Aragóniai Konstancia mallorcai királyné
| Aragóniai Konstancia | |
| Mallorcai Királyság királynéja | |
| Constança d'Aragó/Constanza de Aragón | |
| Uralkodási ideje | |
| 1336. szeptember 24. – 1343. május/1346 | |
| Elődje | Anjou Mária |
| Utódja | Navarrai Mária de facto Vilaragut Jolán de iure |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Barcelonai-ház |
| Született | 1318 (körül) Aragónia |
| Elhunyt | 1346 (28 évesen) Montpellier |
| Nyughelye | Montpellier |
| Édesapja | IV. Alfonz aragón király (1299–1336) |
| Édesanyja | I. (Entençai) Teréz, Urgell grófnője (1300 körül–1327) |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | III. (Meggondolatlan) Jakab mallorcai király (1315–1349) |
| Gyermekei | 1. Jakab (1337–1375) 2. Izabella (Erzsébet) (1338–1404) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aragóniai Konstancia témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Aragóniai Konstancia (1318 (körül) – Montpellier, 1346), katalánul: Constança d'Aragó, spanyolul: Constanza de Aragón, franciául: Constance d'Aragon, occitanul: Constança d'Aragon, olaszul: Costanza d'Aragona, görögül: Κωνσταντία της Αραγωνίας , születése jogán aragón királyi hercegnő, házassága révén mallorcai királyné, Rousillon, Cerdanya grófnéja, Aumelas[1] bárónéja és Montpellier úrnője, Achaja címzetes uralkodó hercegnéje. IV. (Szertartásos) Péter aragón király nővére. A Barcelonai-ház aragón királyi főágának a tagja.
Élete
[szerkesztés]Édesapja IV. (Jó) Alfonz aragón király, II. (Igazságos) Jakab aragón, valamint szicíliai királynak és Anjou Blanka nápolyi királyi hercegnőnek a másodszülött fia. Édesanyja I. (Entençai) Teréz urgelli grófnő, Gombaldo urgelli grófnak és Konstancia antillóni úrnőnek a leánya. Konstancia volt szülei második gyermeke, illetve első leánya. Amikor Konstancia kilencéves volt, anyja meghalt gyermekágyban. Apja ezután feleségül vette Kasztíliai Eleonórát, akitől további két gyermekük született. Konstancia 1336. szeptember 24-én Perpignan városában feleségül ment rokonához, III. (Meggondolatlan) Jakab mallorcai királyhoz. Házasságukból két gyermek született.
III. (Meggondolatlan) Jakab mallorcai királyt a sógora, IV. (Szertartásos) Péter aragón király 1343-ban elűzte Mallorcáról, mert nem volt hajlandó letenni neki a hűbéresküt. III. Jakab az első felesége, Aragóniai Konstancia halála után egy évvel újranősült, és feleségül vette elsőfokú unokatestvérét, Vilaragut Jolánt. A trónjáért küzdő III. Jakab 1349. október 25-én halt meg egy IV. Péter ellen vívott Llucmajor[2] melletti csatában Mallorca szigetén. A mallorcai király özvegye és gyermekei az aragón király fogságába kerültek.
Lányát, Aragóniai Izabella (Erzsébet) mallorcai királyi hercegnőt III. Jakab özvegye, Jolán királyné összeházasította a második férjének, Braunschweigi ottónak a montferrati rokonával, a Palaiologosz-házi II. János montferrati őrgróffal 1358-ban, mely házasságból öt gyermek született.
Aragóniai Konstancia fia, a mentálisan retardált IV. Jakab, akinek az elszenvedett testi-lelki kínzások mély nyomot hagytak a lelkében, melyeket a nagybátyja, IV. Péter aragóniai király követett el rajta, amikor 12 éves korától 13 éven keresztül egy vasketrecben tartotta a mallorcai trónörököst, csak 1362-ben szabadult meg a fogságból. 1363-ban a testileg jó fizikumú Jakabot összeházasították a nála 11 évvel idősebb I. Johanna nápolyi királynővel V. Orbán pápa ajánlására. A házasság, úgy tűnt, minden nehézsége ellenére szerencsés az utódlás tekintetében, mert a királynő hamarosan teherbe esett, de az örömbe üröm vegyült, hiszen nem tudta kihordani a gyermekét, és elvetélt. Ekkor végleg megromlott a házastársak közötti kapcsolat, és férje dührohamai miatt az éltéért aggódó Johanna száműzte férjét, aki elvesztett országáért harcolt a nagybátyjával, majd e küzdelem közepette vesztette életét 1375-ben.
Konstancia királyné Montpellier-ben nyugszik.
Gyermekei
[szerkesztés]- Férjétől, III. (Meggondolatlan) Jakab (1315–1349) mallorcai királytól, 2 gyermek:
- Jakab (1337–1375), IV. Jakab néven Mallorca címzetes királya, felesége I. Johanna (1326–1382) nápolyi királynő, 1 gyermek:
- Izabella (Erzsébet) (1338–1404), I. Izabella néven Mallorca címzetes királynője, 1. férje II. (Palaiologosz) János (1313–1372), Montferrat őrgrófja, 5 gyermek, 2. férje Konrad von Reischach zu Jungnau (–1417/18), Ehingen és Schelklingen zálogtulajdonos ura (1385), Achalm várura (1409), 1 fiú,[3] összesen 6 gyermek, többek között:
- (második házasságából): Michael von Reischach (–1417/18), apjával együtt meggyilkolták a gaienhofeni várukban
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Occitánul: Aumelaç vagy régiesen Omelàs.
- ↑ A hivatalos elnevezése a katalán Llucmajor, spanyolul: Lluchmayor.
- ↑ Házasságon kívüli kapcsolatából született egy lánya, Anna von Reischach, aki apáca lett és egy fia, Albrecht von Reischach, aki Inneringen (ma Hettingen része) egyházi vezetője volt 1431-től 1437-ig. Lásd Kuhn-Rehfus (1992: 521).
Irodalom
[szerkesztés]- Kuhn-Rehfus, Maren (szerk.). Germania Sacra. Neue Folge 30. Bistum Konstanz 3 (német nyelven). Berlin: Walter De Gruyter, 521. o. (1992). Hozzáférés ideje: 2018. március 11.
- Schwennicke, Detlev: Die Könige von Mallorca, Grafen von Rousillon und Cerdagne und Herren von Montpellier 1276–1343 a. d. H. Barcelona, 1315–1316 Fürst von Achaja und Morea, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 74, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Genealogia Completa de la Casa Reial de Mallorca – 2014. június 1.
- Euweb/House of Barcelona – 2014. június 1.
- FMG/Aragon/Kings of Mallorca – 2014. június 1.
- Mittelaler-Genealogie/Jakob II. König von Mallorca – 2014. június 1.
- Sovereigns, Kingdoms and Royal Landmarks of Europe – 2014. június 1.
| Előző Anjou Mária |
Mallorcai királyné  1336 – 1343/46 |
Következő Navarrai Mária de facto Vilaragut Jolán de iure |