Ann Rutledge (Amtrak)
Ann Rutledge | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Típus | InterCity | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Státusz | megszűnt | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hely | Missouri, Közép-Nyugat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Névadó | Ann Rutledge (ember) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Első járat | 1937 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utolsó járat | 2009 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Utódja | Missouri River Runner | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonal kezdete | Kansas City, Missouri | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonal vége | St. Louis, Missouri | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Állomások száma | 9 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Távolság | 455,44 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonatszám | 313, 314 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyomtáv | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Pálya tulajdonosa | UP | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ann Rutledge témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Ann Rutledge egy amerikai személyszállító vasúti járat volt, amelyet az Amtrak üzemeltetett a St. Louis és Kansas City között, a Missouri Services márka részeként. Az Amtrak 2009-ben Missouri River Runner néven konszolidálta az Ann Rutledge-t, a Kansas City Mule-t és a St. Louis Mule-t.
Története
[szerkesztés]Amtrak előtti
[szerkesztés]Az Alton Railroads 1937-ben indította el az Ann Rutledge-t az Abraham Lincoln társaként a St. Louis – Chicago útvonalon. Az Alton a vonatot Ann Rutledge-ről, az illinois-i New Salem-i nőről nevezte el, aki Abraham Lincoln amerikai elnök első szerelme lehetett.[1] Az Ann Rutledge járat az Abraham Lincoln eredeti könnyű kocsijait használta, míg a Lincoln megkapta a Baltimore & Ohio Railroad (B&O) Royal Blue által eredetileg használt kocsikat.[2] A Gulf, Mobile and Ohio Railroad (GM&O) folytatta az Ann Rutledge járat üzemeltetését, miutánegyesült az Altonnal 1947-ben.[3] A GM&O 1958. április 27-én fejezte be az Ann Rutledge járat üzemeltetését.[4]
Amtrak
[szerkesztés]Az Amtrak 1976. február 15-én újjáélesztette az Ann Rutledge nevet egy Amfleet kocsikból kiállított járattal amely a St. Louis-Chicago útvonalon közlekedett, felváltva a Turboliner járatokat. Az újraindulás rövid életűnek bizonyult: az Amtrak október 31-én meghosszabbította az Inter-American járatát Laredo és St. Louis felé, az Ann Rutledge helyére. Az 1930-as évekbeli Alton helyzetének megfordulásakor az Amtrak az Ann Rutledge járat Amfleet kocsiait használta fel az újjáélesztett Abraham Lincoln elindításához. Az Amtrak 1977. október 30-án újjáélesztette az Ann Rutledge-t, az Abraham Lincoln járat helyett.[4]
Az 1977-es újjáéledéstől 2006. október 30-ig az Ann Rutledge 303/304 járatszámon közlekedett egy 567 mérföldes (912 km) útvonalon Chicago és Kansas City között St. Louis-on keresztül, az Illinois Service és a Missouri Service részeként. 2006. október 30-án a Chicago-St. Louis között közlekedő State House-t a Lincoln Service váltotta fel, az Ann Rutledge-t pedig egy St. Louis-Kansas City-i járattá vágták vissza. 313/314 járatszámon működött, összeköttetésben állva a Lincoln Service 303/304-es járattal St. Louis-ban. Az Amtrak 2009-ben a Missouri River Runner néven konszolidálta az Ann Rutledge-t, a Kansas City Mule-t és a St. Louis Mule-t.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Schwartz, Barry: Ann Rutledge in American Memory: Social Change and the Erosion of a Romantic Drama. [2008. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 2.)
- ↑ Harwood, Herbert H.. Royal Blue Line: the classic B&O train between Washington and New York. Johns Hopkins University Press (2002). ISBN 9780801870613
- ↑ gmo.htm. [2022. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 2.)
- ↑ a b Sanders, Craig. Amtrak in the Heartland. Bloomington, Indiana: Indiana University Press (2006. január 18.). ISBN 978-0-253-34705-3