Angelosz Irén német királyné

Angelosz Irén német királyné
Született	1181 1180 Konstantinápoly
Elhunyt	1208. augusztus 27. (26-27 évesen) 1208 (26-27 évesen) Hohenstaufen Castle
Állampolgársága	bizánci
Házastársa	Fülöp német király (1197. május 25. – ) Roger III of Sicily (1192–)
Gyermekei	Hohenstaufen Beatrix Sváb Kunigunda cseh királyné Elisabeth of Swabia María de Suabia
Szülei	Irene Palaiologos II. Iszaakiosz bizánci császár
Foglalkozása	királynő
Halál oka	gyermekágyi láz
Sírhelye	Kloster Lorch
A Wikimédia Commons tartalmaz Angelosz Irén német királyné témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Angelina Irén (Konstantinápoly, 1181 körül – 1208) német királyné, Hohenstaufen Fülöp sváb herceg felesége

Szülei: II. Izsák bizánci császár és első hitvese, Herina

Apai nagyszülei: Ángelosz Andronikosz dukász és Kastamonitissa Eufrozina

Iréné édestestvérei:

• Eufrozina, aki később zárdába vonult
• Alexiosz (1182 körül – 1204. február 8.), IV. Alexiosz néven bizánci császár 1203 augusztusától

Iréné féltestvérei (apja második házasságából, Magyarországi Margit bizánci császárnétól):

• János (1193 körül – 1259), áttelepült Magyarországra, s IV. Béla magyar király vazallusaként 1227-től 1242-ig birtokolta Bács és a Szerémség térségeit
• Mánuel (1195 után – 1212)

Iréné 1193-ban hozzáment a körülbelül 18 éves III. (Hauteville) Roger szicíliai társkirályhoz (Roger édesapja, Tankréd király megkoronáztatta fiát is), ám még abban az évben, december 24-én meg is özvegyült, gyermekük pedig nem született. 1194. február 20-án elhunyt Iréné apósa, Tankréd is, így a fiatal özvegynek már nem maradt az országban igazi pártfogója. 1194. december 29-én Irénét elfogták a Szicíliába betörő német csapatok, 1197. május 25-én pedig már a 19 éves Hohenstaufen Fülöp sváb herceg felesége lett. Új hazájában Iréné Angelina a németesebben hangzó Mária nevet kapta. 1195-ben Iréné apja trónfosztottá vált Bizáncban, ezért újdonsült vejétől, Fülöptől várta a katonai és diplomáciai támogatást hatalma visszaszerzéséhez. Iréné öccse, Alexiosz sok időt töltött Fülöp udvarában, hogy előkészíthesse a IV. keresztes hadjáratot. Iréné már ezen hadjárat korai szakaszára is igen jelentős politikai-diplomáciai befolyással volt, 1204-ben.

A kor egyik meghatározó irodalmi személyisége, Walther von der Vogelweide úgy jellemezte Irénét, mint: „a tövis nélküli rózsa” és „egy álnokság nélküli galamb”.

Fülöpnek és Irénének hét közös gyermeke született házasságuk 11 éve alatt:

• Beatrix (1198 áprilisa vagy júniusa – 1212. augusztus 11.), aki IV. Ottó német-római császár első felesége lett 1212-ben
• Kinga (1200? – 1248. szeptember 13.), ő 1224-től I. Vencel cseh király hitvese volt, akinek öt gyermeket (Ulászló, Ottokár, Beatrix, Ágnes és végül egy ismeretlen nevű leány) szült
• Mária (1201. április 3. – 1235. március 29.), ő 1215-től II. Henrik brabanti herceg első neje volt, akinek hat örököst (Henrik, Fülöp, Matilda, Beatrix, Mária és Margit) szült
• Erzsébet (1203 – 1235. november 5.), ő 1220-ban III. Ferdinánd kasztíliai király első felesége lett, akit 10 gyermekkel (Alfonz, Frigyes, Ferdinánd, Eleonóra, Berengária, Henrik, Fülöp, Száncsó, János Mánuel és Mária) ajándékozott meg
• Rajnald, aki még csecsemőként meghalt
• Frigyes, aki úgyszintén még csecsemőként elhunyt
• egy leánygyermek (1208. augusztus 27. – ?), aki születése után nem sokkal elhunyt, édesanyjával együtt, nyilván gyermekágyi láz következtében.

1208. június 21-én Iréné férjét, Fülöpöt politikai megfontolásból, orvul meggyilkolták, miközben hitvese már hét hónapos várandós volt. Az ismét magára maradt özvegyasszony a hohenstaufeni kastély védelmébe húzódva várta, hogy elérkezzen a szülés ideje. A számos megrázkódtatás ellenére az asszony meglepő módon nem vetélt el, hanem augusztus 27-én világra hozta hetedik gyermekét, egyben ötödik leányát, ám a szülés után néhány nappal mindketten meghaltak. Végső nyughelyük a Lorch apátság kolostorának hagyományos családi mauzóleuma lett, ám sírjuk mára teljesen elpusztult a történelem viharos évszázadainak eseményei folytán.