Ugrás a tartalomhoz

Hans Christian Andersen

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Andersen szócikkből átirányítva)
Hans Christian Andersen
Született1805. április 2.
Odense
Elhunyt1875. augusztus 4. (70 évesen)
Koppenhága
Állampolgárságadán
SzüleiAnne Marie Andersdatter
Hans Andersen
Foglalkozása
TisztségeEtatsråd (1867–)
Iskolái
Kitüntetései
  • Vörös Sas-rend 3. osztálya
  • Prometheus Award - Hall of Fame
  • Royal Order of the Polar Star[1]
  • professzor úr/asszony (1851)[2]
  • Decoration of the Cross of Honour of the Dannebrog (1858)[2]
  • Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1859)
  • Knight Grand Officer of the Order of the Dannebrog (1875)[2]
  • Golden Paintbrush (1976)[3]
  • Lektorix (2005)
Halál okamájtumor
SírhelyeAssistens-temető, Koppenhága (P-513)[4]
Hans Christian Andersen aláírása
Hans Christian Andersen aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Christian Andersen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hans Christian Andersen (Odense, 1805. április 2. – Koppenhága, 1875. augusztus 4.) dán költő és meseíró.[5]

Életútja

[szerkesztés]

Andersen apja szegény cipész volt, akinek 1816-os halála után a 11 éves fiú abbahagyta az iskolát, és otthon az összes beszerezhető színdarabot elolvasta, köztük Ludvig Holberg és William Shakespeare műveit. Utóbbi összes színművét kívülről megtanulta, és fabábuival a maga készítette játékszínházban el is játszotta őket.[6]

Hans Christian Andersen

14 éves korában ment Koppenhágába, hogy ott a királyi színháznál zenész legyen. A színház igazgatósága és VI. Frigyes király támogatásával 1822–1828 között latin iskolába, majd egyetemre járt.

Híres meséi: A tűzszerszám, Borsószem hercegkisasszony, A kis hableány, A császár új ruhája, A rendíthetetlen ólomkatona, A rút kiskacsa, A Hókirálynő, A kis gyufaáruslány.

Sokat utazott Európában. 1841-ben Magyarországon is járt, ahol többek közt bejárta Pestet, Budát, és Mohácsot.[7]

Dán, német és görög legendákra, történelmi tényekre, a néphitre, valamint kora irodalmi mozgalmaira támaszkodott. Történetei a biedermeier kor legjelentősebb meséi, ma szinte a világ minden országában ismertek.

Mesekönyvei sikerét fokozták illusztrációi; első illusztrátora a szintén dán Vilhelm Pedersen (1820–1859) volt.

Emlékezete

[szerkesztés]

A nagy meseírót idéző tiszteletadás az 1967 óta évről évre világszerte megünnepelt International Children's Book Day (Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja vagy Nemzetközi Gyermekkönyv Nap), amelyet Andersen születése évfordulóján tartanak. Emlékét élteti a nevét viselő kitüntetés, a Hans Christian Andersen-díj.

2005-ben, születése 200. évfordulójának tiszteletére Izraelben a Képzőművészeti Egyetem az Izraeli Éremművész Szövetséggel és a Dán nagykövetséggel közösen nagyszabású nemzetközi éremművészeti pályázatot és kiállítást rendezett. A kiállításon több magyar művész is részt vett, közülük ketten díjat is nyertek. Az egyik magyar érem a kiállításról

Magyarul

[szerkesztés]

1875-ig

[szerkesztés]
  • Andersen meséi; ford. Szendrey Júlia; Lampel, Pest, 1858
  • Mesék, kalandok s történetek; ford. Vachott Sándorné; Pollák, Pest, 1866 (Ifjúsági könyvtár)
  • Mesék, kalandok és történetek. Nyolcz képpel; ford. Vachott Sándorné; 2. jav., bőv. kiad.; Légrády, Bp., 1871 (Ifjúsági könyvtár)
  • Andersen újabb meséi s képei; ford. Czanyuga József; Lampel, Bp., 1874
  • Andersen meséi; ford. Szendrey Julia; Lampel, Bp., 1874 (hasonmásban: 2000)

1876–1919

[szerkesztés]
  • Regék és mesék; ford. Milesz Béla; Franklin, Bp., 1879 (Olcsó könyvtár)
  • Andersen János Keresztélyː Képeskönyv képek nélkül; ford. Schambach Gyula; Franklin, Bp., 1882 (Olcsó könyvtár. Új olcsóbb kiad.)
  • Andersen újabb meséi; ford. Szép József; Lampel, Bp., 1890
  • Andersen meséi; szabadon átdolg. Paul Arndt, ford. Győry Ilona; Lauffer, Bp., 1890
  • Andersen válogatott meséi; ford. Móka bácsi Halász Ignác; Athenaeum, Bp., 1894
  • Andersen újabb meséi; ford. Szép József; 2. bőv. kiad.; Lampel, Bp., 1897
  • Andersen meséi; ford. Mikes Lajos; 3. átdolg., bőv. kiad.; Lampel, Bp., 1901
  • Andersen meséi; ford. Endrei Zalán; Beer "Kosmos" Ny., Bp., 1903
  • Andersen összes meséi; ford. Mikes Lajos; 5. bőv. kiad.; Lampel, Bp., 1904
  • Napkelet tündérvilága. Tündérmesék és regék. Az ezeregyéjszaka legszebb meséi; ifjúsági átdolg. Kemény György / Andersen meséi; ford., átdolg. Névy Béla; Athenaeum, Bp., 1905
  • Andersen meséi; Magyar Könyvkiadó, Bp., 1905
  • Andersen legszebb meséi. A magyar ifjuságnak elmeséli Baróti Lajos; Rozsnyai Károly, Bp., 1906
  • Andersen legszebb meséi. A magyar serdülő ifjúság számára közrebocsájtja Oldal János; Légrády Ny., Bp., 1906
  • Andersen meséi; ford. Dávid Margit; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1907
  • Az én életem meséje; ford. Szeberényi Lajos Zsigmond; Franklin, Bp., 1911 (Olcsó könyvtár)
  • Mesevilág; Grimm, Andresen, Bechstein nyomán átdolg. Rózsi néni; Eisler, Bp., 1916
  • Andersen legszebb meséi. Kisgyermekeknek elbeszéli Roboz Andor; Eisler, Bp., 1916
  • A csudálatos kalucsni; Muskát Ny., Bp., 1918 (Világregények)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://finlandabroad.fi/web/swe/ajankohtaista/-/asset_publisher/TV8iYvdcF3tq/content/pohjantahden-ritarikunnan-kunniamerkki-leif-tengstromille/384951, 2023. szeptember 30.
  2. ↑ a b c Dansk Biografisk Leksikon, 3. udgave (dán nyelven), 1984. (Hozzáférés: 2022. szeptember 23.)
  3. ↑ https://www.hebban.nl/het-gouden-penseel
  4. ↑ 4956
  5. ↑ Hans Christian Andersen. Nederlands Instituut voor Kunstgeschiedenis. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
  6. ↑ Biography of Hans Christian Andersen. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
  7. ↑ Nyomornegyedből indulva lett a mesék királya Hans Christian Andersen. Múlt-kor, 2017. augusztus 4. (Hozzáférés: 2019. december 15.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hans_Christian_Andersen&oldid=26584348”