Ugrás a tartalomhoz

Ludvig Holberg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ludvig Holberg
Élete
Született1684. december 3.
Bergen
Elhunyt1754. január 21. (69 évesen)
Koppenhága
SírhelySorø Klosterkirke
SzüleiKaren Lem
Christen Nielsen Holberg
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)dráma
Ludvig Holberg aláírása
Ludvig Holberg aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludvig Holberg témájú médiaállományokat.
Holberg szobra a norvégiai Bergenben

Báró Ludvig Holberg (Bergen, 1684. december 3.Koppenhága, 1754. január 21.) norvég-dán író.

Élete

[szerkesztés]

Norvégiában született és tanult, azonban élete túlnyomó részét a dániai Koppenhágában töltötte, így mind a norvégok, mind a dánok sajátjuknak tekintik.

Szülei hat gyermeke közül ő volt a legfiatalabb. Apja eredetileg a katonai pályára szánta – ő maga is katona volt, nemesítése után ezredesi rangig vitte –, de a fiatalember úgy érezte, hogy nem ez a hivatása. 1704-ben elvégezte egyetemi tanulmányait Dániában. Az erre következő 12 éven át bejárta Hollandiát, Angliát, Németországot és Olaszországot, nevelősködéssel tartva fönn magát.

1714-ben az egyetemi tanári címet szerezte meg, 1716-ban a metafizika, 1720-ban a filológia és retorika, 1730-ban pedig a történelem tanára lett a koppenhágai egyetemen. Ekkor jelent meg első, nagy feltűnést keltő műve, a Peder Paars szatirikus eposz, amely határkövet jelent a dán irodalom mezsgyéjén. E hősköltemény mintegy bevezetéséül szolgált Holberg színműveinek, amelyekben hatványozott erővel nyilatkozott meg a költő reformátori lelke. 1722-ben alapították meg Koppenhágában az első dán színházat. Holberg 1725-ig húsznál több színművet írt e színház számára. Tárgyait mindig a mindennapi emberek életéből merítette.

1725 és '26-ban Párizsban élt, hazatérte után a népszerű, oktató irányú történeti irodalom művelésére adta magát. 1729-ben jelent meg Danemarks og Norges Beskrivelse munkája. 1732-től 1735-ig pedig főtörténelmi munkája: Danemarks Riges Historie. E közben sok latin nyelven kiadott életrajzot és epigrammát írt meg, ugyancsak latin nyelven írta meg azt a könyvet, amely világhírűvé tette nevét s amelyet a cenzúra miatt halála előtt csak kevés idővel Jens Immanuel Baggesen fordított le dán nyelvre: Niels Klim-et (1741). Hatvan éves korában újabb színműveket írt és Epistler c. alatt 500 tartalmas levelet adott ki, amelyek hazája egész társadalmi és irodalmi életét és történetét tárgyalják kritikai szempontból. Utolsó műve volt a Moralske Fabler.

Művei közül Niels Klim-et Győrfi József (Pozsony, 1783) fordította latinból magyarra, Klimius Miklósnak Föld alatt való utja címmel. Ez a mű 1987-ben reprint kiadásban is megjelent.[1] Színműveit is sokat dolgozták át századunk elején, legnagyobbrészt német fordítások alapján. Műveit és korát érdekesen tárgyalja Georg Brandes (1885).

Emlékezete

[szerkesztés]

Munkái

[szerkesztés]

Komédiák

[szerkesztés]
  • Den Politiske Kandestøber, 1722
  • Den Vægelsindede, 1722
  • Jean de France eller Hans Frandsen, 1722
  • Jeppe paa Bjerget eller den forvandlede Bonde, 1722
  • Mester Gert Westphaler, 1722
  • Barselstuen, 1723
  • Den ellefte Junii, 1723
  • Jacob von Tyboe eller den stortalende Soldat, 1723
  • Ulysses von Ithacia, 1723
  • Erasmus Montanus eller Rasmus Berg, 1723
  • Don Ranudo de Colibrados, 1723
  • Uden Hoved og Hale, 1723
  • Den Stundesløse, 1723
  • Hexerie eller Blind Allarm, 1723
  • Melampe, 1723
  • Det lykkelige Skibbrud, 1724
  • Det Arabiske Pulver, 1724
  • Mascarade, 1724
  • Julestuen, 1724
  • De Usynlige, 1724
  • Kildereisen, 1725
  • Henrich og Pernille, 1724-1726
  • Den pantsatte Bondedreng, 1726
  • Pernilles korte Frøkenstand, 1727
  • Den Danske Comoedies Liigbegængelse, 1727
  • Den honette Ambition, 1731
  • Plutus eller Proces imellom Fattigdom og Riigdom, kiadva: 1753
  • Husspøgelse eller Abracadabra, kiadva: 1753
  • Philosophus udi egen Indbildning, kiadva: 1754
  • Republiqven eller det gemeene Bedste, kiadva: 1754
  • Sganarels Rejse til det philosophiske Land, kiadva: 1754

Versek

[szerkesztés]
  • Peder Paars, 1720
  • fire Skæmtedigte, 1722
  • Metamorphosis eller Forvandlinger, 1726

Regények

[szerkesztés]
  • Nicolai Klimii iter subterraneum, 1741. (Hans Hagerup fordította le dán nyelvre 1742-ben, Niels Klims underjordiske Rejse címmel.)

Esszék

[szerkesztés]
  • Moralske Tanker, 1744
  • Epistler, 1748–54
  • Moralske Fabler, 1751
  • Tre latinske levnedsbreve, 1728–1743

Történelmi vonatkozású művek

[szerkesztés]
  • Introduction til de fornemste Europæiske Rigers Historier, 1711
  • Morals Kierne eller Introduction til Naturens og Folke-Rettens Kundskab, 1716
  • Dannemarks og Norges Beskrivelse, 1729
  • Dannemarks Riges Historie, 1732–35
  • Den berømmelige Norske Handel-Stad Bergens Beskrivelse, 1737
  • Almindelig Kirke-Historie, 1738
  • Den jødiske Historie fra Verdens Begyndelse, fortsat til disse Tider, 1742
  • Adskillige store Heltes og berømmelige Mænds sammenlignede Historier, 1739–53
  • Adskillige Heltinders og navnkundige Damers sammenlignede Historier, 1745

Magyarul

[szerkesztés]
  • Klimius Miklósnak föld alatt való útja, mellyben a földnek ujj tudománya és az ötödik birodalomnak históriája adattatik elöl; ford. Győrfi József; Patzkó Ny., Pozsony, 1783 (hasonmásban: 1987)
  • Hatvany Istvánː Theátrumra alkalmaztatott 's válogatva öszve-szedetett munkák / Ludvig Holbergː Az arábiai por. Víg-játék / Aegidius Hunniusː A' siketnéma. Víg-játék; Trattner Ny., Pest, 1793
  • Az arábiai por. Holberg utánn szabadon kidolgozta Augustus Kotzebue; ford. domahidai Domahidy Menyhárt; Landerer Ny., Pozsony, 1814
  • A politikus csizmadia. Vígjáték; ford., bev., jegyz. Puskás Endre; Városi Ny., Szeged, 1941 (Skandináv irodalom)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1987, ISBN 963 11 5572 2

Források

[szerkesztés]