Ugrás a tartalomhoz

Endrei Zalán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Endrei Zalán
SzületettEhmann Ödön
1870. október 31.
Virt
Elhunyt1933. december 24. (63 évesen)
Sátoraljaújhely
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Endrei Zalán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Endrei Zalán, született Ehmann Ödön (Vért, 1870. október 31.Sátoraljaújhely, 1933. december 24.)[1] zsidó származású magyar színész, esztéta, irodalomtörténész, történész, író, újságíró.

Élete

[szerkesztés]

Ehmann József és Rabel Laura fiaként született szegény zsidó családban. Középiskolai és egyetemi tanulmányainak elvégzése után a magyar irodalomtörténet régebbi korszakainak körébe vágó tanulmányokat tett közzé. Külföldi tanulmányút után Budapesten a Népszínházhoz szerződött, majd visszavonult a színészettől és csak irodalommal foglalkozott. Különböző budapesti lapok munkatársa volt. Népszerűekké váltak magyar antológiái és Tulipánkert című dalgyűjteménye. Sajtó alá rendezte Vörösmarty Mihály összes költői műveit (1907). A nagyközönség számára írta A világ történelme című ötkötetes munkáját és A magyar irodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig című művét. Szerkesztette Az angol- és A magyar nyelv szótárát is. Történeti drámái A névtelen jegyző című szomorújáték és a Magyar Tudományos Akadémia által jutalomban részesített Ilona királyné[2] című történeti dráma. Magyarra fordította és átdolgozta Andersen és a Grimm fivérek meséit, lefordította Shakespeare Othelloját. Egy regénye Becsmérelt szenvedély címmel jelent meg.

Műveinek listája

[szerkesztés]
A magyar költészet remekei
A világ történelme
  • Becsmérelt szenvedély (regény), Ungvár, 1896
  • Ilona királyné (történeti dráma), Budapest, 1898
  • Mátyás király élete és halála, Budapest, 1903
  • A régi magyar költészet remekei. Kisfaludy Károlyig (versgyűjtemény), Budapest, 1903
  • A magyar költészet remekei. Kisfaludy Károlytól napjainkig, Budapest, 1903
  • A magyar irodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig, Budapest, 1903
  • Petőfi Sándor összes költeményei, Budapest, 1903
  • Tulipánkert. 48 nemzeti dal és gondolat, Budapest, 1906
  • Vörösmarty Mihály összes költeményei (életrajzzal ellátva), Budapest, 1907
  • Az angol és a magyar nyelv szótára (angol–magyar részt írta, társszerző: E. W. James), Budapest, 1907
  • A névtelen jegyző (szomorújáték), Budapest, 1915

Műfordításainak, átdolgozásainak listája

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]