Amerícium(III)-klorid
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Amerícium(III)-klorid | |||
Az amerícium(III)-klorid egységcellája, pálcikamodellje jelmagyarázattal | |||
IUPAC-név | Amerícium-klorid | ||
Szabályos név | Amerícium(3+)-klorid | ||
Más nevek | Amerícium-klorid Amerícium-triklorid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 13464-46-5 | ||
ChemSpider | 15964177 | ||
| |||
InChIKey | GQKWPBIZTINWCF-UHFFFAOYSA-K | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | AmCl3 | ||
Moláris tömeg | 349,42 g/mol | ||
Megjelenés | Világos piros, átlátszó kristályok | ||
Sűrűség | 5.87 g cm−3[1] | ||
Olvadáspont | 715 °C | ||
Forráspont | 850 °C | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | hexagonális (UCl3 type), hP8 | ||
Tércsoport | P63/m, No. 176 | ||
Koordinációs geometria |
trigonális prizma (kilences koordinátájú) | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos anion | Európium(III)-klorid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az Amerícium(III)-klorid vagy amerícium-triklorid szervetlen vegyület, képlete AmCl3. Rózsaszín hexagonális kristályokat képez. Szilárdan az egyes ameríciumatomokat kilenc klóratom veszi körül körülbelül egyforma távolságra, trigonális prizma konfigurációban.[3][4] Benne az amerícium oxidációs száma 3.[5]
Hexahidrátjának (AmCl3·6 H2O) a kristályszerkezete monoklin, rácsállandók: a = 970,2 pm, b = 656,7 pm és c = 800,9 pm; β = 93° 37'; tércsoport: P2/n.[6]
Reakciói
[szerkesztés]Vizsgálták, hogy elektrolízissel elválasztják a többi aktinoida-kloridtól, mivel azoktól eltérő a standard képződési szabadentalpiája.[7] Olvadt NaCl-ben ameríciummal amerícium(II)-kloriddá redukálható,[7][8] így az amerícium a plutóniumtól elválasztható.[8]
Tulajdonságai
[szerkesztés]Kristályszerkezete izotip az urán(III)-kloridéval. Rácsállandói a = 738 pm és c = 421 pm.[2] Radioaktív.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Chemistry: Periodic Table: americium: compound data (americium (III) chloride). WebElements. (Hozzáférés: 2008. június 24.)
- ↑ a b Perry, Dale L.. Handbook of Inorganic Compounds. CRC Press, 15. o. (1995). ISBN 0-8493-8671-3. Hozzáférés ideje: 2024. június 25.
- ↑ L. B. Asprey, T. K. Keenan, F. H. Kruse: "Crystal Structures of the Trifluorides, Trichlorides, Tribromides, and Triiodides of Americium and Curium", Inorg. Chem. 1965, 4 (7), 985–986; doi:10.1021/ic50029a013.
- ↑ A. F. Wells: Structural Inorganic Chemistry 5th edition (1984) Oxford Science Publications, ISBN 0-19-855370-6.
- ↑ L. B. Asprey, T. K. Keenan, F. H. Kruse: Crystal Structures of the Trifluorides, Trichlorides, Tribromides, and Triiodides of Americium and Curium, in: Inorg. Chem., 1965, 4 (7), S. 985–986 (doi:10.1021/ic50029a013).
- ↑ John H. Burns, Joseph Richard Peterson: "The Crystal Structures of Americium Trichloride Hexahydrate and Berkelium Trichloride Hexahydrate", Inorg. Chem. 1971, 10 (1), 147–151; doi:10.1021/ic50095a029.
- ↑ a b Nuclear Energy Agency. Proceedings of the Workshop on Pyrochemical Separations. OECD Publishing, 276–277. o. (2000. november 18.). ISBN 92-64-18443-0. Hozzáférés ideje: 2024. június 24.
- ↑ a b Plutonium Processing In The Nuclear Weapons Complex. Diane Publishing, 21. o. (1992). ISBN 1-56806-568-X. Hozzáférés ideje: 2024. június 24.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Americium(III) chloride című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Americium(III)-chlorid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.