Alekszej Ivanovics Jekimov
Alekszej Ivanovics Jekimov | |
Született | 1945. február 28. (79 éves) Leningrád |
Állampolgársága | orosz (1991–) |
Foglalkozása | fizikus |
Iskolái | Szentpétervári Állami Egyetem Fizikai Fakultás (–1967) |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszej Ivanovics Jekimov témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alekszej Ivanovics Jekimov (oroszul: Алексей Иванович Екимов) (?, 1945. február 28. –) kémiai Nobel-díj-as orosz fizikus, aki a Vavilov Állami Optikai Intézetben dolgozva fedezte fel a kvantumpontokként ismert félvezető nanokristályokat .
Élete
[szerkesztés]1967-ben diplomázott a Leningrádi Állami Egyetem fizikai karán. 1975-ben elnyerte a Szovjetunió Állami Tudományos és Műszaki Díját a félvezetők elektronspin (sajátperdület) orientációjával kapcsolatos munkájáért. Az Amerikai Optikai Társaság 2006-os R. W. Wood-díjának társdíjasa "nanokristályos kvantumpontok felfedezéséért, valamint elektronikus és optikai tulajdonságaik úttörő tanulmányozásáért".[4] 1999 óta az Egyesült Államokban él és dolgozik a Nanocrystals Technology tudósaként, egy New York állambeli székhelyű vállalatnál.
Jekimov, Moungi Bawendivel és Louis E. Brusszal megosztva elnyerte a 2023-as kémiai Nobel-díjat, „kvantumpontok felfedezéséért és szintéziséért”.[5]