Agenor (regény)
| Agenor | |
| Szerző | Nógrádi Gergely |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Téma | környezetvédelem, kaland, szerelem |
| Műfaj | regény |
| Kiadás | |
| Kiadó | Presskontakt Kiadó |
| Kiadás dátuma | 2011 |
| Borítógrafika | Pikler Éva |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 196 |
| ISBN | ISBN 9789639503960 |
Az Agenor Nógrádi Gergely 2011-ben megjelent ifjúsági regénye.
Történet
[szerkesztés] |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
2011-ben a Csendes-óceán egyik szigetén egy dél-amerikai ország és Japán tengerbiológiai kísérleteket folytatott Pekerman lengyel professzor vezetésével. A kísérletek elsődleges célja az volt, hogy a bálnák a tenger mélyén fekvő értékes hajóroncsokat hozzanak a felszínre. Kezdetben chipbeültetéssel próbálkoztak a kutatók, de amikor már 20 bálna elpusztult, más módszert alkalmaztak. Emberi agysejteket ültettek be a tengeri emlősökbe. Az első két bálnába öreg emberek agysejtjeit ültették be, ám a cetek feladták a harcot, amikor támadás érte őket. Ezért a tudósok azt tervezték, hogy egy fiatal ember agysejtjeit ültetik be egy szürke bálnába, Agenorba.
A tizennyolc esztendős Dorotea Acosta és a 21 éves Victor Madison (a volt amerikai nagykövet fia) véletlenül meglátták egymást egy fogadáson, első látásra egymásba szerettek. Dorotea a tokiói orvosi egyetemen tanult. Apja, Alejandro Ernesto Acosta ezredes, aki egy dél-amerikai ország követtanácsosaként tartózkodott Japánban. Az ezredes - mivel számukra az Amerikai Egyesült Államok ellenség volt -, nem nézte jó szemmel a lánya és a jóképű amerikai fényképész kapcsolatát. Victor, bár az apja révén jó anyagi körülmények között élhetett volna, mégis fényképészként dolgozott, ráadásul több fotópályázat győztese is volt. Titokban a barátja, Josh környezetvédő mozgalmát támogatta. Madison egy merész akcióval bejutott a shikokui laborba, majd Pekerman professzor szobájába, és megtudta a bálnákkal folytatott sikertelen kísérletek titkát. A két fiatal szerelmes sorsa végzetesen összekapcsolódott, a történet további részében mindketten életveszélybe kerültek.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Szereplők
[szerkesztés]- Agenor[1]
- Victor Madison, amerikai fényképész
- Dorotea Acosta, orvostanhallgató
- Alejandro Ernesto Acosta ezredes
- Pekerman, lengyel professzor
- Cristobal Ortega, nagykövet
- Comandante, diktátor
- Szava, fiatal japán tudósnő
Pontatlanságok a műben
[szerkesztés]A regény számos természettudományos pontatlanságot tartalmaz. Például a szerző a szürke bálna hangját a "fülsiketítő sivítás", "irtózatos sikoly" szavakkal adja vissza, noha valójában a szürke bálnák hangja[2] mély hangfekvésű, szaggatott, viszonylag nem túl erős, kattogásszerű nesz. A regény fülszövege ezt írja: „Két hét alatt körbeússza a földet.” A szürke bálna normális úszási sebessége[3] 3–10 km/óra, veszély esetén rövid távon 16–17 km/óra sebességet képes elérni. Így a szürke bálna két hét alatt maximálisan 5700 km-t tudna megtenni. Ezzel szemben a Föld kerülete az Egyenlítőnél 40 000 kilométer. A fülszöveg a szürke bálna szívének méretét is pontatlanul adja meg: „A szíve akkora, mint egy teherautó.” Ezzel szemben egy kifejlett, 35 tonnás szürke bálna szíve[4] 130 kg súlyú. A regény következő részlete erősen eltér a szürke bálnák tényleges viselkedésétől: „A bálna eközben hirtelen lázas köröket kezdett írni a vízben. A roppant test keltette örvény szélén forgó haböv keringett. Nyilván ez is a zsákmányejtés része volt: az állat arra várt, hogy az áldozata pontosan a kör közepébe hulljon. Néha kint, a nyílt óceánon is így 'játszik'. A levegőbe taszítja, majd mesterséges örvénnyel a mélybe húzatja áldozatát, ahol már senki sem lehet az ellenfele.” A szürke bálna sziláscet, és apró rákokkal táplálkozik,[5] amelyeket a tengerfenék homokjából és iszapjából szűr ki. Ebből következően a szürke bálnánál nem lehet "zsákmányejtés"-ről beszélni, ha a szóban forgó "zsákmány" ember vagy más, hasonló méretű élőlény. A kardszárnyú delfineknél[6] gyakran előfordul, hogy farkcsapással a levegőbe dobják a fókát vagy más zsákmányállatot, és akkor ragadják meg, amikor az a vízbe hullik. Szürke bálnák esetében azonban ez a magatartás ismeretlen.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az Agenor görög eredetű férfinév. Jelentése: bátor. Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. 25. o. ISBN 963 9069 72 8
- ↑ A bálnák hangja. [2015. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
- ↑ Úszási sebessége (angolul)
- ↑ A szíve Archiválva 2016. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- ↑ Apró rákokkal táplálkozik (angolul)
- ↑ A kardszárnyú delfineknél (angolul)
Források
[szerkesztés]- A regény adatlapja a Moly oldalán
- Nógrádi Gergely: Agenor - könyvismertető (Élet - Irodalom - Svédország)
