Adrenokortikotrop hormon
Az adrenokortikotrop hormon vagy kortikotropin (közkeletű angol rövidítéssel ACTH) egy peptidhormon, amelynek elsődleges funkciója, hogy serkentse a mellékvesekéregben a glukokortikoidok (pl. kortizol) termelését. Az ACTH az agyalapi mirigy elülső lebenyében képződik egy hosszú prekurzor fehérje (POMC) feldarabolása révén. Termelését a hipotalamusz kortikotropin-felszabadító hormonja indukálja.
Az adrenokortikotrop hormont Evelyn M. Anderson, James Collip és David Landsborough Thomson fedezte fel 1933-ban.[1][2]
Szerkezete
[szerkesztés]Az ACTH 39 aminosavból áll, amelyből az N-terminustól számított első 13 megfelel az α-melanocitastimuláló hormonnak, az α-MSH-nak (utóbbi felelős az Addison-kórban kialakuló sötét bőrszínért). Molekulasúlya 4540 dalton.[3] Az emberi hormon szekvenciája a következő:
NH2-Ser-Tyr-Ser-Met-Glu-His-Phe-Arg-Trp-Gly-Lys-Pro-Val-Gly-Lys-Lys-Arg-Arg-Pro-Val-Lys-Val-Tyr-Pro-Asn-Gly-Ala-Glu-Asp-Glu-Ser-Ala-Glu-Ala-Phe-Pro-Leu-Glu-Phe-COOH
A hormont rövid időn belül egy enzim α-melanocitastimuláló hormonra és egy ismeretlen funkciójú peptidre (CLIP) vágja szét. Féléletideje a vérben kb. 10 perc.[4]
Termelése
[szerkesztés]Az ACTH prekurzor fehérjéje (proopiomelanokortin, POMC) az agyalapi mirigy elülső lebenyében (az ún. adenohipofízisben) keletkezik a kortikotropin-felszabadító hormon (CRH) hatására. Utóbbit a hipotalamusz szekretálja.[5] A 241 aminosav hosszúságú proopiomelanokortin különböző poszttranszlációs módosításokon megy keresztül (foszforilálás, glikozilálás), majd fehérjevágó enzimek kisebb, biológiailag aktív peptidere vágják:[6]
- POMC
- γ-melanocitastimuláló hormon (γ-MSH)
- adrenokortikotrop hormon (ACTH)
- α-melanocitastimuláló hormon (α-MSH)
- CLIP
- β-lipotropin
A mellékvesekéreg által kibocsátott glukokortikoidok csökkentik a kortikotropin-felszabadító hormon (CRH) termelését, így közvetve gátolják az ACTH képződését (mivel az ACTH az ő termelődésüket serkenti, negatív visszacsatolási kör jön létre). A glukokortikoidok közvetlenül is gátolják a POMC-gén működését, de ez a hatás lassú, több órát vagy napot is igénybe vehet, míg a CRH-n keresztüli gátlás néhány percen belül jelentkezik.
Funkciója
[szerkesztés]Az adrenokortikotrop hormon elsődleges feladata, hogy serkentse a mellékvesekéregben a glukokortikoid szteroidhormonok szintézisét. A célsejtek felszínén ACTH-t megkötő, G-proteinhez kapcsolódó receptorok találhatók,[7] a standard szignáltranszdukciós úton (a ciklikus AMP termelésén és a protein-kináz A aktiválásán keresztül) megemelik a szteroidhormonok szekrécióját. Ennek két módja van: a gyors úton megemelkedik a mitokondriumok koleszterinfelvétele, amelyből a P450scc megkezdik a szteroidok bioszintézisét. Az ACTH ezenkívül elősegíti a kéregsejtek lipoprotein-felvételét, ami által megnő bennük a koleszterin mennyisége.
A lassú (néhány órán belül jelentkező) mód során az ACTH stimulálja a szteroidszintézisben részt vevő gének átírási aktivitását.
Az ACTH másodlagos hatása, hogy elősegíti a sejt energiatermelésének alapját képező oxidatív foszforilációban részt vevő enzimek mitokondriumokban található alegységeinek termelődését.[8] Ennek oka talán a szteroidszintézis miatt megnövekedett energiaigény fedezése.
2005-ben felfedezték, hogy a csontok építéséért felelős oszteoblasztok felszínén is találhatóak ACTH-receptorok:[9] itt a hormon az érképződést irányító vaszkuláris endoteliális növekedési faktor termelését indukálja.[10]
Kóroki szerepe
[szerkesztés]A adrenokortikotrop hormon túl- vagy alulműködése a következő kórképekben játszhat szerepet:
- Hipopituitarizmus, az ACTH túl alacsony elválasztása, ami másodlagos mellékvesekéreg-elégtelenséghez vezet
- Addison-kór, elsődleges mellékvese-elégtelenség
- Cushing-szindróma, az ACTH túlzott termelése
- Kissejtes karcinóma
- Veleszületett mellékvese-túlműködés (congenitalis adrenalis hyperplasia)
- Nelson-szindróma
- Adrenoleukodisztrófia
- West-szindróma
- Posztorgazmikus betegség-szindróma
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (2003. december 7.) „A Sixty-Year Evolution of Biochemistry at McGill University”. Scientia Canadensis 27, 27–83. o. DOI:10.7202/800458ar.
- ↑ (1933. augusztus 12.) „The adrenotropic hormone of the anterior pituitary lobe”. Lancet 222 (5737), 347–348. o. DOI:10.1016/S0140-6736(00)44463-6.
- ↑ PROOPIOMELANOCORTIN; NCBI --> POMC
- ↑ (1964. november 1.) „Radioimmunoassay of human plasma acth”. The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism 24 (11), 1219–25. o. DOI:10.1210/jcem-24-11-1219. PMID 14230021.
- ↑ Adrenocorticotropic Hormone (ACTH). [2023. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 1.)
- ↑ Pro-opiomelocortin precursor. (Hozzáférés: 2013. április 8.)
- ↑ (1994. február 1.) „cDNA cloning and sequence analysis of the bovine adrenocorticotropic hormone (ACTH) receptor”. Biochimica et Biophysica Acta 1220 (3), 329–32. o. DOI:10.1016/0167-4889(94)90157-0. PMID 8305507.
- ↑ (1993. november 1.) „Mitochondrial-genome-encoded RNAs: differential regulation by corticotropin in bovine adrenocortical cells”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 90 (22), 10509–13. o. DOI:10.1073/pnas.90.22.10509. PMID 7504267. PMC 47806.
- ↑ (2005. május 1.) „Multiple melanocortin receptors are expressed in bone cells”. Bone 36 (5), 820–31. o. DOI:10.1016/j.bone.2005.01.020. PMID 15804492.
- ↑ (2010. május 1.) „ACTH protects against glucocorticoid-induced osteonecrosis of bone”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 107 (19), 8782–7. o. DOI:10.1073/pnas.0912176107. PMID 20421485. PMC 2889316.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Adrenocorticotropic hormone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.