Admirális híd

Az arab–normann Palermo, valamint Cefalù és Monreale katedrálisai
Világörökség
Adatok
Ország	Olaszország
Világörökség-azonosító	1487-007
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	II, IV.
Felvétel éve	2015
Elhelyezkedése
Admirális híd Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 38° 06′ 18″, k. h. 13° 22′ 30″38.105, 13.375
A Wikimédia Commons tartalmaz Admirális híd témájú médiaállományokat.

Admirális híd
Elhelyezkedése	Palermo
Áthidalt akadály	Oreto River
Névadó	Giorgio d'Antiochia
Anyag	kő
Elhelyezkedése
Admirális híd Pozíció Szicília térképén
é. sz. 38° 06′ 18″, k. h. 13° 22′ 30″38.105, 13.375
Világörökség-azonosító	1487-007
A Wikimédia Commons tartalmaz Admirális híd témájú médiaállományokat.

Az 1125–35 között épült, palermói Admirális híd a posztromán építészet egyik legrégebbi európai emléke, a normann építőmérnökök mediterrán térségben végzett munkájának bizonyítéka. A terméskőből épített híd eredetileg az Oreto folyót ívelte át két felhajtóval és 7 boltívvel (a folyót 1938-ban az örökös árvizek miatt elterelték). A csúcsíves boltíveket tartó pilonok mindegyikében árvíz esetén 5 kisebb, lándzsa alakú csúcsíves áteresz csökkentette a pilonokra ható víznyomást. Az építési technológia és morfológia a Magreb területekre jellemző.

Jelentősége

Művészettörténészek kimerítő vitákat folytattak a csúcsíves árkád európai megjelenésének pontos időpontjáról és helyszínéről. A csúcsív mint építészeti megoldás gyakorlatilag egyidőben jelenik meg Cluny III. templománál (1088–1130), a durhami székesegyháznál (1093–1133) és Palermóban az Admirális hídnál. A két utóbbi a normann építészet alkotása, de források vannak rá, hogy a cefalùi székesegyház építéséhez hívtak mestereket Clunyból. Mivel az információáramlás a 11. században leggyorsabban a kereskedelmi útvonalak mentén volt lehetséges, a legtöbb történész elfogadja azt a feltételezést, hogy a Közel-Keletről Európába kerülő csúcsíves árkád európai elterjedésének kiinduló pontja a palermói Admirális híd lehet.

Matematikai, geometriai háttér

A csúcsív tulajdonképpen a vesica piscis felső fele. Leírása már Arkhimédész A kör megmérettetése című értekezésében is megtalálható. Nyilván ismerték nemcsak az európai építőmesterek, de jóval korábban már az arab építőmesterek is. A csúcsív testvérét az ogee-görbét már megtaláljuk a bizánci építészet alkotásain.

A marsalai ezrek

Garibaldi a szicíliai felkelés hírére 1860. május 11-én 1064 embere élén, köztük a magyar Türr Istvánnal és Tüköry Lajossal, partra szállt Marsalánál. Május 27-én érték el Palermót. A városba történő bejutásért fontos ütközet zajlott le az Admirális hídnál. Ebben az ütközetben Tüköry Lajos megsebesült, és az itt szerzett sebébe június 6-án belehalt. Nevét a mai napig laktanya őrzi Palermóban.

A marsalai ezrek az Admirális hídon Palermóban, 1860. május 27. (Giuseppe Nodari festménye)

Források

• Nexus Network Journal (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. február 28.)
• Az arab–normann Palermo, valamint Cefalù és Monreale székesegyházai