Acsay László
| Acsay László | |
| Született | 1905. november 9. Munkács |
| Elhunyt | 1992. augusztus 7. (86 évesen) New York[1] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Székely Lujza (1942–) |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Acsay László (Acsay Leslie) (Munkács, 1905. november 9. – New York, 1992. augusztus 7.) építészmérnök, politikus, országgyűlési képviselő.
Életpályája
[szerkesztés]1923-ban érettségizett a budapesti Madách Imre Gimnáziumban. 1929-ben diplomázott a Műegyetemen. 1930–1931 között a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének (MEFHOSZ) elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. 1930–1941 között a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) Mérnöki Osztálya munkatársaként a városszabályozási kérdésekkel foglalkozott. 1933-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett. A zsidótörvények életbe lépése után állásából felfüggesztették és nyugdíjazták. 1945 után az Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) miniszteri tanácsosa volt. 1946–1947 között a budapesti amerikai követség építészeként dolgozott. 1947 decemberében Magyarország elhagyására kényszerült; New Yorkban telepedett le.
Építészként vezető szerepet játszott Budapest székesfőváros újjáépítési tervének elkészítésében.
Politikai pályafutása
[szerkesztés]1931-től az FKGP tagja volt. 1936-tól az FKGP pártügyésze volt. 1939-ben az FKGP pótképviselője (Abaúj-Torna vármegyei lista) volt. 1945-ben a Budapesti Nemzeti Bizottság és a budapesti törvényhatósági bizottság tagja volt. 1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés (Abaúj-Zemplén vármegye), majd 1945–1947 között a Nemzetgyűlés országgyűlési képviselője (Borsod–Gömör vármegyék) volt. 1945–1947 között az FKGP IV. kerületi szervezetének alelnöke, a párt mérnök-, technikus- és építőmester tagozatának elnöke volt. 1945–1947 között az FKGP Országos Intéző Bizottságának tagja volt. Az FKGP ún. régi gárdájához tartozott, Dobi István követelésére 1947. június 21-én kilépett a pártból, és a Pfeiffer Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Párthoz csatlakozott. 1947-ben az Magyar Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője (Borsod–Gömör, Zemplén, Abaúj vármegyék és Miskolc) volt. Mandátumát a választási bíróság hamis ajánlásokra hivatkozva törvénytelenül megsemmisítette a párt többi képviselőjével együtt. 1949–1956 között a Magyar Nemzeti Bizottmány tagja és a pénzügyi bizottság vezetője volt.
Családja
[szerkesztés]Szülei: Acsay István (1869–1960) középiskolai tanár, tankerületi főigazgató és Helcz Sarolta (?-1966) voltak. Testvére: Acsay Tihamér (1899–1958) jogász, gyorsírásszakértő, országgyűlési képviselő és Acsay István (1904–1976) mérnök, a BSZKRT igazgatója. Felesége, Székely Lujza (1902–1998) színésznő, Pethő Sándor író, újságíró özvegye volt.
Művei
[szerkesztés]- Hogyan építsünk? (A falu könyvtára. 40. Budapest, 1927)
- Az alsórákosi rétek. Adatok a fővárosi lakáskérdés megoldásához (Magyar Szemle, 1930)
- Diákszociális intézményeink (Magyar Szemle, 1931)
- Az álláshalmozás és az ifjúság (Magyar Szemle, 1932)
- Save the Splendor of Budapest. Highlights from Budapest 2000 Years. (New York, 1965)
- Ipartelepek építészete (Budapest, 1966)
- Eckhardt Tibor. Államférfi a száműzetésben. (New York, 1971)
- Egy centenárium, és ami mögötte van… A magyar építészet az orosz megszállás alatt (Magyar Híradó [Bécs], 1973)
- Who Was the Designer of the White House? A szerző előadása (New York, 1974)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM39543, Acsay László, 2021. január 3.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Ki kicsoda? Kortársak lexikona (Budapest, 1937)
- Amerikai Magyar Népszava Arany jubileumi albuma (New York, 1949)
- Hungarians in America (New York, 1963, 1966)
- Vida–Vörös: A Független Kisgazdapárt képviselői. 1944–1949. (Budapest, 1991)
- Halálhír (Nemzetőr, 1992)
- Vida–Vörös: Acsay László (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. Budapest, 1994 az 1945. évi Nemzetgyűlés almanachja. Budapest, 1999 és az 1947. évi Nemzetgyűlés almanachja. Budapest, 2005)
- Felkai András: Acsay László és Masirevich György I. díjas tervei Budapest újjáépítésére (Budapesti Negyed, 1997)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Az 1944. évi december hó 21-re Debrecenben összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944. december 21.-1945. november 9. Főszerkesztő: Vida István. Budapest, Magyar Országgyűlés, 1994
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély. 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6612-5
- Az 1945. évi november 29-re Budapestre összehívott Nemzetgyűlés almanachja. Főszerkesztő: Vida István. Budapest, Magyar Országgyűlés, 1999
- Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8