Ugrás a tartalomhoz

Abay Gyula (közgazdász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a közgazdászról szól. Hasonló címmel lásd még: Abay Gyula (egyértelműsítő lap).
Abay Gyula
Abay Gyula 1945-ben
Abay Gyula 1945-ben
SzületettNeubauer Gyula
1891. augusztus 15.[1][2]
Budapest[3][2]
Elhunyt1978. augusztus 29. (87 évesen)[1][2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaakadémikus, közgazdász
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1913)
Kitüntetései1932 MTA Weisz Fülöp-díj
1945 Chorin Ferenc-díj
SírhelyeBudapest. Új köztemető (46/3-1-308)
A Wikimédia Commons tartalmaz Abay Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ebben a házban élt Abay (Neubauer) Gyula akadémikus 1891-1978 az Erzsébet Tudományegyetem közgazdaságtan professzora 1946/1947-ben a jog- és államtudományi kar dékánja... 1956-os forradalom megtorlása elítélte. - Baranya megye, Pécs, Belváros városrész, Király utca 1.
1938-1948 között a Pécsi Tudományegyetemen tanított.

Abay Gyula, 1943-ig Neubauer Gyula [Névformája több forrásban és publikációban: Abay Neubauer Gyula] (Budapest, 1891. augusztus 15. – Budapest, 1978. augusztus 29.)[4][5] közgazdász, statisztikus, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, az MTA és a Szent István Akadémia tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

Iskolai tanulmányait Budapesten és Iglón végezte. 1913-ban szerzett jogi diplomát a budapesti tudományegyetem jogi karán. 1909-től a Dohányjövedéki Központ Igazgatóságánál dolgozott gyakornokként,[5] később gazdasági előadóként, egyetemi tanári kinevezéséig. 1914-ben bevonult katonának. Az első világháborúban történt sebesülése miatt 1915-ben leszerelték. 1917-től a Magyar Közgazdasági Társaság tagja. 1918-ban az Új Nemzedék belső munkatársa, valamint a Magyar Nemzetvédelmi Szövetség, a Magyar Területvédő Liga és 1919-ben a Keresztény Nemzeti Párt egyik alapítója.

1918-ban jelent meg első tudományos dolgozata a breslaui Nord und Süd című folyóiratban. Ez a jövő államáról szóló államtudományi értekezésének kivonata volt. 1918. novemberben a Közgazdasági Szemle jelentette meg a pénz válságáról szóló tanulmányát. 1927-ben a határhaszonelmélet bírálatáról írott könyve alapján a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi kara 1928-ban egyetemi magántanárrá habilitálta. 1930–31-ben külföldi folyóiratok részletekben közölték e munkáját. 1929–30-ban állami ösztöndíjasként egy évig Berlinben, 1930–31-ben egy évig Londonban tanult közgazdaságtant. 1933-ban az angol Royal Economic Society, később az amerikai Econometric Society, valamint a párizsi Institut International de Sociologie választotta tagjává. 1938-ban a pécsi egyetem jogi karának nyilvános rendkívüli tanára, 1944-ben az egyetem közgazdasági és statisztikai tanszékének nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Szerkesztője volt a következő szaklapoknak: Magyar Köztisztviselők Lapja (1919–1925), Nemzetiségi Szemle (1945–1946)

1946–47-ben a jogi kar dékánja, 1947–48-ban prodékánja volt.[5] 1948-ban az egyetemről kényszernyugdíjazták, 1949-ben az MTA tanácskozó taggá minősítette. 1952-ben megvonták nyugdíját, később csökkentetten ismét kapott. A kevés nyugdíj miatt 1952–53-ban a komlói Szénbányászati Trösztnél statisztikusként,[5] 1955–56-ban a pécsi Vízügyi Igazgatóságnál könyvelőként dolgozott.

Abay Neubauer Gyula sírja Budapesten. Új köztemető: 46/3-1-308

1956-os tevékenységéért 1957-ben koncepciós perben 6 évi börtönbüntetésre ítélték. 1957. májustól 1959. áprilisig büntetését töltötte, ekkor amnesztiával szabadult. A váci börtönben írta meg Oeconomia Aeterna című művét, melynek kiadására élete végéig nem kerülhetett sor.[5] 1958-ban az MTA kizárta tagjai sorából. 1989-ben az MTA rehabilitálta, helyreállította akadémiai levelező tagságát. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 1991 novemberében születésének 100. évfordulója alkalmából megemlékezést rendezett tiszteletére, 1998-ban pedig egykori pécsi lakóházán (Király utca 1.[5]) emléktáblát helyezett el a JPTE Baráti Köre. Nemzeti Sírhelyek. Abay Gyula sírját 2005-ben védetté nyilvánították. Sírkert: Rákoskeresztúri köztemető, Budapest. Parcella, Szakasz, Sor, Sír: 46, III, 1, 308 Védett: MK 2005/163.[6]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • A gazdasági érdekképviseletek parlamenti szerepe. Egyetemi doktori értekezés. (Budapest, 1913.)
  • A bolsevizmus hatása Oroszországban. – A bolsevizmus hatása Magyarországon. (Budapest, Stephanum, 1920)
  • A határhaszonelmélet bírálata (Pécs, 1927)
  • Einer Wiederbelebung der Arbeitswerttheorie. (Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik, 1929)
  • Grossenschen Gesetze. (Zeitschrift für die gesamte Staatwissenschaft, 1931)
  • Eine pseudoexakte Geldtheorie. (Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik, 1931)
  • Statisztika és közgazdaságtan. (Budapest, Légrády Nyomda, 1931)
  • Gazdasági élet és közgazdasági tudomány. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1940. június 10.) Kornis Gyula osztályelnök üdvözlő beszéde Neubauer Gyula levelező taghoz székfoglalója alkalmából, 1940. június 10-én.[7]
  • L'essence de la théorie du peuplement (Budapest : Stephaneum, 1941)
  • A magyar társadalom osztálytagozódása (Budapest, 1941)
  • Nemzetiségi elv és magyarság (Pécs, 1943)
  • A világgazdaság újjáépítése a háború után (Budapest, 1943)
  • A világgazdaság válaszúton. A Budapesti Szabadegyetemen tartott tíz előadás (Budapest, 1943)
  • Bevezetés a statisztika tudományába (Pécs, 1945)
  • Le a sztálini alkotmánnyal! (Szabad Dunántúl, 1956. november 1.) Magyar Szó, 2016. október (73. évfolyam) 2016-10-11 / 237. szám.[8]
  • Oeconomia Aeterna (Pécs, 2001)
  • Oeconomia aeterna: egy új tudományág megalapozása.Szerkesztette és sajtó alá rend. Barcza Tibor. (Budapest, Akadémiai Kiadó, 2016.)

Szakmai szervezeti tagságok

[szerkesztés]
  • 1917. Magyar Közgazdasági Társaság
  • 1941 Magyar Társadalomtudományi Társaság
  • Magyar Statisztikai Társaság
  • Royal Economics Society (London)
  • Institut International de Sociologie (Párizs)
  • Econometric Society (Chicago)
  • 1936 Szent István Akadémia

További információk

[szerkesztés]
  • Fejezetek a Pécsi Egyetem történetéből (szerk. Csizmadia Andor, Pécs, 1980)
  • Oroszi Sándor - Sipos Béla: Abay (Neubauer) Gyula: Oeconomia Aeterna: egy új tudományág megalapozása. STATISZTIKAI SZEMLE, 95. 4 pp. 439–443. 5 p. 2017.[9]
  • Sipos Béla. Közgazdász-statisztikus tudósok a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. Neubauer (Abay) Gyula munkássága.[10]
  • Sipos, Béla. Abay Neubauer Gyula p. 40. In: Czibók, Balázs; Jankovits, László; Nagy, Ferencné (szerk.) Memoria professorum. Az Erzsébet Tudományegyetem és a jogutód intézmények professzorai. Pécs, Magyarország : Pécsi Tudományegyetem, (2000)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00018.htm, Abay Neubauer Gyula, 2017. október 9.
  2. ↑ a b c d A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1825–2002, 23, Abay Gyula, 1
  3. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. június 25., PIM18809
  4. ↑ (1978. november 27.) „Abay Gyula gyászjelentése”. 
  5. ↑ a b c d e f Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 21. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  6. ↑ Nemzeti Örökség Intézete - Abay Gyula (1943-ig Neubauer Gyula) (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete - Abay Gyula (1943-ig Neubauer Gyula). (Hozzáférés: 2021. január 26.)
  7. ↑ Akadémiai Értesítő, 50. kötet (1940. évfolyam) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
  8. ↑ Magyar Szó, 2016. október (73. évfolyam, 229-251. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
  9. ↑ Oroszi Sándor-Sipos Béla: Abay (Neubauer) Gyula: Oeconomia Aeterna
  10. ↑ Sipos Béla. Közgazdász-statisztikus tudósok a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. Neubauer (Abay) Gyula munkássága.. (Hozzáférés: 2021. október 23.)

Források

[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Abay_Gyula_(közgazdász)&oldid=27591516”