Ugrás a tartalomhoz

A szocialista államok listája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az összes állam, amely történelme során valamikor önmagát szocialistának nevezte. A színek a szocialista periódus hosszát jelzik.
  70 év felett
  60–70 év
  50–60 év
  40–50 év
  30–40 év
  20–30 év
  10–20 év
  10 év alatt
Államok 2023-ban
  Magukat marxista-leninistaként meghatározó államok
  Az alkotmányukba a szocializmust belefoglaló államok
  A marxizmus-leninizmust nem követő államok

A szocialista államok listája azokat a történelmi, illetve a 21. században is létező államokat sorolja fel, amelyeket a társadalomtudományi irodalom szocialistának minősít. Sok ilyen államra jellemző a kommunista vagy szocialista párt egypárti uralma, a legfontosabb termelési eszközök államosítása és a szocialista államideológia, amely általában a marxizmus–leninizmuson alapul.[1] A gazdasági rendszert tervgazdálkodás vagy világos tervgazdasági elemek jellemzik. A szocialista állam önképe, általában az alkotmányban is megfogalmazva, a szocializmus iránti elkötelezettség.

A magukat szocialistának valló államok a 20. században jöttek létre nagyrészt a Szovjetunió befolyása révén. A hidegháború alatt sok szocialista állam állt szoros kapcsolatban a Szovjetunióval. A legtöbb kelet-európai szocialista állam a Szovjetunió szatellitállama volt. Ezzel szemben – legalábbis átmenetileg – Jugoszlávia Tito, India Nehru, Egyiptom Nasszer alatt önálló szocialista modellt hozott létre és az el nem kötelezettség külpolitikáját képviselte. rendszeres verseny a szocializmus és a kapitalizmus között. A kínai-szovjet szakadás után a késő maoista Kína a Szovjetunióval vetekedett a szocialista államok feletti befolyásért.[2]

Európa

[szerkesztés]

Az európai szocialista államok a Szovjetuniónak a második világháborúban (szövetségeseivel együtt) aratott győzelme után jöttek létre szovjet befolyásra. Többnyire a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában (KGST) és a Varsói Szerződés katonai szövetségében tömörültek szovjet hegemónia alatt. Saját útját járta Jugoszlávia, Albánia és korlátozott keretek között Románia. Az 1989-es rendszerváltások után minden európai szocialista állam piacgazdasági rendszerré alakult át.

Állam Ideológiája és annak változásai Létezésének időtartama
Albánia[3] titoizmus (1944–1948)
sztálinizmus (1948–1968)
maoizmus (1968–1978)
„albán szocializmus“ (neosztálinizmus, Enver Hoxha kultusza 1990/91-ig)
1943–1990
Bolgár Népköztársaság[4] marxizmus–leninizmus
sztálinizmus (1944–1956)
1944–1990
Német Demokratikus Köztársaság[5] marxizmus–leninizmus (bis 1989)

demokratikus szocializmus (1990)

1949–1990
Jugoszláv Szövetségi Köztársaság
Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság[6]
sztálinizmus (1945–1948)
titoizmus (1948-tól)
1945–1992
Lengyel Népköztársaság[7] marxizmus–leninizmus (1944/52–1989)
sztálinizmus (Bolesław Bierut; 1944–1956)
1944/52–1989
Román Népköztársaság
Román Szocialista Köztársaság[8]
sztálinizmus/marxizmus–leninizmus (1948–1965)
neosztálinizmus (1990-ig)
1948–1990
Szovjetunió[9] leninizmus (1917–1924)
marxizmus–leninizmus (1924–1991)
sztálinizmus (1927–1953)
neosztálinizmus (Leonyid Iljics Brezsnyev) (1964–1982 und 1984–1985)
reformkommunizmus (1982–1984 und 1985–1991)
1922–1991
Csehszlovák Köztársaság
Csehszlovák Szocialista Köztársaság[10]
marxizmus–leninizmus
sztálinizmus (1948–1968)
reformkommunizmus (prágai tavasz; 1968)
1948–1990
Magyar Népköztársaság[11] marxizmus–leninizmus
sztálinizmus (1949–1953/1956)
(„gulyáskommunizmus“ 1956–1989)
1949–1989

A kommunista párt vezető szerepén alapuló államok a 21. században

[szerkesztés]
A világ volt (narancs) és jelenlegi (vörös) kommunista államai
Marxista könyvesbolt, Berkeley, Kalifornia

Érdekesség, hogy ezek és csak ezek azok a szocialista berendezkedésű államok, amelyek ellen az Egyesült Államok valamikor a történelem során fegyveres harcot folytatott.

Egykori kommunista irányzatú államok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. So z. B. Alexander Brand, Einführung in die internationale Politik, Oldenbourg, 2003, S. 257 f.; Klaus Ziemer: Real existierender Sozialismus. In: Dieter Nohlen und Rainer-Olaf Schultze (Hrsg.): Lexikon der Politikwissenschaft. Theorien, Methoden, Begriffe, 3. Auflage. C. H. Beck, München 2005, S. 823 f.
  2. Franz Ansprenger: Politische Geschichte Afrikas im 20. Jahrhundert, C. H. Beck, München 1999, S. 115.
  3. Michael Schmidt-Neke (Hrsg.): Albanische Forschungen 28. Die Verfassungen Albaniens, Wiesbaden 2009, S. 49 (Online a Google Könyvekben)
  4. Verfassung der VR Bulgarien von 1971, Artikel 1 (deutsche Übersetzung)
  5. Verfassung der DDR von 1968 in der geänderten Fassung vom 7. Oktober 1974, Artikel 1
  6. Verfassung der SFR Jugoslawien von 1963, Artikel 1 (englische Übersetzung)
  7. Verfassung der VR Polen von 1952 in der geänderten Fassung vom 16. Februar 1976, Artikel 1 (deutsche Übersetzung)
  8. Gerhard Leibholz: Jahrbuch des öffentlichen Rechts der Gegenwart. Neue Folge (Bd. 24), Tübingen 1975, S. 232 (Online a Google Könyvekben)
  9. Archiválva [Dátum hiányzik] dátummal a(z) www.verfassungen.net archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL
  10. Verfassung der CSSR von 1960, Artikel 1 (deutsche Übersetzung)
  11. Gerhard Leibholz: Jahrbuch des öffentlichen Rechts der Gegenwart. Neue Folge (Bd. 8), Tübingen 1959, S. 391 (Online a Google Könyvekben)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Liste sozialistischer Staaten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]