A második nem

A második nem
Szerző	Simone de Beauvoir
Eredeti cím	Le Deuxième Sexe
Nyelv	francia
Műfaj	esszé
Kiadás
Kiadó	Éditions Gallimard
Kiadás dátuma	1949
Magyar kiadó	Gondolat
Magyar kiadás dátuma	1969
Fordító	Görög Lívia és Somló Vera
A Wikimédia Commons tartalmaz A második nem témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A második nem Simone de Beauvoir francia egzisztencialista írónő, filozófus 1949-ben megjelent kétkötetes műve, amely Magyarországon csak részben jelent meg. A könyvet a Vatikán a tiltott könyvek listáján szerepeltette. A feminista filozófia számos alapfogalmát elsőként definiálja, és megalapozója a később létrejött társadalmi nemek tudományának. A feminizmus második hullámának kezdetét többnyire a mű megjelenésének időpontjára datálják.

Bevezető

A könyv bevezetője filozófiai eszmefuttatás a nemek különbségéről, melyben Beauvoir kifejti, hogy a "…nőt a férfihoz viszonyítva szokás meghatározni és jellemezni (…), ő a lényeges, a nő a lényegtelen. A férfi a Szubjektum és az Abszolútum, a nő a Másik."

Első kötet

Az első könyvben Beauvoir igyekszik a humán tudományok eredményeit összegyűjteni, majd kritizálni, melyet egyfelől tudományos objektivitással, másfelől szubjektív, belső tapasztalatokon átszűrve tesz meg. Tagadja a biológiai determinációt, ugyanakkor részletesen elemzi a női test (menstruáció, terhesség, szülés stb.) sajátos helyzetét, mely szükségszerűvé teszi a szabadság egzisztencialista átértelmezését. Számos freudista mítoszt oszlat el a pszichoanalízissel foglalkozó fejezetben, a történelmi materializmus szempontjainál pedig erőteljesen kritizálja a férfiközpontú történeti megközelítéseket, különösen Engels A család, állam, magántulajdon c. művét.

Második kötet

A második könyv a megélt tapasztalatokat veszi sorra, a nők nevelését, élethelyzeteit tárgyalja, mondanivalója legjobban az első sorokkal, a méltán híressé vált szállóigével foglalható össze: "Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik." Fejezetről fejezetre mutatja be, milyen technikákkal állítódik elő (ezzel megelőlegezve Foucault-t) a nőies nő a gyermekkortól a leánykoron át az első szexuális aktusig. A nő helyzete c. fejezetben a férjes asszonyról, az anyaságról, a nő társadalmi életéről, a prostitúcióról, az öregkorról, majd a nő helyzetének általános jellemzéséről olvashatunk. Ezzel kapcsolatosan írja: "Éppoly képtelenség tehát a ’nőről’ általánosságban beszélni, mint az ’örök férfit’ boncolgatni. És azt is megértjük, miért hiábavaló minden összehasonlítás, mellyel igyekeznek eldönteni, vajon a nő felsőbbrendű-e vagy alsóbbrendű-e a férfinál, esetleg egyenrangú vele: helyzetük alapvetően különbözik." Végül az emancipált nőnek szentel egy részt, melyben a felszabadult, új nő körüli előítéleteket igyekszik eloszlatni, illetve a női tehetségeket, képességeket veszi számba illusztris példákkal.

Összefoglaló

Az összefoglalóban elveti a két nem harcáról szóló téziseket az egzisztencialista morál nevében, amely a kölcsönös elismerést, nagylelkűséget, a különbözőségek elfogadását jelenti. Így ír: "Embernek lenni végtelenül fontosabb, mint azok a sajátosságok, melyek az embereket egymástól megkülönböztetik; sohasem az adott tények határozzák meg a felsőbbrendűséget; hogy a ’virtus’-t (…) hogyan definiáljuk, ’az tőlünk függ’. Mindkét nemben lejátszódik a test és a lélek, a végesség és a transzcendencia egyugyanazon drámája; mindkettőt nyűvi az idő, leselkedik rá a halál, mindkettőjüknek lényegesen szükségük van egymásra; a szabadságukból mindketten ugyanazt a dicsőséget meríthetik; és ha ezt élvezni tudnák, ellen tudnának állni a kísértésnek, hogy vitatkozzanak csalárd privilégiumokról; és a testvériség szelleme támadna fel közöttük."

Magyarul

• A második nem; ford. Görög Lívia, Somló Vera, jegyz. Tordai Zádor; Gondolat, Bp., 1969