A barokk kor magyar irodalma
Megjelenés
A barokk kor magyar irodalma | |
17. század eleje – 1772 | |
Elterjedése | Magyar Királyság, Erdélyi Fejedelemség |
Világtörténelmi korszak | újkor |
Eredete | a reneszánsz magyar irodalma |
Belőle fejlődött ki | a felvilágosodás korának magyar irodalma |
Jellemzői | |
Híres alakjai | Pázmány Péter Zrínyi Miklós Apáczai Csere János Mikes Kelemen |
Írástípus | latin írás |
Könyvtárak | http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/xvii.htm http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/xviii.htm |
A barokk korszakban a szépirodalomban mindinkább túlsúlyba kerültek a magyar nyelvű művek a latin nyelvűekkel szemben. A latin nyelven író szerzőket dőlt betűvel jelöljük.
A barokk irodalom kezdetei (17. század első fele)
[szerkesztés]- Pázmány Péter (1570–1637)
- Barokk egyházi próza: "A katolikus ellenreformáció nagy erőket vetett az irodalmi harc területére, s Pázmány mellett a magyar jezsuiták első nemzedékének többi tagja, valamint az ő szellemükben dolgozó nem egy világi pap is, buzgó írói tevékenységet folytatott. Céljuk mindig gyakorlati volt: a katolikus dogma védelme és propagálása; műveik az egyház mindennapi életének, küzdelmeinek szolgálatában állottak. Ennek érdekében – Pázmányhoz hasonlóan – főként a prózai műfajokat (vitairat, prédikáció, ájtatossági könyv) művelték, s ezeknek többféle változatát, típusát alakították ki, fejlesztették művészi színvonalra". (MIT II.)
- első jezsuita írónemzedék
- Veresmarti Mihály (1572–1634) fő műve, a Megtérése históriája, melyben leírja, milyen vívódásokkal jutott protestáns hitről katolikussá a barokk széppróza egyik első jelentős alkotása.
- barokk széppróza kezdetei: Lépes Bálint, Hajnal Mátyás (1578–1614)
- A barokk költészet kezdetei
- Nyéki Vörös Mátyás (1575–1654)
- verses dráma: Comico tragoedia
- katolikus egyházi ének felvirágzása
A barokk irodalom fénykora (17. század második fele)
[szerkesztés]- Főnemesi udvari irodalom
- Zrínyi Miklós (1620–1664)
- Gyöngyösi István (1629–1704)
- udvari költészet
- Beniczky Péter, gróf Balassa Bálint, Liszti László, Esterházy Pál, Koháry István, Kőszeghy Pál
- verses dráma: Ismeretlen szerző: Florentina
- Ismeretlen szerző: Rákóczi eposz
- udvari költészet kiterjedése: Pázmány Miklós, Barakonyi Ferenc, Rákóczi Erzsébet, Esterházy Magdolna, Bercsényiné Csáky Krisztina, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc, Beniczky Péter
- történeti próza
- humanista örökség: Bethlen János, Bethlen Farkas, Szalárdi János
- Kemény János
- önéletírási kísérletek: Kornis Gáspár, Thököly Imre
- udvari jellegű egyházi irodalom
- jezsuita iskoladráma: Belleczi Péter, Csákányi Péter, Berzeviczy Henrik
- kegyességi művek: Malomfalvay Gergely, Kéri Sámuel
- hitvitázó irodalom: Sámbár Mátyás, Kiss Imre, Czeglédi István, Matkó István, Pósaházi János
- udvari prédikáció: Tofeus Mihály, Nagyari József
- Polgári szellemi mozgalmak
- latin nyelvű filozófiai irodalom
- enciklopédizmus és pánszofizmus: Johann Heinrich Alsted, Johann Heinrich Bisterfeld, Comenius
- eperjesi filozófusok: Bayer János, Czabán Izsák
- karteziánusok: Apáczai Csere János, Szilágyi Tönkő Bálint, Apáti Miklós, Szathmári Pap János, Régeni Mihály, Pósaházi János
- puritánus vallásos próza:
- Medgyesi Pál (1604–1663)
- kegyességi és népnevelő irodalom: Iratosi S. János, Felsőbányai S. Mihály, Bökényi Filep János, Somosi Petkó János, Nánási Lovász István, Mikolai Hegedüs János, Diószegi Bónis János
- teológiai irodalom: Komáromi Csipkés György, Martonfalvi Tóth György
- a világi műveltség népszerűsítői: Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702), Pápai Páriz Ferenc (1649–1716), Felvinczi György
- protestáns iskoladráma
- református iskoladráma: Comenius, Eszéki István, Misztótfalusi Kis Miklós, Pápai Páriz Ferenc
- unitárius iskoladráma
- evangélikus iskoladráma: Sartoris András, Klesch Dániel, Czabán Izsák, Ladiver Illés, Schwartz János [Szinnyei: (Magister Joannes Schvarcius), ág. ev. püspök, szül. 1641. Eperjes], Rezik János
- latin nyelvű filozófiai irodalom
- A barokk nemesi irodalom kialakulása
- nemesi és protestáns publicisztika:Vitnyédy István
- vallásos hazafias buzdító iratok: Nagyszőllősi Mihály, Tolnai Mihály, Lippóci Miklós
- gályarab-irodalom: Kocsi Csergő Bálint, Otrokocsi Fóris Ferenc
- kuruc nemesi költészet:
- verses publicisztika
- hagyományos verstípusok: Petkó Zsigmond
- nemes szatíra: paszkvillus és szatirikus dráma
- prózai elbeszélés:
- első regényes elbeszélések
- Rozsnyai Dávid
- Haller János
- nemesi és protestáns publicisztika:Vitnyédy István
- A népszerű barokk irodalom kezdetei
- barokk népiesség
- hagyományos énektípusok:
- históriás ének: Kőröspataki B. János, Paskó Kristóf
- vitézi és kesergő líra
- szerelmi költészet
- népszerű katolikus szépirodalom:
- katolikus népének: Kájoni János
- népies katolikus színjáték
- szatirikus deák versszerzés
- humanista műfajok: Gyirva Vencel
- felfordult világ költészete
A barokk irodalom második szakasza (18. század)
[szerkesztés]A kuruc kor irodalma
[szerkesztés]A korszak költészete változatos műfajú. Nemcsak a kuruc költészetre, az egész korszakra általában jellemzőek műfajok szerint a szerelmes dalok; a táncdalok, toborzók, katonadalok; az alkalmi dicsőítő, búcsúztató, sirató énekek (latinul is); a csúfolódó énekek; a tréfás-moralizáló énekek, illetve feddőénekek, a buzdító énekek, politikai versek; a gyászénekek, és a bujdosó, vagy búcsúzó énekek.
- Siraloménekek: Csíki ország pusztulásáról, Nagykúnság romlásáról, Szörnyű veszedelem jaj reád szállna, Cantio Tokajiensis, Bánatban esett magyar népnek keserves versei, Bokros jajszó kiáltás, Magyar gyászének Uzonról, A szikszai templomon gyakorlott Istennek ítéleti, Siralmas ének a sömörei harcról, A holdvilági és a feketehalmi harcról, A kolozsvári veszedelemről való história, Péró veszedelme
- Hazafias kesergők és fohászok: Rákóczi-nóta, Rákóczi kesergője, Győzhetetlen én kőszálon, boldogasszony anyánk, Ah hol van magyarok tündöklő csillaga
Korszerű főúri és nemesi irodalmi törekvések
[szerkesztés]- Bethlen Miklós (1642–1716)
- Kegyes érzelmes irodalom:
- kegyességi próza: Huszti István, ifj. Apafi Mihály, id. Bethlen Kata, Révay Erzsébet, Vay Ádámné Zay Anna, Ráday Pál, Forgách Simon (1669–1729)
- Petrőczy Kata Szidónia vagy báró Petrőczy, gróf Pekry Lőrincné (1662–1708) költőnő, kéziratos verses könyve a Petrőczi Kata Szidónia tulajdon kezével írt énekei.
- Radvánszky János
A nemesi rokokó irodalom
[szerkesztés]- Mikes Kelemen (1690–1761)
- A nemesi költészet: Lázár János, Amade László, Fekete János (1740–1803)
- Faludi Ferenc
- A Késő barokk széppróza:
- Az elvilágiasodó egyházi és iskolai irodalom
- Az egyházi tudományosság hanyatlása: A jezsuita történész-iskola, Pray György, Bod Péter munkássága, a historia litteraria felbomlása
- ismeretterjesztő irodalom: A nemesi történelem népszerűsítése, földrajzi olvasmányok, népszerű természettudományi és gazdasági művek, Molnár János
- nemesi történelemírás: Kazy Ferenc (1695–1759), Palma Károly Ferenc (1735–1787)
Deákos rokokó költészet
[szerkesztés]- Az elégia- és ódaköltészet
- Az epigramma
- A magyar nyelvű deákos költészet kezdetei
A magyar nyelvű iskoladráma virágzása
[szerkesztés]- Az iskoladráma elmagyarosodása és elvilágiasodása
- A klasszicizálódó barokk dráma
- lllei János
- A barokk dráma népszerűsödése
- Amade Antal (1676–1737)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Magyar irodalomtörténet
- Régi magyar költők és írók listája
- A reneszánsz magyar irodalma
- A felvilágosodás korának magyar irodalma
További információk
[szerkesztés]- Villanyspenót – hálózati magyar irodalomtörténeti kézikönyv
- A Magyar irodalom története II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966. Főszerkesztő: Sőtér István
- Ó szelence – Magyar barokk költészet