Ugrás a tartalomhoz

A barokk kor magyar irodalma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A barokk kor magyar irodalma
17. század eleje – 1772
ElterjedéseMagyar Királyság, Erdélyi Fejedelemség
Világtörténelmi korszakújkor
Eredetea reneszánsz magyar irodalma
Belőle fejlődött kia felvilágosodás korának magyar irodalma
Jellemzői
Híres alakjaiPázmány Péter
Zrínyi Miklós
Apáczai Csere János
Mikes Kelemen
Írástípuslatin írás
Könyvtárakhttp://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/xvii.htm
http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/xviii.htm

A barokk korszakban a szépirodalomban mindinkább túlsúlyba kerültek a magyar nyelvű művek a latin nyelvűekkel szemben. A latin nyelven író szerzőket dőlt betűvel jelöljük.

A barokk irodalom kezdetei (17. század első fele)

[szerkesztés]
Pázmány Péter
  • Pázmány Péter (15701637)
  • Barokk egyházi próza: "A katolikus ellenreformáció nagy erőket vetett az irodalmi harc területére, s Pázmány mellett a magyar jezsuiták első nemzedékének többi tagja, valamint az ő szellemükben dolgozó nem egy világi pap is, buzgó írói tevékenységet folytatott. Céljuk mindig gyakorlati volt: a katolikus dogma védelme és propagálása; műveik az egyház mindennapi életének, küzdelmeinek szolgálatában állottak. Ennek érdekében – Pázmányhoz hasonlóan – főként a prózai műfajokat (vitairat, prédikáció, ájtatossági könyv) művelték, s ezeknek többféle változatát, típusát alakították ki, fejlesztették művészi színvonalra". (MIT II.)
  • első jezsuita írónemzedék
    • Veresmarti Mihály (1572–1634) fő műve, a Megtérése históriája, melyben leírja, milyen vívódásokkal jutott protestáns hitről katolikussá a barokk széppróza egyik első jelentős alkotása.
    • barokk széppróza kezdetei: Lépes Bálint, Hajnal Mátyás (15781614)
  • A barokk költészet kezdetei

A barokk irodalom fénykora (17. század második fele)

[szerkesztés]
Gróf Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér

A barokk irodalom második szakasza (18. század)

[szerkesztés]

A kuruc kor irodalma

[szerkesztés]

A korszak költészete változatos műfajú. Nemcsak a kuruc költészetre, az egész korszakra általában jellemzőek műfajok szerint a szerelmes dalok; a táncdalok, toborzók, katonadalok; az alkalmi dicsőítő, búcsúztató, sirató énekek (latinul is); a csúfolódó énekek; a tréfás-moralizáló énekek, illetve feddőénekek, a buzdító énekek, politikai versek; a gyászénekek, és a bujdosó, vagy búcsúzó énekek.

  • Siraloménekek: Csíki ország pusztulásáról, Nagykúnság romlásáról, Szörnyű veszedelem jaj reád szállna, Cantio Tokajiensis, Bánatban esett magyar népnek keserves versei, Bokros jajszó kiáltás, Magyar gyászének Uzonról, A szikszai templomon gyakorlott Istennek ítéleti, Siralmas ének a sömörei harcról, A holdvilági és a feketehalmi harcról, A kolozsvári veszedelemről való história, Péró veszedelme
  • Hazafias kesergők és fohászok: Rákóczi-nóta, Rákóczi kesergője, Győzhetetlen én kőszálon, boldogasszony anyánk, Ah hol van magyarok tündöklő csillaga

Korszerű főúri és nemesi irodalmi törekvések

[szerkesztés]

A nemesi rokokó irodalom

[szerkesztés]

Deákos rokokó költészet

[szerkesztés]
  • Az elégia- és ódaköltészet
  • Az epigramma
  • A magyar nyelvű deákos költészet kezdetei

A magyar nyelvű iskoladráma virágzása

[szerkesztés]
  • Az iskoladráma elmagyarosodása és elvilágiasodása
  • A klasszicizálódó barokk dráma
  • lllei János
  • A barokk dráma népszerűsödése
  • Amade Antal (16761737)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]