A Qazançı katedrális 2020-as ágyúzása
| A Qazançı katedrális 2020-as ágyúzása örményül: Սուրբ Ղազանչեցոց եկեղեցու հրթիռակոծություն | |
 | |
| Ország |  Hegyi-Karabah |
| Helyszín | Hegyi-Karabah Köztársaság, Şuşa |
| Célpont | Ghazanchetsots Cathedral |
| Időpont | 2020. október 8. |
| Típus |
|
| Áldozatok | 0 |
| Sérültek | 11 |
| Elkövetők | Azerbajdzsáni Fegyveres Erők (Azerbajdzsán tagadja) |
 A Qazançı katedrális 2020-as ágyúzása
örményül: Սուրբ Ղազանչեցոց եկեղեցու հրթիռակոծություն Pozíció Hegyi-Karabah térképén
| |
 é. sz. 39° 45′ 32″, k. h. 46° 44′ 51″39.758890°N 46.747420°EKoordináták: é. sz. 39° 45′ 32″, k. h. 46° 44′ 51″39.758890°N 46.747420°E | |
A Qazançı katedrális 2020-as ágyúzása a Şuşai csata alatt történt 2020. október 8-án, mikor a Şuşa Szent Megmentő Katedrálisa (örményül: Սուրբ Ամենափրկիչ մայր տաճար) más néven a Qazançı katedrális (örményül: Ղազանչեցոց, azeriül: Qazançı) két bombatalálatot is kapott, melynek eredményeképp részben beomlott a tető.[1][2][3] Örményország bejelentette, hogy az Azeri Fegyveres Erőket hibáztatja a történtekért.
Története
[szerkesztés]A találatot a 2020-as hegyi-karabahi háború 11. napján kapta a katedrális. A háború Örményország és Azerbajdzsán között folyik a hegyi-karabahi konfliktus részeként, melynek célja Hegyi-Karabah ellenőrzése. A viszály gyökerei a kommuniznmus bukásáig nyúlnak vissza.[2][4] Az első hegyi-karabahi háború óta az örmény nemzetiségű Şuşát a Hegyi-Karabah Köztársaság ellenőrzi.[2][4] Azerbajdzsánban nagyon gyászolták Şuşa elvvesztését, mert ez volt az azeri költők, zenészek és zeneszerzők kulturális központja.[5][6] A katedrálist már lerombolták az 1920-as, örmények elleni şuşai mészárlás alatt, majd az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság és az első hegyi-karabahi háború alatt raktárnak használták, míg 1992-bemn örmény kézre nem került a város.[2][4] Az épületet az 1990-es években visszaadták az Örmény Apostoli Egyháznak, mely az 1880-as években építtette azt.[4][2]
Ágyúzás
[szerkesztés]A templom dóm részét ért első találat jelentős károkat okozott az épület belsejében[4][5] A helyi média szerint felnőtt és gyermek menekültek húzódtak meg a templomban az első robbanáskor, de senki sem sérült meg.[4] Órákkal később, mikor újságírók vizsgálták a történteket, egy második robbanás történt.[4] Ekkor két orosz újságíró sebesült meg, a Segodnya főszerkesztője pedig olyan komoly sérüléseket szenvedett el, hogy Sztepanakertbe kellett szállítani.[4][7][8][5] Egy a riportereket kísérő örmény könnyebben megsérült.[9]
Reakciók
[szerkesztés]Örményország
[szerkesztés]Az örmény Külügyminisztérium egy olyan közleményt adott ki, mely a történteket úgy írja le, mint „Azerbajdzsán katonai-politikai vezetésének újabb bűncselekményét. … Ez az akció teljes egészében illik a több évtizede fejlődő örményellenes politikába. Azerbajdzsán, mely teljes egészében semmibe veszi Nahicseván és Arcah többi részének ősi örmény kulturális örökségét, most az Arcah ellen folyó katonai agresszió keretében meg akarja fosztani az Arcahban élő örményeket a szülőföldjóüktől és a történelmi emlékeiktől.”[10] Ehhez hozzátették, hogy „ezekkel az akciókkal Azerbajdzsán új szövetségeseinek, a hírhedt nemzetközi terrorista szervezeteknek a viselkedését másolja, melyek felelősek több közel-keleti történelmi és kulturális emlék lerombolásáért.”[7] Artsrun Hovhannisyan, a Védelmi Minisztérium szóvivője „az ellenség Azerbajdzsánt” hibáztatta az ágyúzás miatt.[1]
Az Armenpress szerint Pargev Martirosyan, az arcahi egyházmegye püspöke – akinek a katedrális volt a központja – az ágyúzást az Iraki és Levantei Iszlám Állam tetteihez hasonlította, mikor azt mondta: „Spirituális értékeinket bombázzák, miközben mi helyreállítjuk és megőrizzük a mecseteket.”[11][5] A székesegyház egy másik papja ezt mondta: „Fájdalmat érzek amiatt, ahogy gyönyörű katedrálisunk falait lerombolták.Fájdalmat érzek amiatt, hogy a világ nem reagál arra, ami itt történik, fiaink pedig az Anyaföld védelmében halnak meg.”[5]
A bombázás után az örmény Sevak Avanesyan játszott a megrongált épületben. Komitas örmény szerző "Stork" (örményül: Krunk) számát játszotta el, aki az örmény népirtás áldozata volt.[5][12] A videót október 12-én tették közzé Örményország hivatalos Twitter fiókján, mely az Al-Jazeera szerint azt az üzenetet hordozza, hogy a katedrális azeri ágyúzása a több évszázados örménygyűlölet része, melyet a türk nemzetek éreznek. [12]
Azerbajdzsán
[szerkesztés]Az azeri Védelmi Minisztérium hivatalosan tagadta, hogy köze lett volna a történtekhez,[13] míg az azeri állami hírügynökség szerint Örményország állt a támadás mögött.[14]
A BBC News újságírójának, Orla Guerinnek adott interjújában Azerbajdzsán elnöke, İlham Əliyev tagadta, hogy a seregnek célpont lett volna a templom. Azt mondta, vagy célt tévesztett a tüzérségük, vagy Örményország szándékosan provokál.[15] Arra a kérdésre, hogy egy nap el lehet-e követni kétszer ugyanazt a hibát, Aliyev azt mondta: "Miért ne? Látta azeri mecsetek képét az elfoglalt területeken? Mindet lerombolták. Disznókat tartanak a mecsetjeinkben. Velük ellentétben, mi nem támadunk civilekre.”[15] Megemlítette a 2020-as gəncəi ballisztikus-rakéta támadást, amiért Örményországot tette felelőssé, és tagadta, hogy civileket támadtak volna meg Szteppanakert támadásakor.[15]
Nemzetközi
[szerkesztés]Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadsági Tanácsa azt írta, „döbbenten hallották, hogy Hegyi-Karabahban súlyosan megrongálódott a Qazançı katedrális, és felszólítottak a vallási helyek megóvására, különösen a folyamatban lévő összecsapásokban.”[16]
Daniel Decker amerikai zeneszerző, aki 2017-ben az épületben adott koncertet, így gondolkodott el a Facebookon: „Ebbe megfájdul a szívem!”[5]
Következmények
[szerkesztés]Az azeri erők november 7-én háromnapos csata után elfoglalták Şuşát.[17][18][19] November 10-én Oroszország közvetítésével békeszerződés jött létre Örményország és Azerbajdzsán között.[19][20]
Galéria
[szerkesztés]-
Örmény esküvő 2020. október 24-én a lerombolt Szent Megmentő Székesegyházban -
A megrongált Qazançı katedrális tetőszerkezete -
A Qazançı székesegyház megrongált része -
A megrongált Qazançı -
A Qazançı székesegyház a támadás előtt
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b „Nagorno-Karabakh: Armenia accuses Azerbaijan of shelling Shusha cathedral”, 2020. október 8.. [2020. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]
- ↑ a b c d e Demourian, Avet. „Armenia says cathedral shelled in clashes with Azerbaijan”, 2020. október 8. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
- ↑ „Church bombed to ruins - Journalists were injured during second attack – one of them is fighting for his life”, bild.de, 2020. október 8.. [2020. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]
- ↑ a b c d e f g h „Nagorno-Karabakh: Armenia claims cathedral hit by Azerbaijan shelling”, 2020. október 8. (Hozzáférés: 2020. november 10.) (brit angol nyelvű)
- ↑ a b c d e f g „Cellist plays to mourn cathedral shelled in Armenia-Azerbaijan conflict” (Hozzáférés: 2020. november 10.) (angol nyelvű)
- ↑ Freeman, Colin. „Steeped in blood: the hilltop town at centre of the ethnic feud between Azerbaijan and Armenia”, The Telegraph, 2020. október 8. (Hozzáférés: 2020. november 10.) (brit angol nyelvű)
- ↑ a b „Church bombed to ruins - Journalists were injured during second attack – one of them is fighting for his life”, azatutyun.am, 2020. október 8.. [2020. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]
- ↑ „Russian blogger Yuri Kotenok heavily injured in Shushi, says Armenian Foreign Ministry” (Hozzáférés: 2020. november 10.)
- ↑ „Another Journalist Wounded In Karabakh”, 2020. október 8.. [2020. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. április 4.)
- ↑ The statement of the Foreign Ministry of the Republic of Armenia regarding the targeting of the places of religious worship and cultural monuments in Shushi, 2020. október 8. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
- ↑ „They bomb our churches, we preserve mosques – Archbishop on Azeri “ISIS-style” attack in Artsakh” (Hozzáférés: 2020. november 10.) (angol nyelvű)
- ↑ a b Mirovalev, Mansur. „Armenia, Azerbaijan battle an online war over Nagorno-Karabakh”, 2020. október 15. (Hozzáférés: 2020. november 10.) (angol nyelvű)
- ↑ @wwwmodgovaz: #Azerbaijan Army does not target the historical/cultural/ religious buildings and #monuments. This is #Armenia, which hit Imamzade #religious complex on 4th OCT 2020. The claim about Azerbaijan Army's strike on the church in Shusha is unfounded., 2020. október 8.
- ↑ „Şuşadakı kilsəyə guya raket zərbəsinin endirilməsi ilə bağlı feyk xəbərlərin yayılması Ermənistanın növbəti təxribatıdır”, azertag.az, 2020. október 8.. [2020. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]
- ↑ a b c „Nagorno-Karabakh: President Ilham Aliyev speaks to the BBC”, BBC News, 2020. november 9. (Hozzáférés: 2020. november 10.) (brit angol nyelvű)
- ↑ USCIRF Concerned over Religious Repression in Azerbaijan. USCIRF. [2022. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
- ↑ „Nagorno-Karabakh: Azerbaijan 'takes key town' in Armenia conflict”, BBC News, 2020. november 8. (Hozzáférés: 2020. november 10.) (brit angol nyelvű)
- ↑ „Nagorno-Karabakh confirms Azerbaijani forces have taken control of key city”, 2020. november 9. (Hozzáférés: 2020. november 10.) (angol nyelvű)
- ↑ a b Losh, Jack. „Angry mob storms Armenia parliament after PM agrees Nagorno-Karabakh deal”, The Guardian, 2020. november 10. (Hozzáférés: 2020. november 10.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Demourian, Avet. „Armenia, Azerbaijan agree to end fight in Nagorno-Karabakh”, 2020. november 9. (Hozzáférés: 2020. november 10.)