A Naprendszer külső égitestjeihez indított űrszondák listája

A gázóriások a külső Naprendszerben

A külső Naprendszer bolygóihoz indított űrszondák listáján lényegesen kevesebb név szerepel, mint a Naprendszer belső, vagy kőzetbolygóihoz indított űrszondák lajstromán, tekintettel, hogy a feladat – eljuttatni egy űreszközt csillagrendszerünk távoli vidékeire – jóval bonyolultabb és időigényesebb. A történelem során eleddig összesen 9 olyan űreszközt indítottak, amelyek meglátogatták valamely külső bolygót a Naprendszerben. Közös tulajdonságuk ezeknek a szondáknak, hogy mindegyikük több bolygót is meglátogatott az útja során. Ezek szerint mind a kilenc szonda meglátogatta a Jupitert, négy pedig még a Szaturnuszt is, míg egy, a Voyager–2 pedig még az Uránuszt és a Neptunuszt is. A kilencből hét űreszköznek a fő célja a gáz- és jégóriások megfigyelése volt, de kettő, a New Horizons és az Ulysses nem ezeket az égitesteket kutatta, hanem csak gravitációs hintamanőverrel nyert sebességet a Plútó, vagy a Nap felé vezető útján.

A szondák többsége csak a bolygó mellett elrepülő eszköz volt, csak összesen három vitt magával valamely bolygó körül pályára álló keringő, vagy leszálló egységet, amelyek közül a Galileo nyolc évig keringett a Jupiter, a Cassini tizenhárom évig a Szaturnusz körül, míg a Juno immár 2016 óra kering a Jupiter rendszerében.

A külső Naprendszerbe küldött szondák között találhatók azok is, amelyek másodlagos célja, hogy minél messzebb repülve kirepüljenek a Nap gravitáció teréből és csillagközi szondává váljanak. Ezek közül a legmesszebbre jutott szonda a Voyager–1, amely immár több mint 160 CsE-re jár és túllépett a heliopauzán, a második legmesszebbre jutott pedig testvérszondája, a Voyager–2, a harmadik pedig a Földről legkorábban indított Pioneer–10. Egy másik rekord tulajdonosa a Voyager–2, amely az útja során a legtöbb bolygót látogatta meg.

Összefoglalás

Sablon:Diagonal split header	Jupiter Jupiter trójai aszteroidái	Szaturnusz	Uránusz Uránusz trójai aszteroidái	Neptunusz Neptunusz trójai aszteroidái	Plútó Neptunuszon túli objektumok
Pioneer–10	1973 hintamanőver Jupiter és holdjai
Pioneer–11	1974 hintamanőver Jupiter és holdjai	1979 hintamanőver Szaturnusz és holdjai
Voyager–1	1979 hintamanőver Jupiter és holdjai	1980 hintamanőver Szaturnusz és holdjai
Voyager–2	1979 hintamanőver Jupiter és holdjai	1981 hintamanőver Szaturnusz és holdjai	1986 hintamanőver Uránusz és holdjai	1989 hintamanőver Naptunusz és holdjai
Ulysses	1992, 2004 hintamanőver Jupiter
Galileo	1995–2003 keringő egység Jupiter és holdjai 1995 Jupiter légköre
Cassini–Huygens	2000 hintamanőver Jupiter és holdjai	2004–2017 keringő egység Szaturnusz és holdjai 2005 leszállóegység a Titan holdon
New Horizons	2007 hintamanőver Jupiter és holdjai				2015 hintamanőver Plútó és holdjai 2019 közelrepülés az 486958 Arrokoth aszteroidához
Juno	2016–2025 keringő egység Jupiter

Jupiter

Az idők során összesen kilenc szonda járt a legnagyobb gázbolygónál, amelyből nyolc végzett nála tudományos megfigyeléseket, míg másik kettő inkább gravitációs hintamanőveréhez használta az óriásbolygót, hogy távolabb eső céljához repülhessen. A New Horizons szonda volt az egyetlen, amelynek kettős célja volt: egyszerre végzett nagyobb ívű tudományos megfigyelési programot is és használta a Jupitert a Pluto felé vezető útjához gravitációs segítségként.

  Gravitációs hintamanőver, de a végcél más égitest

Repülés		Űrszonda	Startdátum	Hordozórakéta	Űrügynökség	A repülés típusa	Eredmény
1	Pioneer–10	Pioneer–10	1972. március 3.	Atlas SLV-3C Centaur-D	NASA	Elrepülés a bolygó mellett	Sikeres
		Az emberiség legelső űreszköze, amely a Naprendszer elhagyására alkalmas szökési sebességet nyert. Emellett sok egyéb másban is gyűjtött elsőségeket: elsőként kelt át az aszteroida-övön, elsőként érte el a Jupiter rendszerét és elsőként alkalmazott olyan hintamanővert, amellyel a Naprendszer elhagyására alkalmas sebességre tett szert. Egészen 1998-ig tartotta a legtávolabbra jutott űreszköz rekordját, amikor a Voyager–1 lehagyta őt. A legnagyobb közelséget a Jupiternél 1973. december 4-én 02:25 UTC-kor érte el, miközben felvételeket készített a Callisto-ról, a Ganymedesről, az Európáról és az Io-ról. A szondáról az utolsó jelet 2003. január 23-án vették, kb. 12 milliárd kilométer (80 CsE) megtétele után, 7,5 milliárd kiliméteres távolságból a Földtől.
2	Pioneer–11	Pioneer–11	1973. április 6.	Atlas SLV-3D Centaur-D1A	NASA	Elrepülés a bolygó mellett	Sikeres
		A Pioneer–10 megismétlése. A Jupiter melletti legkisebb közelséget 1974. december 3-án 05:22 UTC-kor érte el és találkozott a bolygó mellett annak négy Galilei-holdjával. Ezt követően a Szaturnusz felé repült tovább és az első olyan szonda lett, amely elérte a Gyűrűs Bolygó rendszerét. Az utolsó kapcsolatfelvétel 6,5 millárd km (kb. 43 CsE) távolságból volt vele.
3	Voyager–2	Voyager–2	1977. augusztus 20.	Titan IIIE Centaur-D1T	NASA	Elrepülés a bolygó mellett	Sikeres
		A legközelebbi Jupiter megközelítés 1979. július 9-én 22:29 UTC-kor történt, majd a bolygórendszer holdjait, a Callistot, a Ganymedest, az Europat, az Amaltheát és az Io-t fényképezte nagy távolságokból. Továbbrepült a Szaturnusz felé és mivel a Pioneer-ek és a testvérszonda Voyager–1 előre kikövezte az utat előtte, a bolygótúra tovább folytatódott az Uránusznál és utolsóként még sikerült meglátogatnia a Neptunuszt is. A negyedik nagybolygónál tett látogatást követően a még mindig aktív szonda új feladattal elkezdett kifelé repülni a Naprendszerből, és máig a leghosszabb ideig aktív űrszonda, amely jeleket küld haza a Földre. 2024-ben 136 CsE-re távolodott el kiindulóhelyétől.
4	Voyager–1'.	Voyager–1	1977. december 5.	Titan IIIE Centaur-D1T	NASA	Elrepülés a bolygó mellett	Sikeres
		A Voyager–2 testvérszondájaként, de attól és bármely más korábbi szondától nagyobb kezdősebességű eszközeként előbb ért az óriásbolygókhoz, de csak a Jupitert és a Szaturnuszt látogatta meg. A Jupitert 1979. március 5-én látogatta meg a legnagyobb közelségben, majd továbbrepült a Szaturnuszt felé. A két gázóriásnál végzett hintamanőverrel minden korábbinál nagyobb sebességre szert téve vette az irányt kifelé a Naprendszerből és mára ez a szonda lett a legtávolabbra jutott űreszköz, amely 2024-ben 162 CsE távolságra került a Földtől.
5	Galileo projekt	Galileo	1989. október 18.	Atlantis űrrepülőgép STS–34 / IUS	NASA	Keringő egység	Sikeres
		Légköri szonda				Légköri szonda	Sikeres
		Az első szonda, amely belépett a Jupiter légkörébe. A belépésre 1995. december 7-én került sor 22:04 UTC-kor és a berendezés még 57 percig üzemelt. A fő szonda december 8-n 00:27 UTC-kor állt bolygó körüli pályára. A szonda természetes módon lelassult a bolygó körüli keringésből és 2003. szeptember 21-én 18:57-kor UTC belesüllyedt a Jupiter légkörébe.
–	Ulysses	Ulysses	1990. december 6.	Discovery űrrepülőgép STS–41 / IUS	NASA/ESA	Elrepülés a bolygó mellett	Sikeres
		1992. február 8-án közelítette meg a Jupitert azzal a céllal, hogy a nála végzett hintamanőverrel kilépjen az ekliptika síkjából és egy magas inklinációjú Nap körüli pályára álljon csillagunk sarki régiói felett elrepülve. 2004. február 4-én egy további, véletlen elrepülést is végzett a bolygó mellett
–	Cassini–Huygens	Cassini	1997. október 15.	Titan IV(401)B Centaur-T	NASA/ESA	Elrepülés a bolygó mellett	Sikeres
		Huygens leszállóegység					Sikeres
		A Jupiter mellett 2000. december 30-án repült el a legnagyobb közelségben úton a Szaturnusz felé
6	New Horizons	New Horizons	2006. január 19.	Atlas V 551	NASA	Elrepülés a bolygó mellett	Sikeres
		Gravitációs hintamanőver 2007. február 28-án a Jupiter mellett, amelynek során a fő megfigyelési program 2007 január-június között zajlott) úton a Pluto felé. Később a New Horizons lett az első szonda, amely elérte a Pluto rendszerét
7	Juno	Juno	2011. augusztus 5.	Atlas V 551	NASA	Keringő egység	Sikeres, még működés közben
		2016. július 4-én állt keringésbe a Jupiter körül. Technikai értelemben ez volt az első bolygóközi szonda, amely napelemeket alkalmazott áramtermelésre.
8	JUICE	JUICE	2023. április 14.	Ariane 5 ECA	ESA	keringő egység	Úton a célja felé
		Az első bolygóközi szonda, amelyet nem az Egyesült Államok bocsátott útjára és egyben az első olyan, amelyik egy Jupiterhold, a Ganymedes körül készül pályára állni.
9	Europa Clipper	Europa Clipper	2024. október 14.	Falcon Heavy	NASA	keringő egység	Úton a célja felé
		Jupiter körül keringő űrszonda, amely közelrepülései során tanulmányozza az Europa holdat is

Szaturnusz

A Szaturnuszt mindösszesen eddig négy űreszköz látogatta meg: a Pioneer–11, a Voyager–1 és Voyager–2, valamint a Cassini-Huygens, amely keringésbe is állt a bolygó körül és egy kisebb szondát engedett a Titan légkörébe.

Repülés		Űrszonda	Startdátum	Hordozórakéta	Űrügynökség	A repülés típusa	Eredmény
1	Pioneer–11	Pioneer–11	1973. április 6.	Atlas SLV-3D Centaur-D1A	NASA	Elrepülés a bolygó mellett	Sikeres
		Az emberiség első űreszköze, amely elérte a Szaturnusz rendszerét. A bolygó legnagyobb megközelítésére 1979. szeptember 1-jén 16:31 UTC-kor került sor. A közelrepülés után elrepült az Iapetus, Dione, Mimas, Tethys, Enceladus, Rhea and Titan hold mellett nagyobb távolságban, miközben felfedezte az Epimetheus és a Janus holdat.
2	Voyager–2	Voyager–2	1977. augusztus 20.	Titan IIIE Centaur-D1T	NASA	Elrepülés a bolygó mellett	Sikeres
		Az elrepülés közben a legnagyobb közelséget 1981. augusztus 26-án érte el 01:21 UTC-kor. Később elrepült az Iapetus, Titan, Dione, Mimas, Enceladus, Tethys and Rhea holdak mellett. Később továbbrepült az Uránusz és a Neptunusz felé.
3	Voyager–1	Voyager–1	1977. szeptember 5.	Titan IIIE Centaur-D1T	NASA	Elrepülés a bolygó mellett	Sikeres
		A legnagyobb közelrepülés a Szaturnusz mellett 1980. november 12-én 23:45 UTC-kor ment végbe. Emellett elrepült a Titan, Tethys, Mimas, Enceladus és Rhea holdak mellett.
4	Cassini–Huygens	Cassini	1997. október 15.	Titan IV(401)B Centaur-T	NASA	Keringő egység	Sikeres
		Huygens			ESA	Titan leszálló egység	Sikeres
		A Szaturnusz körül 2004. július 1-jén állt keringésbe, ezzel az első szondává vált, amely Szaturnusz körüli pályára állt. Keringése során hét új holdat fedezett fel. A kis Huygens szonda pedig a legelső űrszondává vált, amely leszállt a Titan hold felszínén, ezzel a Földtől legtávolabb egy másik égitesten leszállt szonda lett. A leszállóegységet a Cassini engedte útjára, majd landolt 2005. január 14-én 10:13-kor. A tudományos program 2015. szeptember 15-én ért véget.

Uránusz

A Voyager–2 volt eddig az egyetlen űrszonda, amely elérte az Uránuszt és egy hintamanőverrel repült tovább a közelrepülést követően a Naprendszerből kifelé vezető útján.

Repülés		Űrszonda	Startdátum	Hordozórakéta	Űrügynökség	A repülés típusa	Eredmény
1	Voyager–2	Voyager–2	1977. augusztus 20.	Titan IIIE Centaur-D1T	NASA	Elrepülés a bolygó mellett	Sikeres
		A kék jégóriás bolygóhoz érve összesen tizenegy holdat látogatott meg. Elrepült a Miranda, Ariel, Umbriel, Titania and Oberon holdak mellett. A legnagyobb közelítést 1986. január 24-én 17:59 UTC-kor érte el. Később még továbbrepült a Neptunusz felé.

Neptunusz

A Voyager–2 volt eddig az egyetlen űrszonda, amely elérte a Neptunuszt és egy hintamanőverrel repült tovább a közelrepülést követően a Naprendszerből kifelé vezető útján.

Repülés		Űrszonda	Startdátum	Hordozórakéta	Űrügynökség	A repülés típusa	Eredmény
1	Voyager–2	Voyager–2	1977. augusztus 20.	Titan IIIE Centaur-D1T	NASA	Elrepülés a bolygó mellett	Sikeres
		Közelrepülése során felfedezte a Neptunusz gyűrűit és még hat új holdat. A legnagyobb közelítésre 1989. augusztus 25-én 03:26 UTC-kor került sor. Elrepült a Galatea, Larissa, Proteus és a Triton holdak mellett.

Pluto és Neptunuszon túli égitestek

A New Horizons az egyetlen űreszköz, amely máig elérte a Plútó törpebolygót. A dolog érdekessége, hogy a szonda még a Naprendszer kilencedik bolygójához indult, amelyet az útja alatt minősített át a Nemzetközi Csillagászati Unió törpebolygóvá, azaz lett a célpontja inkább csak a Kuiper-öv egyik érdekesebb égitestje, mintsem a Naptól legtávolabb keringő bolygó. A Plútó rendszerét érintő megfigyeléseket követően útját folytatva a szonda még meglátogatott más, Kuiper-övbeli objektumokat is, a legközelebb a 486958 Arrokoth kisbolygó mellett repült el és figyelte meg azt.

Repülés		Űrszonda	Startdátum	Hordozórakéta	Űrügynökség	A repülés típusa	Eredmény
1	New Horizons	New Horizons	2006. január 19.	Atlas V (551) AV-010 + Star 48B végfokozat	NASA	Elrepülés a bolygó mellett	Sikeres
		A szonda elrepült a Plútó mellett, legnagyobb megközelítését 2015. július 14-én érve el, amikor 12 472 km-re haladt el a törpebolygó mellett és végzett ott megfigyeléseket a bolygón és annak négy holdján. A bolygón túlrepülve még megközelítette az Arrokoth kisbolygót 2019. január 1-jén, mindössze 3500 km távolságra.

Elsőségek

Az elsőségek az egyes égitesteknél űrügynökségenként

Jelmagyarázat

  Sikeresen teljesült

  Nem teljesült

  Még úton

† Elsőként teljesítve

Bolygók

Ország/Űrügynökség	Jupiter			Szaturnusz			Uránusz	Neptunusz
	Hintamanőver	Pályára állás	Légkörbelépés	Hintamanőver	Pályára állás	Légkörbelépés	Hintamanőver	Hintamanőver
	USA	Pioneer–10, 1973 †	Galileo, 1995 †	Légköri szonda, 1995 †	Pioneer–11, 1979 †	Cassini, 2004 †	Cassini, 2017 †	Voyager–2, 1986 †	Voyager–2, 1989 †
ESA	Ulysses, 1992	—	—	—	—	—	—	—

Galilei-holdak

Ország/Űrügynökség	Ganymedes		Callisto	Io	Europa
	Elrepülés a hold mellett	Pályára állás	Elrepülés a hold mellett	Elrepülés a hold mellett	Elrepülés a hold mellett
USA	Pioneer–10, 1973 †	—	Pioneer–10, 1973 †	Pioneer–10, 1973 †	Pioneer–10, 1973 †
ESA	Juice, Tervezett 2034	Juice, Tervezett 2034	—	—	—

Nagy Szaturnuszholdak

Ország/Űrügynökség	Titan			Rhea	Iapetus	Dione	Tethys	Enceladus	Mimas
	Elrepülés a hold mellett	Pályára állás	Leszállás	Elrepülés a hold mellett	Elrepülés a hold mellett! Flyby	Elrepülés a hold mellett	Elrepülés a hold mellett	Elrepülés a hold mellett
USA	Pioneer–11, 1979 †	—	—	Pioneer–11, 1979 †	Pioneer–11, 1979 †	Pioneer–11, 1979 †	Pioneer–11, 1979 †	Pioneer–11, 1979 †	Pioneer–11, 1979 †
ESA	—	—	Huygens, 2005 †	—	—	—	—	—	—

Javaslatok jövőbeni repülésekre

Repülés	Űrszonda	Startdátum	Hordozótakéta	Űrügynökség
Tervezett repülések
Dragonfly	Dragonfly	Tervezett start 2028 július	Nincs kiválasztva	NASA
	Titan robot helikopter
Tianwen–4	Tianwen–4	Tervezett start 2029 szeptember	Nincs kiválasztva	CNSA
	Uranus szonda közelrepüléssel
	Jupiter és Callisto keringő egység; Elrepülés az Uránusz mellett egy tervezett további küldetéssel egy csillagközi repülésre
Javasolt repülések
IHP-1	Sencsou	Nincs még javasolt startdátum	Nincs még kiválasztva	CNSA
	Csillagközi szonda, amely kirepül a helioszférából a Jupiternél végzett hintamanőver segítségével. A Jupiter melletti elrepülés mellett még az 50000 Quaoarnál is közelrepülést végez.
IHP-2	Sencsou	Nincs még javasolt startdátum	Nincs még kiválasztva	CNSA
	Csillagközi szonda, amely kirepül a helioszférából a Jupiternél végzett hintamanőver segítségével. A Jupiter melletti elrepülésen kívül a Neptunusz, annak Triton holdja és más Kuiper-övbeli égitestek mellett is közel repülne.
Uranus keringő szonda	Uranus keringő szonda	Legkorábban 2031	Falcon Heavy	NASA
	Uránusz szonda
	Egy Jupiter közelrepülés és hintamanőver után pályára állna az Uránusz körül, majd egy légkori szondát engedne le a jégóriás atmoszférájába
Enceladus Orbilander	Enceladus Orbilander	Legkorábban 2038		NASA
	Enceladus keringő-/leszállóegység

Kapcsolódó szócikkek

• A Marshoz indított űrszondák listája
• A Vénuszhoz indított űrszondák listája