A Fiumei Úti Sírkert mauzóleumai

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Kossuth-mauzóleum nem sokkal az elkészülte után, 1911-ben (archív felvétel)

A Fiumei Úti Sírkert mauzóleumai, mauzóleumszerű síremlékei egy teljes egészében műemléki védelem alatt álló, nagy kiterjedésű síremlékegyüttes a budapesti Fiumei Úti Sírkertben.

Történetük[szerkesztés]

Az 1849-ben megnyitott sírkert kezdettől fogva a tehetősebb polgári és nemesi rétegeknek adott nyughelyet, akik törekedtek díszes sírhelyekkel halhatatlanná tenni nevüket, családjukat. Emellett neves közéleti személyiségek sorát is ide temették, az ő esetükben is indokolt volt díszsírhely kialakítása. Habár a 19. század végi – 20. század eleji sírok legtöbbje igényes-művészi stílusokban épült meg, néhány közülük méretével szinte kisebb házat alkot. Ezeket a mauzóleumokat – hasonlóan a kisebb síremlékek egy részéhez – általában korabeli ismert építészekkel terveztették meg a megrendelők.

A második világháborúban sajnálatos módon elpusztult Saxlehner-mauzóleum és a közelmúltban összeomlott Schlick-mauzóleum kivételével napjainkban is megtekinthetőek kívülről. Egy részüket fel is újították, és nyitva állnak a látogatók előtt (Malosik-mauzóleum),[1] vagy alkalmi idegenvezetés mellett belülről is látogathatók (Batthyány-mauzóleum, Deák-mauzóleum, Kossuth-mauzóleum).[2] Több azonban romos, sőt életveszélyes, ezért le van zárva a látogatók elől (Lyka-mauzóleum, Thalmayer-mauzóleum). A főleg belül romos Sebastiani-mauzóleum ajtaját az idők során elfalazták.

Nem tartozik a szorosan vett mauzóleumok közé, de mérete miatt itt említendő meg a két részből álló árkádsor. Az összességében száznál több családi kriptával rendelkező, két nagy méretű temetkezési épület elsősorban monumentalitásával, és a sírokra tervezett szobrok igényességével, egyediségével tűnik ki. Az északi árkádsort a közelmúltban felújították,[3] a délire feltehetően később fog sor kerülni. Szólni érdemes a többi mauzóleumnál jóval később, az 1950-es években épült Munkásmozgalmi Panteonról is, amely elsősorban a szocializmus hazai nagy alakjainak kívánt nyughelyet biztosítani. Egyszerű stílusa is jelentősen eltér a korábbi díszes mauzóleumokétól. Alkalmanként belső része is megtekinthető a nagyközönség számára.[4]

A temető egésze 2013 óta műemléki védelem alatt áll.[5] Az általánosságokon túl a 2. melléklet a 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelethez ezen felül külön is nevesít számos mauzóleumot.[6]

Mauzóleumok[szerkesztés]

Kép
Név
Tervezője
Készítési időpont
Állapot, egyéb megjegyzés
Aczél-mauzóleum n. a. n. a. Jó állapotban.
Aich-mauzóleum n. a. n. a. Jó állapotban.
Ave Domine mauzóleum (a latin szöveg jelentése „Üdvözlégy Uram”)[7] Hikisch Rezső 20. sz. eleje A Guttmann Gelsey báró család sírhelye. Jó állapotban. Alkalmanként belső része is látogatható.
Batthyány-mauzóleum Schickedanz Albert 1872–1873 Jó állapotban. Alkalmanként belső része is látogatható.
Csetey Herzog-mauzóleum Barát Béla és Novák Ede n. a. Jó állapotban. Megkülönböztetendő a szomszédos, Salgótarjáni utcai zsidó temetőben fekvő Herzog-mauzóleumtól.
Eisele–Jálics mauzóleum n. a. 19. sz. vége Rossz állapotban.
Ganz-mauzóleum[8] Ybl Miklós 1868–1869 Jó állapotban. Alkalmanként belső része is látogatható.
Deák-mauzóleum Gerster Kálmán 1884–1887 Belső része is látogatható.
Gozsdu-mauzóleum[9] n. a. 19. sz. vége (1870 k.?) Jó állapotban.
Kerécz-mauzóleum n. a. n. a. Jó állapotban.
Kossuth-mauzóleum Gerster Kálmán 1903–1909 Jó állapotban. Alkalmanként belső része is látogatható. A temető legnagyobb síremléke.
Krausz-mauzóleum[7] Wälder Gyula 1900-as évek első fele Közepesen rossz állapotban. Belső része nem látogatható.
[2] Lugossy-mauzóleum n. a. n. a. Jó állapotban.
Lyka-mauzóleum n. a. 19. sz. vége Életveszélyes, lezárt.
Malosik-mauzóleum[10] Wachtel Elemér 1906–1917 Felújított állapotban. Belső része is látogatható.
Meszlényi-mauzóleum n. a. n. a. Jó állapotban.
Miklós Andor mauzóleuma n. a. 1930-as évek (?) Jó állapotban. Belső része lezárt.
Miklós Tibor mauzóleuma[7] Rados Jenő n. a. Jó állapotban. Belső része nem látogatható.
Rupp-mauzóleum n. a. 19. sz. vége Jó állapotban. Belső része lezárt.
Saxlehner-mauzóleum[11] Czigler Győző 1893 A mauzóleum a második világháború alatt, Budapest ostroma során (1944–1945) elpusztult.[12]
[3] Schlick-mauzóleum n. a. n. a. 2004 körül összeomlott.
Sebastiani-mauzóleum[8] n. a. 1870-es évek (?) Közepesen rossz állapotban. Belső része lefalazott, nem látogatható.
Szurday Weiss-mauzóleum n. a. n. a. Jó állapotban. Megkülönböztetendő a szomszédos, Salgótarjáni utcai zsidó temetőben fekvő Weiss-mauzóleumtól.
Thalmayer-mauzóleum[8] Kallina Mór 19. sz. vége Romos állapotban. 1926-ban csontfülkévé átalakítva. Életveszélyes, lezárt.
Vécsey-mauzóleum[13] n. a. 19. sz. vége Jó állapotban.

Nagyobb, mauzóleumszerű síremlékek[szerkesztés]

Kép
Név
Tervezője
Készítési időpont
Állapot, egyéb megjegyzés
Árkádsorok Gerle Lajos és Hegedűs Ármin 1904–1908 Felújítás alatt áll. Belső része is látogatható.
Jókai Mór síremléke[14] Kismarty-Lechner Jenő és Füredi Richárd 1928 Jó állapotban. Belső része is látogatható.
Kasselik Ferenc síremléke Giergl Kálmán 20. sz. eleje Jó állapotban.
Károlyi Mihály síremléke Skoda Lajos 1963 Belső része is látogatható.
Munkásmozgalmi Panteon Körner József 1959 Jó állapotban. Alkalmanként belső része is látogatható.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://epiteszforum.hu/elkeszult-a-malosik-mauzoleum-felujitasa
  2. ↑ https://intezet.nori.gov.hu/esemenyek/a-mauzoleumok-es-a-fiumei-uti-sirkert-2022-04-01-958/
  3. ↑ https://welovebudapest.com/cikk/2020/4/1/megmenekult-meseszep-mozaikok-es-eklektikus-szecesszios-kriptak-felujitottak-a-fiumei-uti-sirkert-eszaki-arkadsorat-1
  4. ↑ https://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/sirkerti-setak/a-szocializmus-halottkultusza
  5. ↑ http://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/uploads/tartalom/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%20Temet%C5%91szab%C3%A1lyzat_ok.pdf
  6. ↑ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300042.bm
  7. ↑ a b c https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300042.bm
  8. ↑ a b c https://elismondom.wordpress.com/2012/10/11/a-fiumei-uti-sirkert-tortenete-diohejban-1/
  9. ↑ https://www.kozterkep.hu/~/22038/Emanuil_Gojdu_siremleke_Budapest_1862.html
  10. ↑ Archivált másolat. [2022. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 12.)
  11. ↑ Gyökös Eleonóra: Falsírboltok. NÖRI-füzetek 16., Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2019, 15. o.
  12. ↑ [1]
  13. ↑ http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/892
  14. ↑ http://wikimapia.org/11611548/hu/J%C3%B3kai-M%C3%B3r-s%C3%ADrja

Források[szerkesztés]

  • Vizler Imre fényképgyűjteménye
  • Gyökös Eleonóra: Falsírboltok. NÖRI-füzetek 16., Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2019.
  • Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018.
  • Batthyány-mauzóleum. NÖRI-füzetek 6., Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, é. n. [2010-es évek]
  • Deák-mauzóleum. NÖRI-füzetek 7., Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, é. n. [2010-es évek]
  • Kossuth-mauzóleum. NÖRI-füzetek 8., Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, é. n. [2010-es évek]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Fiumei_Úti_Sírkert_mauzóleumai&oldid=26140043”