A Fiumei Úti Sírkert árkádsorai
A Fiumei Úti Sírkert árkádsorai | |
Északi- és Déli Árkádsor | |
Az Északi Árkádsor felújítás előtt (2011) | |
Település | Budapest VIII. kerülete |
Cím | 1086 Budapest, Fiumei út 16-18. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1904–1908 |
Megnyitás | 1905 |
Rekonstrukciók évei | 1970-es évek, 2000, Északi Árkádsor: 2017–2020 (Reneszánsz Kőfaragó Zrt. és a Forlana Flow Kft.) |
Építési stílus | neoklasszicizmus |
Felhasznált anyagok | mészkő |
Védettség | műemlék |
Tervező | Gerle Lajos, Hegedűs Ármin |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület |
|
Alapadatok | |
Magassága | 4 m |
Alaprajz | téglalap |
Hosszúsága | 85 m |
Szélessége | 14 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 46″, k. h. 19° 05′ 21″47.496010°N 19.089280°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 46″, k. h. 19° 05′ 21″47.496010°N 19.089280°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz A Fiumei Úti Sírkert árkádsorai témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Fiumei Úti Sírkert Árkádsorai egy nagy méretű budapesti temetkezési épületegyüttes.
Története
[szerkesztés]Az 1849-ben megnyitott Kerepesi Temető (ma Fiumei úti Sírkert) hamar előkelő személyek temetkezési helyévé vált. Már 1885-ben a főváros dísztemetővé nyilvánította,[1] és a 20. század elejére a nemzet nagyjai, politikusok, művészek, tudósok díszes sírjai mellett kezdtek megjelenni a nagypolgárság hasonló síremlékei. Ilyen célból épült 1904 és 1908 között neoklasszicista stílusban a nagy, kettős Árkádsor.[1] Tervezője Gerle Lajos (1863–1910) és Hegedűs Ármin (1869–1945) volt.[1][2][3] A munkálatokba a székesfővárosi mérnöki hivatal munkatársai is közreműködtek. Az épület alján fekvő kriptákba már az építkezés megkezdését követően, 1905-től lehetett temetkezni. Az ilyen jellegű síremlékek védettebbeknek számítottak a csapadékkal szemben.[1]
A második világháború során az úgynevezett Dudits-kupola (Északi Árkádsor, nyugati vég) jelentős mértékben megsérült,[4] a bal Árkádsor első 4 síremléke és fülkefala is ekkor semmisült meg.[5]
Az 1970-es évek közepén felújították az épületeket,[6] 2000-ben részleges munkálatokat végeztek.[4] A 2010-es évekre ismét időszerűvé vált a felújítás.[6] Ekkor az időközben megalakult Nemzeti Örökség Intézete vette kezébe az ügyet, és a Magyarország Kormánya által biztosított központi költségvetési forrásból nem kevesebb, mint 1 milliárd forintot fordított felújítási munkákra (ebbe beletartoztak a temető más részén lévő, kisebb felújítások is).[6]
Az Északi Árkádsor 2017 nyarától folyó felújítása során sor került a temetőlemezek, mészkő burkolatok, teraszok, mellvédek, gipsz mennyezetek, kriptaemelők, előlépcsők, és mozaikok restaurálására.[6][7] A kolonnád egyes mozaikjai korábban elpusztultak, ezeket pótolni is kellett.[8] A Dudits-kupola restaurálása különösen nehéz feladatnak bizonyult:
- „a legnagyobb szakmai kihívás ennek megmentése és helyreállítása volt, mivel itt a belső téglaszerkezetre ragasztott mozaikfelületet hordozó kupola több helyen darabokra tört. A felújítás során el kellett távolítani a kőszerkezetek fugáiba nőtt lombos facsemetéket – ehhez a sarkok több száz kilós mészkő elemeit darabjaira kellett szedni, a gyökereket kiszedni, majd a sérült elemek újragyártását követően a sarkokat helyre kellett állítani. Utána jöhetett a statikai megerősítése a kupolának, majd a mozaikok restaurálása.”[4]
A munkálatokat a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. és a Forlana Flow Kft. konzorciuma végezte el. Az északi Árkádsor felújítása 2020. március 6-án fejeződött be, amikor Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke ünnepélyes keretek között adta át azt.[6]
A Déli Árkádsor felújítására napjainkig (2022) még nem került sor.
A temető egésze 2013 óta műemléki védelem alatt áll.[9] Az általánosságokon túl a 2. melléklet a 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelethez ezen felül külön is nevesíti a két Árkádsort.[10]
Jellemzői
[szerkesztés]A díszes, 2 x 85 m hosszú, 14 méter széles (lépcsők aljától számítva), 4 méter magas[5] épületegyüttes neoklasszicista stílusban épült, mindkét végén 1-1 kupolával (azaz összesen 4-gyel). Ezek belső mozaikdíszítését – akárcsak a korszak mozaikdíszeinek nagy részét – Róth Miksa műhelye készítette el.[4] Az egyes mozaikok tervezőit a lenti táblázat tartalmazza. Mozaikok díszítik az Árkádsorok homlokzatát is: akantuszlevelek a kupolás sírok külső oldalán, illetve egyszerűbb mozaikok a kolonnádon.[5]
A kupolák alatti falakban, illetve egyéb helyeken csontfülkéket alakítottak ki az építés során. Ezekbe a ládákba olyan csontok kerültek, amelyek más temetőkből kerültek elő, és újratemetésüket az adott család nem vállalta, közös sírba helyezésüket pedig ellenezte.[11] A két Árkádsor összesen körülbelül 200 sírhelyet és 300 csontfülkét tartalmaz.[5]
A családok síremlékei ugyancsak művészi igényességgel készültek a korszak legnevesebb kőfaragó-műhelyeiben (Gerenday-, Seenger-, Schmidt-családok műhelyei).[5] Érdekesség, hogy a déli Árkádsor végén nyugszik (egyszerű vaskereszttel jelölt sírban) Görgei Artúr is. A sírt ideiglenesnek szánták: Görgey többször utalt rá, hogy egy Visegrádon (idős napjai menedékhelyén) emelendő mauzóleumban kíván nyugodni, ez azonban sohasem épült fel.[12]
A négy kupola mozaikjai
[szerkesztés]Északi Árkádsor, nyugati kupola | Északi Árkádsor, keleti kupola | Déli Árkádsor, nyugati kupola | Déli Árkádsor, keleti kupola |
|
|
|
|
Kripták
[szerkesztés]- Megjegyzés: a táblázat számai a sírhelyek megtalálását jelölik és nem a hivatalos parcella-, sor- és síremlékszámok (azok dőlttel mellékelve)
Elrendezés
[szerkesztés]Északi Árkádok (sírhelyszámozás szerint „Bal oldali árkádsor” néven)
[szerkesztés]Északi oldal
[szerkesztés]Déli oldal
[szerkesztés]Déli Árkádok (sírhelyszámozás szerint „Jobb oldali árkádsor” néven)
[szerkesztés]Északi oldal
[szerkesztés]Déli oldal
[szerkesztés]Díszítések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Gyökös, i. m., 5. o.
- ↑ https://www.kozterkep.hu/22304/Gerle_Lajos_siremleke_Budapest.html
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20191213_hegedus_armin_a_magyar_szecesszio_es_neobarokk_epiteszet_mestere
- ↑ a b c d https://welovebudapest.com/cikk/2020/4/1/megmenekult-meseszep-mozaikok-es-eklektikus-szecesszios-kriptak-felujitottak-a-fiumei-uti-sirkert-eszaki-arkadsorat-1
- ↑ a b c d e f g h i Gyökös, i. m., 7. o.
- ↑ a b c d e https://intezet.nori.gov.hu/muhely/atadtak-a-fiumei-uti-sirkert-felujitott-eszaki-arkadsorat-es-a-salgotarjani-utcai-zsido-temeto-falat/
- ↑ Gyökös, i. m., 17. o.
- ↑ Gyökös, i. m., 18. o.
- ↑ http://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/uploads/tartalom/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%20Temet%C5%91szab%C3%A1lyzat_ok.pdf
- ↑ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300042.bm
- ↑ Gyökös, i. m., 5-6. o.
- ↑ Gyökös, i. m., 8. o.
Források
[szerkesztés]- Átadták a Fiumei úti sírkert felújított északi árkádsorát és a Salgótarjáni utcai zsidó temető falát. intezet.nori.gov.hu. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
- Megmenekült meseszép mozaikok és eklektikus-szecessziós kripták – felújították a Fiumei Úti Sírkert északi Árkádsorát. welovebudapest.com. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
- A magyar szecesszió és neobarokk építészet mestere volt Hegedüs Ármin. pestbuda.hu. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
- Gerle Lajos síremléke. kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
- Köztérkép. kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
- Vizler Imre fényképgyűjteménye. fszek.hu. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
- (szerk.) Gyökös Eleonóra: Árkádsorok, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2020, ISBN 978-615-5890-25-3 (NÖRI Füzetek 22.)