A Ceaușescu házaspár pere és kivégzése
Nicolae és Elena Ceaușescu pere és kivégzése az 1989-es romániai forradalom eseménye. Az újonnan alakult Nemzeti Megmentési Front Tanácsa kérésére létrehozott rendkívüli katonai bíróság 1989. december 25-én folytatta le a pert, amelynek kimenetelét előre meghatározták. Az eljárás eredményeképpen Nicolae Ceaușescu volt államelnököt, a Román Kommunista Párt főtitkárát, és feleségét, Elena Ceaușescut bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték.[1] A legfőbb vád a népirtás volt. A román állami televízió bemondta, hogy Nicolae Ceaușescu hatvanezer ember haláláért volt felelős;[2] a bejelentés azonban nem tért ki arra, hogy ez a szám a forradalom alatt Temesváron megöltekre vonatkozik-e[3][4][5] vagy pedig a Ceaușescu-korszak egészére.
A vádak mindazonáltal nem befolyásolták a per végeredményét. Victor Stănculescu tábornok egy különlegesen kiképzett katonai egységet hozott magával, hogy majd ez legyen a kivégzőosztag. Még mielőtt a tárgyalás elkezdődött volna, Stănculescu már kiválasztotta a kivégzés helyszínét.[6]
Nicolae Ceaușescu nem ismerte el a bíróság illetékességét, azzal érvelve, hogy nincs alkotmányos alapja, és azt állítva, hogy a forradalmi vezetőség egy szovjet összeesküvés része.[6]
Előzmények
[szerkesztés]Letartóztatás
[szerkesztés]A román forradalom során, 1989. december 22-én Nicolae és Elena Ceaușescu elhagyta a Román Kommunista Párt központi bizottságának bukaresti székházát, és Emil Bobu , Manea Mănescu és két állambiztonságis kíséretében helikopterrel Snagov felé indultak. Itt Bobu és Mănescu kiszálltak, a többiek hamarosan tovább mentek Pitești felé.[7] A helikopter pilótája azt állította, hogy veszélyben vannak, mert a radarállomás bemérte őket, és hamarosan lelövik a gépet, úgyhogy leszállt a Bukarest–Târgoviște úton Găești közelében. Megállítottak egy autót, amit egy bizonyos Nicolae Decă vezetett, aki elvitte őket Văcărești-re, majd tájékoztatta a helyi hatóságokat, hogy a Ceaușescu házaspár Târgoviște felé tart. Ceaușescuék elvettek egy másik kocsit, és arra utasították a sofőrt, Nicolae Petrișort, hogy vigye őket Târgoviștébe. Petrișor egy Târgoviștéhez közeli növényvédelmi központba vitte a házaspárt, ahol bezárták őket egy irodába, és tájékoztatták a helyi katonai központot. Később a katonaság letartóztatta és a târgoviștei vasútállomás melletti laktanyába szállította őket.[8][9]
A bíróság összeállítása
[szerkesztés]Amikor az új hatóságok Andrei Kemenici tábornoktól, a katonai egység parancsnokától értesültek a letartóztatásról, elkezdtek tárgyalni arról, hogy mi legyen Ceaușescuék sorsa.[6] Victor Stănculescu, aki Ceaușescu utolsó védelmi minisztere volt, mielőtt átállt volna a forradalom oldalára, gyors kivégzést akart, Gelu Voican Voiculescu úgyszintén. Ion Iliescu, Románia ideiglenes elnöke azon a véleményen volt, hogy előbb egy tárgyalást kell tartani.[6][10]
1989. december 24-én este Stănculescu „a módszer igénybevétele” titkos kódot küldte Kemenici-nek, ami Ceaușescuék kivégzését jelentette. Az ügy tárgyalására összeállítottak egy tíz fős bíróságot,[11] amelynek tagjai katonai bírák voltak.[12] A bíróság elnöke Gică Popa ezredes volt. (1990. március 1-jén holtan találták irodájában; halálát öngyilkosságként kezelték.)[13]
A per
[szerkesztés]Vád
[szerkesztés]A vádat Dan Voinea őrnagy katonai ügyész képviselte.[14]
A vádpontokról a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa közleményt adott ki, amely a kivégzés utáni napon a Monitorul Oficial-ban jelent meg:[15]
- Népirtás - több mint 60 000 áldozat.
- Az államhatalom aláásása fegyveres akciók szervezésével a nép és az államhatalom ellen.
- Társadalmi javak megsemmisítésének bűncselekménye a városokban, épületek megsemmisítése, illetve megrongálása, robbantásokkal stb.
- A nemzetgazdaság aláásása.
- Az országból való elmenekülés kísérlete külföldi bankokban letétbe helyezett, több mint 1 milliárd dollárra rúgó pénzalapok segítségével.[16]
A vád nem készített elő ügyiratot a tárgyalás előkészítésére; a per ügyirata az 1/1990. számot viseli.[17]
Védelem
[szerkesztés]A kirendelt védők Constantin Lucescu és Nicolae Teodorescu voltak.[18] Teodorescu első alkalommal a târgoviștei „tárgyalóteremben” találkozott ügyfeleivel, és tíz percet kapott, hogy tanácskozzon velük. A rövid felkészülési idő alatt próbálta nekik elmagyarázni, hogy a halálos ítélet elkerülésére csak az adhat reményt, ha beszámíthatatlanságra hivatkoznak. A Ceaușescu házaspár elutasította az ötletet, az ügyvéd szerint különösen Elena volt felháborodva.[19]
A per lefolytatása
[szerkesztés]Balla Zsófia[20]
Alex Kozinski, román származású amerikai bíró[21]
December 25-én hajnali 5:30-kor a két vádlottat a helyőrség katonai parancsnokának irodájába kísérték, ez lett a rögtönzött tárgyalóterem.[22] A tárgyalás nagyon rövid volt, 13:20-tól 14:40-ig tartott, az ítélet kihirdetése 14:45-kor történt.[23][24][25][26] Ceaușescu azzal védekezett, hogy Románia 1965-ös alkotmánya értelmében a bíróság törvénytelen, és csak a Nagy Nemzetgyűlésnek van joga őt elmozdítani tisztségéből. Azt is állította, hogy az egész a szovjetek által szervezett államcsíny.[6]
Alex Kozinski román származású amerikai bíró szerint a per során meg sem próbálták a bűnösséget vagy ártatlanságot elfogulatlanul bizonyítani, és hangsúlyos módon mellőzték a tisztességes eljárás alapfogalmait.[27] Egy adott pillanatban a két kirendelt védő felhagyott ügyfeleik védelmével, és az ügyészhez csatlakozva szintén vádolta a házaspárt. Nem volt bizonyítási indítvány a Ceaușescuék állítólagos bűncselekményeit illetően.[28] A tárgyalás során számos szabálytalanságra került sor:[29][28]
- A zárt tárgyalást azonnal megtartották, előzetes nyomozás nélkül.[30]
- A gyanúsítottak nem választhatták meg ügyvédeiket.[30]
- Az ügyvédek nem védték ügyfeleiket, hanem a vád álláspontját képviselték.[21]
- A tárgyalást vezető bíró többször is átvette a vád szerepét.[21]
- A bíróság nem tett kísérletet az igazság felderítésére és bizonyítására.[30] A tárgyaláson nem szerepeltek tanúk és nem állt rendelkezésre bizonyítási dokumentáció.[21][31]
- A népirtás vádját nem bizonyították. (Egy következő perben azonban, amelyre 1990-ben került sor, Ceaușescu négy fő segítője, Tudor Postelnicu belügyminiszter, Ion Dincă miniszterelnök-helyettes, Emil Bobu és Manea Mănescu elismerte a népirtásban való bűnrészességet).[3][32]
- A vádban megjelölt külföldi bankszámlákat nem találták meg.[29]
A kirakatperben, amely emlékeztetett a kommunista bíróságok által korábban lefolytatott eljárásokra,[33] Nicolae és Elena Ceaușescut minden vádpontban bűnösnek találták, halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélték.[29] A bíróság ítélete szerint fellebbezésre volt lehetőség, azonban a Ceaușescu házaspárt pár perccel az ítélethirdetés után kivégezték, tárgytalanná téve ezt a rendelkezést.[29][28][30] A gyors eljárás miatt nem volt lehetőség kegyelmi kérvény benyújtására sem.[32]
Az ítélet végrehajtása
[szerkesztés]Kivégzés
[szerkesztés]A Ceaușescu házaspárt 1989. december 25-én helyi idő szerint 14:50-kor végezték ki a târgoviștei 01417-es számú katonai egység területén.[22] A kivégzőosztag nyolc ejtőernyősből állt, akiket két helikopter szállított át a boteni-i katonai bázisról: Ionel Boeru százados, Georghin Octavian és Dorin-Marian Cîrlan törzsőrmesterek és öt másik altiszt, akiket húsz önkéntes közül választottak ki.[22][34] A kivégzés előtt Nicolae Ceaușescu azt mondta: „Lelőhettek volna enélkül a komédia nélkul!”[29] A kivégzés előtt négy katona hátrakötözte kezüket.[35]
Amint a házaspárt az épület falához állították, rögtön elhangzott a tűzparancs, és a kivégzőosztag tagjai végrehajtották az ítéletet. Fănică Voinea Ene őrnagy szerint a kivégzés helye jól látható a környező épületekről, és mintegy nyolcszász ember látta a történteket.[36] A kivégzés túl gyorsan történt, így az operatőr csak az utolsó sorozat lövést tudta filmre venni. 2014-ben az akkor már nyugalmazott Boeru százados a The Guardian riporterének azt mondta, hogy szerinte az ő golyói ölték meg a házaspár mindkét tagját, mivel a kivégzőosztag tagjai közül ő volt az egyedüli, akinek eszébe jutott gépkarabélyát automatikus tüzelésre állítani.[37] 1990-ben a Nemzeti Megmentési Front egyik tagja azt nyilatkozta, hogy a testekben 120 golyót találtak.[34]
Egyes bizonyítatlan feltételezések szerint a felvételen azért nem látszik a kivégzés, és Ceaușescu holtteste azért nem vérzett, mert már előzőleg meghalt, amikor kínzással próbálták rábírni az állítólagos svájci bankszámlák felfedésére.[38]
A tárgyalást és a halott Ceaușescu házaspárt mutató felvételeket a kivégzés után két nappal több nyugati országban és a román televízióban is közzétették.[39]
Petre Roman miniszterelnök szerint azért siettek annyira a kivégzéssel, mert olyan hírek terjedtek, hogy a Ceaușescuhoz hű erők megpróbálják megmenteni a házaspárt.[40]
Temetés
[szerkesztés]A kivégzés után a holttesteket sátorponyvába csomagolták, és helikopterrel Bukarestbe szállították. A helikopter a Ghencea Stadionban szállt le, ahonnan a holttesteket másnap, december 26-án reggel a központi katonai kórházba vitték. Gelu Voican Voiculescu visszaemlékezése szerint az új kormány megalakulása miatt pár napig mindenki megfeledkezett a holttestekről, így a temetésre csak december 30-án került sor a Ghencea temetőben. A sírok titokban tartása érdekében a fejfákra hamis neveket írtak. A temetést lefilmezték, de a felvételeket nem tették közzé.[41]
Utóbb a sírokra felkerült Nicolae és Elena Ceaușescu neve, de semmilyen irat nem támasztotta alá, hogy tényleg ők nyugszanak ott. 2010-ben a holttesteket Valentin Ceaușescu kérésére kihantolták, és DNS-vizsgálatnak vetették alá. A DNS-vizsgálat és a ruhák alapján nagy valószínűséggel azonosították Nicolae Ceausescut. Az újratemetés ugyabban a temetőben történt.[42][43]
A Ceaușescu-korszak iránt nosztalgiát érzők virágokat visznek a sírokra december 25-én, a kivégzés évfordulóján és január 26-án, Nicolae Ceaușescu születésnapján.[44][45][46]
Vélemények
[szerkesztés]A puccs vezetői szerint Ceaușescuék kivégzése szükséges volt, hogy megállítsák a terrorista támadásokat az új rendszer ellen, azonban nem találtak Romániában aktív terroristákat vagy terroristasejteket.[47]
Ion Mihai Pacepa, a Securitate volt vezetője, aki 1978-ban az Amerikai Egyesült Államokba disszidált, egy interjúban azt állította, hogy a Ceauşescu-házaspárt – több más 1989 végén kivégzett személyhez hasonlóan – azért kellett elhallgattatni, mert kompromittálhatta volna az újonnan hatalomra kerülőket.[48] Király Károly (1968–1972 között a Kovászna megyei pártbizottság első titkára és a Román Kommunista Párt Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja) 2013-ban megjelent önéletrajzi könyve szerint azért kellett Ceauşescut „rögtönzött ítélettel kivégezni, nehogy koronatanúja legyen sok magas rangú párt és állami tisztségviselő bűn tetteinek.”[sic!][49]
Feldolgozások
[szerkesztés]Számos alkotás foglalkozik az 1989-es román forradalommal, amelyekben megjelenik a házaspár kivégzése vagy éppen ez a fő motívuma. Harun Farocki és Andrei Ujică Egy forradalom képei című dokumentumfilm (1992) amatőr és hivatalos felvételekből összeállított gyűjtemény, amelyben a kivégzésről közzétett képsor mellett a nézők reakciója is látható. Milo Rau Die letzten Tage der Ceausescus [Ceaușescuék utolsó napjai] (2011) és Radu Gabrea Trei zile până la Crăciun [Három nap karácsonyig] (2011) című filmjeinek témája a katonai bíróság tárgyalása. Míg előbbiben megjelenik „a törvényes ítélet és a gyilkosság közti szakadék,” utóbbi „a diktátor házaspár nézőpontját” is bevonja az ábrázolásba. Szőcs Petra A kivégzés (2014) című kisjátékfilmjében három kisiskolás gyermek eljátssza kivégzést, vélhetően a televízióban látottak alapján.[50]
Perújrafelvétel
[szerkesztés]A 2006-ban elhunyt Zoe Ceaușescu férje, Mircea Oprean és a Ceaușescu házaspár egyik unokája kérték a per újrafelvételét, valamint az eredeti ítélet megsemmisítését. Ügyvédjük szerint a házaspár elítélése és kivégzése nem felelt meg a korabeli törvényeknek: a vádlottak nem kapták kézhez az ítélet indoklását, nem volt lehetőségük fellebbezni és amnesztiát kérni, a bíróság felállítása törvényellenesen történt, továbbá egy 1988-as rendelet húsz év börtönre mérsékelte a halálbüntetéseket. Az ügy 2024. szeptemberben került a bukaresti Katonai Fellebbviteli Bíróság elé, amely a bukaresti Fellebbviteli Bíróság hatáskörébe utalta át.[51][52][53][54]
Alexandru Groza történész, a Kommunizmus Borzalmainak Múzeuma (Muzeul Ororilor Comunismului) igazgatója szerint a perújrafelvétel valódi tétje a Ceaușescu házaspár vagyonának visszaszerzése; ezt részben Mircea Oprean is elismerte.[55]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Days That Shook the World. (Season 3, Episode 8.) The Road To Revolution: The Execution of Ceaușescu/The Iranian Revolution. search.worldcat.org. BBC Two (2005. december 8.)
- ↑ Blaine Harden: Ceausescu, Wife Reported Executed After Trial. The Washington Post, (1989. december 26.)
- ↑ a b 4 Top Ceausescu Aides Admit Complicity in Genocide: Romania: They are the first senior officials of regime to go on trial before a military court. The four are said to have confessed to all charges. Los Angeles Times, (1990. január 28.)
- ↑ John B. Quigley: The Genocide Convention: An International Law Analysis. (hely nélkül): Ashgate Publishing. 2006. 38. o. ISBN 978-0-7546-8029-1
- ↑ William Schabas: Genocide in International Law: The Crimes of Crimes. (hely nélkül): Cambridge University Press. 2000. 392. o. ISBN 978-0-521-78790-1
- ↑ a b c d e Burakovski : 273.
- ↑ Burakovski : 272.; Élő lánc : Mihai Bacanu: Az utolsó helikopterút, România Liberă, 1989. december 31.
- ↑ Burakovski : 273.; Élő lánc : Jeay Hatzfeld: Petrişor, a férfi aki letartóztatta Ceauşescut, Libération, 1989. december 30-31.
- ↑ Sinziana Demian: In Romania, Ceaușescu's death haunts Christmas. GlobalPost, (2009. december 25.)
- ↑ Ceausescu execution 'avoided mob lynching'. news.bbc.co.uk. BBC News (2009. december 25.) (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ Ceausescu Wept as He Faced Firing Squad, Footage Shows. The New York Times, (1990. április 23.)
- ↑ The Undead:Nicolae Ceaușescu and paternalist politics in Romanian society and culture. In David A. Kideckel: Death of The Father: An Anthropology of The End in Political Authority. Ed. John Borneman. (hely nélkül): Berghahn Books. 2004. 123. o. ISBN 978-0-85745-715-8
- ↑ Morți NEELUCIDATE care pătează imaginea justiției din România. www.romaniatv.net (2017. május 25.)
- ↑ Alin Ion: Procurorul celui mai controversat proces din istoria României dezvăluie cine a hotărât eliminarea soţilor Ceauşescu: „Crima organizată a început atunci“. Adevărul, (2015. december 25.)
- ↑ Comunicatul privind procesul lui Nicolae Ceauşescu şi al Elenei Ceauşescu în faţa Tribunalului Militar Extraordinar din 25.12.1989. Monitorul Oficial, I. évf. 3. sz. (1989. december 26.)
- ↑ Élő lánc : Közlemény, Romániai Magyar Szó, 1989. december 27.
- ↑ Cristian Anton: Avocatul soților Ceaușescu, despre Revoluția din decembrie 1989: ”O lovitură de stat. Organizatorii şi acum regretă că numărul morţilor a fost atât de mic”. www.libertatea.ro (2020. január 26.) (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ 26.12.1989 – Studioul special al „Actulității românești”, fragmente din procesul Ceaușescu. moldova.europalibera.org (2019. december 29.) (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ Ceausescus Expected to Be Rescued, Lawyer Says. Los Angeles Times, (1990. január 24.)
- ↑ Balla Zsófia: 1989, te csillag! Látó, XXV. évf. 25. sz. (2015)
- ↑ a b c d Kozinski : 72.
- ↑ a b c Trial and Execution. artsandculture.google.com (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ Omul care a păzit cuplul Ceauşescu înainte de execuţie, informator la Securitate. evz.ro (2012. szeptember 16.) (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ Nicolae Ceausescu. www.biography.com (2017. április 28.) (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ Alan Elsner: Trial and Execution: The Dramatic Deaths of Nicolae and Elena Ceausescu. www.huffingtonpost.com (2010. július 22.) (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ Soraya Sarhaddi Nelson: 25 Years After Death, A Dictator Still Casts A Shadow in Romania. www.npr.org (2014. december 24.) (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ Kozinski : 71.
- ↑ a b c Transcript of the closed "trial" of Nicolae and Elena Ceausescu, December, 1989. 1989.rrchnm.org (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ a b c d e Grigore Cartianu: Nicolae si Elena Ceausescu: 'Impreuna am luptat, sa murim impreuna!'. Adevărul, (2019. december 19.)
- ↑ a b c d Procese, cazuri celebre- Procesul sotilor Ceausescu. Aspecte de teorie si practica judiciara. Cel mai controversat proces romanesc. www.avoconsult.ro (2012. október 20.) (Hozzáférés: 2024. április 1.) arch
- ↑ Gabriela Antoniu: Interviu integral – "Marius Tucă Show". Gen. C-tin Lucescu, despre procesul Ceauşeştilor: Nu a existat niciun fel de dosar. Nu am ştiut nici eu, nici procurorul. www.mediafax.ro (2019. november 27.) (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ a b Impunity and Human Rights in International Law and Practice. Ed. Naomi Roht-Arriaza. New York–Oxford: Oxford University Press. 1995. 132. o.
- ↑ Lavinia Stan: Transitional Justice in Post-Communist Romania: The Politics of Memory. (hely nélkül): Cambridge University Press. 2013.
- ↑ a b 120 bullets found in Ceausescus. The Day, (1990. január 23.) Hozzáférés: 2024. április 1.
- ↑ Alan Elsner: Trial and Execution: The Dramatic Deaths of Nicolae and Elena Ceausescu. Huffington Post, (2009. december 23.)
- ↑ Élő lánc : A nép nevében: tűz! (Fănică Voinea Ene őrnagy, Adevărul, 1990. január 16.)
- ↑ Emma Graham-Harrison: 'I'm still nervous,' says soldier who shot Nicolae Ceausescu. The Guardian, (2014. december 6.)
- ↑ Kozinksi : 73.
- ↑ On this day. news.bbc.co.uk (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ Television shows last hours of the 'anti-Christ'. The Guardian, (1989. december 27.)
- ↑ Mihai Mincan: Misterele execuţiei şi înhumării Ceauşeştilor. Adevărul, (2010. július 22.)
- ↑ Ceausescu nyugszik a bukaresti temetőben. index.hu (2010. november 3.) (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ Újratemették a Ceausescu-házaspárt. m.mult-kor.hu (2010. december 10.) (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ Zeci de persoane au depus coroane de flori la mormântul lui Nicolae Ceauşescu. www.digi24.ro (2013. január 26.) (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ Magyar Ádám: Egykori hívei koszorúzták meg a harminc éve kivégzett Ceaușescu sírját. hu.euronews.com (2013. december 25.) (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ Nicolae Oprea: FOTO & VIDEO Cum arată mormântul lui Nicolae Ceaușescu la 104 ani de la nașterea sa. Zeci de admiratori i-au adus flori la cimitir. www.gandul.ro (2022. január 26.) (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ R. M.: Dan Voinea: Nu au existat teroristi in decembrie '89. Sotii Ceausescu au fost ucisi pentru a salva administratia comunista, care dureaza si azi. revistapresei.hotnews.ro (2010. december 21.) (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ Barabás István: Akiket idegesít a tábornok. Romániai Magyar Szó, II. évf. 14. sz. (2006. január 23.) 8. o.
- ↑ Király Károly: Nyílt kártyákkal I. Pécs: Sétatér Alapítvány. 2013. ISBN 978-963-08-6207-3
- ↑ Dánél Mónika: 1989 / Románia: újrajátszás, archívum, történelmi esemény. Híd, 5. sz. (2016)
- ↑ Rejudecarea procesului lui Nicolae Ceaușescu, cerută de ginerele și un nepot al dictatorului comunist. www.romaniatv.net (2024. augusztus 15.) (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
- ↑ Ovidiu Oanta: Ginerele și un nepot al lui Nicolae Ceaușescu cer rejudecarea procesului fostului președinte și anularea sentinței. stirileprotv.ro (2024. szeptember 18.) (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
- ↑ Procesul în urma căruia Nicolae și Elena Ceaușescu au fost condamnați la moarte, în urmă cu 35 de ani, ar putea fi reluat. www.g4media.ro (2024. szeptember 18.) (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
- ↑ Ceaușescu megúszhatta volna a halálbüntetést a perét újratárgyaló ügyvéd szerint. transtelex.ro (2024. szeptember 20.) (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
- ↑ Mircea Oprean, ginerele lui Nicolae Ceauşescu, cere rejudecarea procesului dictatorului. Care este, de fapt, miza. www.digi24.ro (2024. szeptember 18.) (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Trial and execution of Nicolae and Elena Ceaușescu című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Burakovski: Adam Burakovski: Dictatura lui Nicolae Ceaușescu, 1965–1989 – Geniul Carpaților. (hely nélkül): Polirom. 2011. ISBN 978-973-46-1963-4
- ↑ Élő lánc: Élő lánc. Szerkesztők: Gyarmath János, Mihálka Zoltán, Szűcs Olga. Bukarest: Romániai Magyar Szó. 1990. = RMSZ-zsebkönyvek,
- ↑ Kozinski: Alex Kozinski: The Ceausescu Show Trial. ABA Journal, LXXVII. évf. (1991. január)