Petre Roman
| Petre Roman | |
 | |
| Románia miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1989. december 26. – 1991. október 1. | |
| Elnök | Ion Iliescu |
| Előd | Constantin Dăscălescu |
| Utód | Theodor Stolojan |
| Született | 1946. július 22. (78 éves) Bukarest, Románia |
| Párt | Szociáldemokrata Párt (PSD) |
| Szülei | Valter Roman |
| Házastársa | Mioara Roman (1974–2007) |
| Foglalkozás | |
| Iskolái | Bukaresti Műszaki Egyetem |
| Vallás | ortodox keresztény |
 | |
| Petre Roman aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petre Roman témájú médiaállományokat. | |
Petre Roman (Bukarest, 1946. július 22. –) román mérnök és politikus. 1989 és 1991 között Románia miniszterelnöke volt, amikor kormányát a Miron Cozma vezette bányászok beavatkozása megbuktatta. Ő volt az első miniszterelnök 1945 óta, aki nem volt kommunista szimpatizáns. Emellett 1996 és 1999 között a szenátus elnöke, 1999 és 2000 között pedig külügyminiszter volt.[1]
Életrajz
[szerkesztés]Petre Roman Bukarestben született. Apja, az erdélyi magyar-zsidó származású Valter Roman, született: Ernst vagy Ernő Neuländer,[2][3] a spanyol polgárháború veteránja, a Komintern aktivistája és a Román Kommunista Párt (RKP) prominens tagja volt. Édesanyja, Hortensia Vallejo spanyol száműzött volt. A házaspár Moszkvában kötött házasságot, és több testvére is van. Roman 1974-ben feleségül vette Mioara Georgescut, akivel egy lánya, Oana született. 2007 februárjában a férj és a feleség megerősítette, hogy elválnak; a válás 2007. április 6-án, nagypénteken vált véglegessé. 2009 júniusában román ortodox esküvőn vette feleségül a nála 26 évvel fiatalabb, terhes Silvia Chifiriucot.[4]
Roman először az 1989-es romániai forradalom idején vált ismertté, amikor a Nemzeti Televízió épületét elfoglaló tömegben volt, és a forradalom diadalát kifejező üzeneteket sugárzott. A kommunista rendszer megdöntése után ideiglenes miniszterelnök lett, és 1990 júniusában, három hónappal az ország 53 év óta első szabad választása után megerősítették hivatalában.
Miniszterelnökként
[szerkesztés]1989. december 26-án Roman-t nevezték ki az ideiglenes Nemzeti Megmentési Front ideiglenes kormányának ideiglenes miniszterelnökévé. Az 1990. május 20-i választásokon - 53 év óta az első szabad választásokon, amelyeket az országban tartottak - a Nemzeti Megmentési Front kormánylistáján bukaresti képviselővé választották. Iliescu június 20-án ismét őt nevezte ki miniszterelnöknek. Az újonnan megválasztott parlament június 28-án hivatalosan is megerősítette hivatalában, és kormányprogramját egyhangúlag elfogadták.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Petre Roman. Club de Madrid. [2012. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
- ↑ Upheaval in the East: Leadership; An Aristocrat Among the Revolutionaries (Published 1989). The New York Times, 1989. december 27.
- ↑ Juviler, P. (1999) Fantasies of Salvation: Democracy, Nationalism, and Myth in Post-Communist Europe by Vladimir Tismaneanu. Political Science Quarterly 114 (2) p.345–346.
- ↑ "Petre Roman s-a cununat religios cu Silvia Chifiriuc" Archiválva 2009. június 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, Mediafax, 2009. június 6.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Petre Roman című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.