9K330 Tor
| 9K330 Tor | |
 | |
| NATO-kód | SA–15 Gauntlet |
| GRAU-kód | 9K330 |
| Funkció | kis hatómagasságú légvédelmirakéta-rendszer |
| Gyártó | Kupol (rakéták), Mityiscsi Gépgyár (lánctaplas alváz) |
| Szolgálatba állítás | 1986. |
| Irányítás | Rádió-parancsközlő |
| Robbanótöltet | 15 kg repesz-romboló |
| Méret- és tömegadatok | |
| Hossz | 2,9 m |
| Törzsátmérő | 0,235 m |
| Indulótömeg | 167 kg |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 850 m/s |
| Hatótávolság | 12 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 6000 m |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 9K330 Tor témájú médiaállományokat. | |
A 9K330 Tor (oroszul: 9К330 Тор, azaz Tórusz) kis hatótávolságú önjáró légvédelmi rakétakomplexum, melyet az 1980-as években fejlesztettek ki a 9K33 Osza rendszer leváltására, alacsonyan repülő repülőgépek, helikopterek, robotrepülőgépek, pilóta nélküli repülőgépek, irányított rakéták és légibombák, valamint ballisztikus rakéták leküzdésére. A lánctalpas alvázon 8 darab, konténerben elhelyezett rakéta, valamint a rendszer célfelderítő és tűzvezető lokátora van elhelyezve. A lánctalpas alvázat a Mityiscsi Gépgyár, a rakétákat az Almaz-Antyej holdinghoz tartozó izsevzski Kupol cég gyártja.
Története
[szerkesztés]A rendszer elemei
[szerkesztés]Hordozó jármű
[szerkesztés]Felderítő és tűzvezető rendszer
[szerkesztés]Rakéta
[szerkesztés]Típusváltozatok
[szerkesztés]Kinzsal
[szerkesztés]
A Tor rendszer tengerészeti, hajófedélzeti változata, amely a hajó körüli közeli légtér védelmére szolgál. NATO-kódja SA–N–9 Gaunlet. Az NPO Altair vállalat fejlesztette ki, 1989-ben rendszeresítették a Szovjet Haditengerészetnél. A rakétarendszerhez a 9M330–2 egyfokozatú, szilárd hajtóanyagú rakétát használják, amely a Tor-M1-hez használt rakétán alapul. A rakéták a hajófedélzetbe süllyesztett, függőleges helyzetű indítóberendezésben helyezkednek el. A rakéták egy forgó dobtárban helyezkednek el, egy-egy indítódobban nyolc rakéta található. A hajófedélzetre általában 3-4 ilyen indítóberendezést telepítenek. A Sztart tervezőiroda által kidolgozott indítóberendezésből gázkatapult veti ki indtáskor a rakétát, majd ezt kövertően indul be a menethajtómű. Egy indítóberendezésből három másodpercenként indítható rakéta. A rendszerhez a 3R95 tűzvezető rádiólokátor tartozik, amely egyszerre nyolc rakétát tud rávezetni négy célra.
A Kinzsal rendszer a 800 tonnánál nagyobb vízkiszorítású hajókra telepíthető. A Kinzsal rakétarendszer az Admiral Kuznyecov repülőgéphordozón (24 indítóberendezés), a Pjotr Velikij rakétás cirkálón (18 indítóberendezés), az 1155 típusú rombolókon (8 indítóberendezés) és a 11540 típusú fregattokon (4 indítóberendezés) áll szolgálatban.
9K331 Tor-M1
[szerkesztés]9K332 Tor-M2
[szerkesztés]Rendszeresítő országok
[szerkesztés]
Azerbajdzsán
Fehéroroszország
Ciprus
Egyiptom
Görögország
Irán
Kína
Oroszország
Örményország
Ukrajna – Ismeretlen mennyiségű, de legalább hat rendszer áll szolgálatban. A 2018-as függetlenség napi dísszemlén hat egység vonult fel. A rendszer a 2000-es évek elejéig állt rendszerben, majd az alacsony rendelkezésre állás miatt kivonták és konzerválták. A kelet-ukrajnai háború miatt több korábban kivont fegyverrendszert, így a Tor rendszert is újra rendszerbe állítottak. 2017-ben mutatták be egy kiállításon a felújított ukrán változatát. A modernizációs programot a kijevi NNP Aerotehnika cég dolgozta ki, a felújítást Lvivi Rádiójavító Üzem végzi.[1]
Venezuela
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ukraine may repair and return TOR self-propelled missile system to service (amerikai angol nyelven). Defence Blog, 2017. augusztus 25. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
Források
[szerkesztés]- Sz. N. Jelcin: Zenyitnij raketnij kompleksz Tor-M1 (tankönyv), Vojenmeh Balti Állami Műszaki Egyetem, Szentpétervár, 2015
További információk
[szerkesztés]
 | |||||||