Ugrás a tartalomhoz

2019-es romániai népszavazás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Romániában 2019. május 26-án, az európai parlamenti (EP) választás napján népszavazást tartottak a korrupcióhoz kapcsolódó jogi kérdésekben. Mivel a szavazásra jogosultak 41,28%-a élt a szavazati jogával, a népszavazás eredményes lett. A szavazók túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy tilos legyen amnesztiában vagy kegyelemben részesíteni a korrupciós bűncselekmények elkövetőit, és abban, hogy a kormány ne módosíthassa sürgősségi rendelettel a bűncselekmények meghatározását, a kiszabható büntetést, illetve az igazságszolgáltatás működését és hogy közvetlenül ne fordulhasson az Alkotmánybírósághoz jogorvoslatért.

Előzmények

[szerkesztés]

A 2016-os választások óta politikai harc folyik Romániában a választáson győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) és az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), illetve később Klaus Johannis államfő között. A PSD-t vezető Liviu Dragnea különféle korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt indított eljárások vádlottja,[1] ezért nem vállalhatott hivatalos tisztséget. Pártja 2018-ban elmozdította helyéről a DNA vezetőjét, Laura Codruța Kövesit.[2] A PSD ezután a törvényhozásban igyekezett elérni, hogy a Dragneát sújtó összeférhetetlenségi szabályok – például a büntetlen előélet követelménye – megszűnjenek. Az államfő azonban igyekezett megakadályozni ezeket a kezdeményezéseket. Így Klaus Johannis 2019. március 28-án bejelentette, népszavazást ír ki az európai parlamenti választások napjára.[3]

2019. április 24-én a PSD és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kormányzó koalíciója a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatásával megszavazta a román büntető törvénykönyv és a büntetőeljárásokról szóló törvénykönyv módosítását, amely – egyebek mellett – csökkenti az elévülési határidőket és megszünteti a hivatali gondatlanság büntethetőségét.[4]

Az ellenzéki pártok szerint a törvénymódosítások Liviu Dragneának kedveznek, aki egy ellene folyó per vádja szerint 2006 és 2012 között hivatali visszaélésre való felbujtás bűncselekményét követte el.

Az államfő 2019. április 25-én írta alá a népszavazás kiírásáról szóló rendeletet és ismertette a kérdéseket.[5]

Lebonyolítása

[szerkesztés]

A szavazáson megjelenők három szavazólapot kapnak: egy az EP-választáshoz tartozik, kettő pedig a népszavazás kérdéseié. Szavazáskor a népszavazás szavazólapjain a „DA” (igen) vagy a „NU” (nem) feliratot tartalmazó négyzetek egyikébe a „Votat” (am. megszavazva) feliratú pecséttel kell jelet tenni. A lepecsételt szavazólapokat bármelyik urnába be lehet dobni.[6] A népszavazást a Központi Választási Iroda (románul Biroul Electoral Central, BEC) rendezi.

A kérdések

[szerkesztés]

Az állampolgároknak két kérdésre kell válaszolniuk (zárójelben a kérdések román nyelven).

  1. Egyetért-e azzal, hogy tilos legyen amnesztiában vagy kegyelemben részesíteni a korrupciós bűncselekmények elkövetőit? (Sunteți de acord cu interzicerea amnistiei și grațierii pentru infracțiuni de corupție?)

  2. Egyetért-e azzal, hogy a kormány ne módosíthassa sürgősségi rendelettel a bűncselekmények meghatározását, a kiszabható büntetést, illetve az igazságszolgáltatás működését és hogy közvetlenül ne fordulhasson az Alkotmánybírósághoz jogorvoslatért? (Sunteți de acord cu interzicerea adoptării de către Guvern a ordonanțelor de urgență în domeniul infracțiunilor, pedepselor și al organizării judiciare și cu extinderea dreptului de a ataca ordonanțele direct la Curtea Constituțională?)

Vélemények

[szerkesztés]
  • Nem szavazatok leadását ajánlja:
    • nem volt ilyen

A Szociáldemokrata Párt nem fogalmazott meg határozott véleményt.

Eredmények

[szerkesztés]
Kérdés Igen Nem Érvénytelen/
üres
Összes
szavazat
Szavazásra
jogosultak
Szavazati arány Eredmény
Szavazatok % Szavazatok %
Korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények 6 102 735 85,42 1 041 852 14,58 397 684 7 542 271 18 277 511 41,27 Elfogadva
Kormányrendeletek 6 119 967 85,70 1 021 375 14,30 401 536 7 543 407 18 278 290 41,27 Elfogadva
Forrás: BEC

Következmények

[szerkesztés]

2019. május 30-án Klaus Iohannis államelnök levelet írt a parlamenti pártok és a parlamentben képviselettel rendelkező szervezetek elnökeinek, amelyben konzultációra hívta őket a népszavazás eredményének a gyakorlatba ültetése érdekében.[7] 2019. június 13-án az államfő valamint a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség, a PRO Románia(wd) és a Népi Mozgalom Párt nemzeti politikai egyezményt írtak alá,[8] amelyben vállalták, hogy a jogszabályokba ültetik a korrupciós bűncselekmények amnesztiájának tilalmát, az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok kormányrendelettel való módosításának tilalmát, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a közhatalmat gyakorlók integritását, illetva a román állampolgárok szavazati jogának gyakorlását mind bel- mind külföldön..[9]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Referendumul pe tema justiţiei című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2019 Romanian referendum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]