Klaus Johannis
| Klaus Johannis | |
_(cropped).jpg) | |
| 2022-ben | |
| Románia 6. elnöke | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2014. december 21. | |
| Előd | Traian Băsescu |
| Nagyszeben polgármestere | |
| Hivatali idő 2000. június 30. – 2014. december 2. | |
| Előd | Dan Condurat |
| Utód | Astrid Fodor |
| Nemzeti Liberális Párt elnöke | |
| Hivatali idő 2014. június 28. – 2014. december 18. | |
| Előd | Crin Antonescu |
| Utód | Alina Gorghiu |
| Romániai Német Demokrata Fórum elnöke | |
| Hivatali idő 2002 – 2013 | |
| Előd | Wolfgang Wittstock |
| Utód | Paul-Jürgen Porr |
| Született | 1959. június 13. (65 éves) Nagyszeben |
| Párt |
|
| Házastársa | Carmen Georgeta Lăzurcă (1989–) |
| Foglalkozás | politikus |
| Iskolái | Babeș–Bolyai Tudományegyetem (–1983) |
| Vallás | lutheránus |
| Díjak |
|
 | |
| Klaus Johannis aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Klaus Johannis témájú médiaállományokat. | |
Klaus Werner Johannis (román helyesírással Iohannis) (Nagyszeben, 1959. június 13. –) erdélyi szász politikus, 2000-től 2014-ig Nagyszeben polgármestere, 2002–2013 között a Romániai Német Demokrata Fórum (RNDF) vezetője, 2014-től az ország köztársasági elnöke.
2013-ban bejelentette, hogy lemond RNDF-elnöki tisztségéről, de tagja marad a szervezetnek, mert belépett a Nemzeti Liberális Pártba (Partidul Național Liberal), amelynek első alelnökévé nevezte ki őt Crin Antonescu, a párt elnöke. 2014. június 28-tól ő a párt elnöke. 2014-ben a Keresztény-Liberális Szövetség államfőjelöltje a romániai elnökválasztáson. Másodmagával be is jutott annak második fordulójába 30–40 százalékos arányban. Órákig döntetlen volt az eredmény közte, és a román miniszterelnök, Victor Ponta között, végül a választást november 16-án este, tüntetések közepette[1] ő nyerte meg.[2]
Nevének írásmódja
[szerkesztés]Személyi okmányaiban neve Iohannis formában szerepel, annak ellenére, hogy a család a 16. század óta J-vel használja; születésekor azonban a nagyszebeni anyakönyvvezetője nem volt hajlandó az eredeti írásmóddal bejegyezni. A névváltoztatást kényelmi okok miatt később sem kezdeményezte, de magánlevelezésében J-vel írja családnevét.[3]
Életrajza
[szerkesztés]Johannis tanulmányai után gimnáziumi tanárként, tanfelügyelőként dolgozott. 1990-ben lépett be a Romániai Német Demokrata Fórumba (RNDF), amelynek nagyszebeni főpolgármester-jelöltje lett 2000-ben.
Nagy meglepetésre, annak ellenére, hogy Nagyszebenben a német kisebbség számaránya csak mintegy 2%, megválasztották Johannist, így a város főpolgármestere lett, Albert Dörr (hivatali ideje: 1940–1945) után először szászként.
A város önkormányzatában Johannis először a szociáldemokrata párttal (PSD, románul: Partidul Social Democrat) nagykoalícióban kényszerült kisebbségi kormányzásra. 2004-ben az újabb választásokon a voksok 88,7%-ával győzött.
Johannist egykori tanulmányai színhelyén, a kolozsvári egyetemen díszdoktorrá avatták.
Szülei és húga 1992 óta Würzburgban élnek.
2007 – Nagyszeben Európa kulturális fővárosa
[szerkesztés]Johannis igen jó kapcsolatokkal rendelkezik, mind a külföldi (főleg német) befektetőkkel, mind az EU köztisztviselőivel, így sikerült elérnie, hogy 2007-ben Nagyszeben Európa kulturális fővárosa legyen, Luxembourggal közösen.
2009 – miniszterelnök-jelölt
[szerkesztés]Mivel Johannis nem volt a nagy román pártok egyikének tagja, a román közvélemény szemében függetlennek tűnt. Az általa vezetett RNDF mindazonáltal eddig szorosan együttműködött a Nemzeti Liberális Párttal (PNL). Miután 2009. október 13-án a hivatalban levő miniszterelnök, Emil Boc ellen bizalmatlansági indítványt szavaztak meg, több romániai párt (PNL, RMDSZ, és más romániai kisebbségeket képviselő pártok) Johannist javasolták átmeneti utódjául.[4][5] 2009. október 14-én Johannis hivatalosan is vállalta a jelölést. Október 15-én azonban Traian Băsescu elnök Lucian Croitoru közgazdászt nevezte meg új miniszterelnökként.[6][7] A parlamenti többség ragaszkodott Johannishoz, ezért kérdéses volt, hogy Croitorut megválasztják-e. A Nemzeti Liberális Párt elnöke és jelöltje a 2009-es államelnök-választáson, Crin Antonescu szintén azt nyilatkozta, hogy megválasztása esetén Klaus Johannist kéri fel kormányalakításra.[8]
A 2009-es választások eredménye szerint az ellenfél nyert, így Johannis nem lett miniszterelnök.
2013 – belépés a Nemzeti Liberális Pártba
[szerkesztés]2013. február 20-án Johannis csatlakozott a Nemzeti Liberális Párthoz (PNL), ennek következtében lemondott a Romániai Német Demokrata Fórum elnöki tisztségéről, de továbbra is tagja marad a szervezetnek. 2013. február 23-án a PNL rendkívüli kongresszusán a párt első alelnökévé választotta őt Crin Antonescu, a PNL elnöke.[9]
2014 – belügyminiszter-jelölt, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, a Keresztény-Liberális Szövetség államfőjelöltje
[szerkesztés]„Románok, ma este hősök voltatok! … Együtt visszavettük az országot!” mondta Klaus Johannis a 2014. november 16-i elnökválasztás estéjén, mikor már bebizonyosodott, hogy megnyerte azt.
A 2014. január 21-i erdélyi repülőbaleset után lemondott Radu Stroe belügyminiszter. Helyére a PNL Johannist akarta jelölni a posztra, de egyben azt is szerette volna a párt, ha Johannis a kormányfő helyettese is lett volna. Ez azonban nem volt lehetséges, hiszen a Ponta-kormány struktúrája szerint három helyettese van a kormányfőnek: a gazdasági és pénzügyi kérdésekért felelős pénzügyminiszter, a közigazgatási kérdésekért felelős fejlesztési miniszter, illetve egy tárca nélküli miniszter, akinek a hatáskörébe a védelmi és nemzetbiztonsági kérdések tartoznak.[10] Ez a helyzet azonban koalíciós válsághoz vezetett, aminek következtében 2014. február 26-án kivált a román kormánykoalícióból a Nemzeti Liberális Párt, így Johannis végül nem lett belügyminiszter.[11]
A 2014. május 25-i európai parlamenti választásokon a Nemzeti Liberális Párt a várt 20 helyett mindössze csak 15 százalékos eredményt ért el, ezért Johannis 2014. május 26-án lemondott a párt első alelnöki tisztségéről, de bejelentette, hogy indulni kíván a párt elnöki tisztségéért, miután Crin Antonescu, a párt elnöke lemondott a posztjáról.[12] A 2014. június 28-i rendkívüli tisztújító kongresszusig Johannis vezette a pártot ideiglenes elnökként. 2014. június 28-án a PNL tisztújító kongresszusán óriási fölénnyel nyert, az 1500 küldött közül 1334-en szavaztak rá, 144-en pedig ellene, így Johannis lett a párt elnöke.[13]
Románia elnöke
[szerkesztés]2014. augusztus 11-én a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Liberális Párt összefogásával létrejött Keresztény-Liberális Szövetség bejelentette, hogy Johannist indítja jelöltként a 2014. évi romániai elnökválasztáson.[14] A választást sokak nagy meglepetésére megnyerte, így a külföldön élő román állampolgárok szavazásának rossz megszervezése miatt elégedetlenkedő tízezres tüntetések örömünneppé alakultak át.
2014. december 2-án hivatalosan is lemondott Nagyszeben polgármesteri tisztségéről, hogy átvehesse elnöki hivatalát december végén.[15] 2014. december 21-én tette le államfői esküjét.
2019-ben újabb mandátumot szerzett. 2024 decemberében, tízéves elnöksége végén az eddigi elnökök közül a legalacsony a népszerűsége.[16]
Magyarellenes kijelentései
[szerkesztés]Elnökként többször tett rejtett vagy nyílt magyarellenes kijelentéseket, amiért a Országos Diszkriminációellenes Tanács meg is bírságolta.[17] [18] 2020-ban Nemzetközi Nagy Károly-díjat kapott a Székely Nemzeti Tanács tiltakozása ellenére.[19]
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés]- Nagyszebentől az elnöki palotáig; ford. Lakatos Mihály; Cser, Bp., 2015
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "Utolsó sétára" indultak a kolozsváriak Ponta ellen
- ↑ Román államfőválasztás: most akkor mi van?. (Hozzáférés: 2014. november 17.)
- ↑ J-vel vállalja a nevét Klaus Johannis. www.szekelyfold.ma (2014. november 10.) (Hozzáférés: 2022. július 27.) arch
- ↑ Băsescu către liberali: Premierul nu poate fi independent de Cotroceni (román nyelven). Evenimentul zilei, 2009. október 3. (Hozzáférés: 2009. október 20.)
- ↑ PNL, PSD și UDMR îl propun premier pe Klaus Johannis. PDL, tot pe Emil Boc (román nyelven), 2009. október 3. [2009. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 20.)
- ↑ Băsescu vrea un premier economist care să-și formeze majoritatea (román nyelven). Evenimentul zilei, 2009. október 14. (Hozzáférés: 2009. október 20.)
- ↑ Basescu spune ca n-are nimic cu Iohannis dar Romania are nevoie de un premier cu experienta in economie (román nyelven). Ziarul Financiar, 2009. október 14. (Hozzáférés: 2009. október 20.)
- ↑ Johannis ready to head national union gov’t (angol nyelven). Financiarul.ro, 2009. október 15. [2011. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 20.)
- ↑ Beiratkozott a PNL-be Klaus Johannis, transindex.ro, 2013. február 13.
- ↑ Dan Șova: Klaus Johannis nem lehet kormányfőhelyettes – Új Magyar Szó, 2014. február 7.
- ↑ Felbomlott az USL, új kormányunk lesz Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben – Vásárhely.ro, 2014. február 26.
- ↑ Lemondott Klaus Johannis Archiválva 2014. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – Erdély.ma, 2014. május 27.
- ↑ Klaus Johannis a PNL új elnöke – Krónika, 2014. június 29.
- ↑ Klaus Johannis a Keresztény-Liberális Szövetség államfőjelöltje – Transindex, 2014. augusztus 11.
- ↑ Nem polgármester többé Klaus Johannis – Új Magyar Szó, 2014. december 2.
- ↑ Klaus Iohannis és a titkosszolgálatok közös évtizede, Krónika, 2024. december 8.Online hozzáférés
- ↑ Johannis ismét magyarellenes kijelentéseket tett, mikoimre.ro, 2020.08.03.
- ↑ Elítélik Klaus Johannis magyarellenes megnyilvánulását a magyar pártok vezetői, Székelyhon.ro, 2020. április 29.
- ↑ Csalódott az SZNT: tiltakozásuk ellenére is odaadják Iohannisnak a Nagy Károly-díjat, Maszol.ro, 2020. július 2.
További információk
[szerkesztés]- Kalmár Zoltán: Szász polgármester Nagyszebenben Romániai Magyar Szó, 2000. július 10.
- Tibori Szabó Zoltán: Nagyszeben... Luxembourggal együtt Európa kulturális központja 2007-ben Népszabadság, 2005. március 5.
- Kalmár Zoltán: Baklövés a javából Romániai Magyar Szó, 2004. június 10.
- Frank-Reginald Evertz: Am deutschen Bürgermeisterwesen soll Rumänien genesen Independent Media Center, 2005. október 22.
- Boris Kalnoky: Das Johannis-Prinzip[halott link] Die Welt, 2004. augusztus 7.
.svg){kind=small}
