Ugrás a tartalomhoz

2014-es közgyűlési választás Nógrád megyében

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közgyűlési választások
Nógrád
megyében
← 2010 2014. október 12. 2019 →
Részvétel: 55% 74 ezer szavazó a 134 ezerből

Közgyűlés létszáma: 15 fő
Többség: 8 fő 		Jelöltek száma: 133 fő
6 listán
A közgyűlésbe bejutó szervezetek
lista érvényes szavazat képviselő
Fidesz–KDNP 38 089 53% 9
Jobbik 15 049 21% 3
MSZP 10 674 15% 2
DK 3 821 5% 1
{{{lista5}}} {{{százalék5}}} {{{képviselő5}}}
{{{lista6}}} {{{százalék6}}} {{{képviselő6}}}
{{{lista7}}} {{{százalék7}}} {{{képviselő7}}}
{{{lista8}}} {{{százalék8}}} {{{képviselő8}}}
{{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}}
{{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}}
{{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}}
{{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}}

Kimaradt 2 lista (3 655 szavazat)
Érvénytelen szavazat: 2 333

A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke
Becsó Zsolt
Fidesz-KDNP 		Skuczi Nándor Tibor
Fidesz-KDNP

A 2014-es megyei közgyűlési választásokat október 12-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Nógrád megyében a szavazásra jogosultak bő többsége, több mint hetvenezer ember ment el szavazni. A szavazók hat lista jelöltjei közül választhattak.

A választásokat a Fidesz-KDNP nyerte meg – kilenc képviselőjük kényelmes többséget jelentett a tizenöt fős közgyűlésben. Második lett a Jobbik, harmadik az MSZP, a DK pedig a negyedik helyen végzett. A Munkáspárt és az Együtt nem jutott be a közgyűlésbe.

A közgyűlés új elnöke Skuczi Nándor Tibor, a Fidesz-KDNP listavezetője lett.

A választás rendszere

[szerkesztés]

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat. A választásokat 2014. október 12-én, vasárnap bonyolították le.

A választás rendszerének alapját a 2010-ben elfogadott módosítások jelentették.[1]

A közgyűlési választásokon a megye azon polgárai vehettek részt akik nem megyei jogú városban laktak. A választók egy választókerületbe tartoztak, ahol listákra szavazhattak. A szavazatokat arányosan osztották el az érvényes szavazatok 5%-át – közös lista esetén 10/15%-át – elérő szervezetek között.

2014-ben a 2010-es választásokhoz képest két lényeges változás lépett érvénybe: egyrészt a képviselőket öt évre választották (a korábbi négy helyett), másrészt az ajánlások számát 0,5%-ra mérsékelték (a korábbi 1%-ról).

Választókerület

[szerkesztés]

Nógrád megyében a közgyűlés létszáma 15 fő. (A megyei közgyűlések létszáma a megye egészének lakosságszámához igazodik. 2014-ben Nógrád megyének 203 ezer lakója volt.)[2]

Salgótarján mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, így polgárai nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 125 községének és öt városának polgárai választhatták meg.

A választópolgárok száma 134 ezer volt. A polgárok harmada ezer fő alatti községekben élt, negyedrészük pedig ötezer főnél nagyobb városokban lakott.

A legkevesebb választó a megye közepén található Garábon lakott (44 polgár), a legtöbb pedig Balassagyarmaton élt (13 228 polgár).

Lakók és megyei képviselők száma
Település Lakó Megyei
képviselő
Közgyűlési választókerület 130 165 422 15
Megyei jogú város 1 36 497 -
Összesen 131 201 919 15
A közgyűlés választóinak eloszlása (településméret szerint)[3]
Településméret Település Választó-
jogosult 		Megjegyzés
1 – 100 3 213 Garáb, Debercsény, Kutasó
101 – 1 000 89 45 791 legkisebb: Bokor (115 polgár)
1 001 – 5 000 34 51 709 közülük város: Rétság
5 001 – 10 000 2 12 911 Szécsény, Pásztó
10 000 fölött 2 23 854 Bátonyterenye, Balassagyarmat
Összesen 130 134 478

Jelöltállítás

[szerkesztés]

Hét listán összesen 133 jelölt szállt versenybe a kiosztható 15 képviselői helyért.

Listák

[szerkesztés]

Az előző közgyűlés pártjai közül FIDESZ és a KDNP közös listát, míg az MSZP illetve a Jobbik önálló listát állított. A Munkáspárt – mint az elmúlt évtizedekben mindig – szintén rajtvonalhoz állt. Először mérettette meg magát a DK és az Együtt.

Önálló lista állításához 675, közös lista állításához 2 000 választópolgár ajánlásának összegyűjtésére volt szükség. (A választásra jogosultak 0,5, ill. 1%-a - utóbbi esetben legalább 2000 fő.)[4]

A legkevesebb jelölttel a Együtt vágott neki a választásnak (6 fő). A középmezőnyben a Jobbik és a DK (15-15 fő), az MSZP (23 fő) és a Munkáspárt (32 fő) foglalt helyet, míg legtöbb jelölt a FIDESZ-KDNP listáján szerepelt (42 fő).

Listák és szervezetek[5]
Lista Szervezet Jelöltek
száma
#. neve típusa neve jellege hatóköre
1. Együtt önálló Együtt - A korszakváltók pártja párt országos 6
2. Jobbik önálló Jobbik Magyarországért Mozgalom párt országos 15
3. MSZP önálló Magyar Szocialista Párt párt országos 23
4. Fidesz–KDNP közös Fidesz – Magyar Polgári Szövetség párt országos 42
Kereszténydemokrata Néppárt párt országos
5. DK önálló Demokratikus Koalíció párt országos 15
6. Munkáspárt önálló Magyar Munkáspárt párt országos 32
6 lista 7 szervezet 133

Jelöltek

[szerkesztés]
A képviselőjelöltek a listákon elfoglalt helyük szerint[5]
# Együtt Jobbik MSZP FIDESZ-KDNP DK Munkáspárt
1. Macska Tamás Palotai Szilárd Boldvai László Róbert Skuczi Nándor Tibor Szedlák Sándor Dr. Frankfurter Zsuzsanna
2. Rácz Krisztián Gácsi Péter Borenszki Ervin Barna János Béla Dr. Egyed Ferndinánd Tőzsér Tibor
3. Büki Zoltán Imre Cseresznyés István Molnár Zoltán Gábor Percsina Norbert Zsédely Lajos János Juhász Gábor
4. Oláh Krisztina Havasiné Molnár Erzsébet Dr. Rozgonyi József Czagáné Tamás Tünde Éva Garmaszegi Ferenc Dinnyés József
5. Tahu Sándorné Hoffmann Pál Béla Mag Gyula Varga Béla Csaba Szenográdiné Csomai Ibolya Éva Bacsa Gyula Attila
További jelöltek 20-ig
6. Gáspár József Gombkötő János Reviczki László Gagyi Roland Kanyó Pálné Karmann János
7. Dukony Zsolt Majnlik László Dudás Vilmos Bágyon Pál Mayer Lászlóné
8. Gál Tibor Lavajné Dóka Éva Meló Ferenc Varga József Danisovszky Tiborné
9. Kiss László Dr. Sefőzőné Dr. Fábián Erzsébet Bognár Ferenc Srancsik József László Köllő István
10. Szabados Róbert Molnár Katalin Jónás Gábor Horváth Kálmán Godó Sándor
11. Berze József Gáspár Radvánszky Judit Lacsny Péter Dudás Ferenc Bencsik Gábor
12. Siraky Ferencné Uramecz János Attila Szabó Csaba Andrási László Farók Richárd
13. Szabó Péter Baka János Zoltán Rákos Szabolcs Szegi Ibolya Balla Szabolcs
14. Bucsokné Csuka Katalin Anita Szabó Péter Csank István Csaba Balogh Gyula Ternóczki Lajos
15. Teknős Tamás Majoros István Varga Mihály László Róbert Bogár Zsolt
16. Szarvas Istvánné Horvátth Dániel Mayer László Szilveszter
17. Baranyi János Varga Krisztina Judit Kollár István
18. Benkő Nikolett Molnár Sándor Kokavecz Jenő Miklós
19. Tatár Ferenc Tisza Attila Ivanics Mária Magdolna
20. Bálint István Szepes Péter Hegedűs Jánosné

A szavazás menete

[szerkesztés]

A választást 2014. október 12-én, vasárnap bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

Részvétel

[szerkesztés]
A részvételi adatok napközbeni alakulása[6]
Időpont Szavazók +/-
2010 óta[7]
(%p) 		Legnagyobb/legkisebb
részvétel
db %
7:00 2 008 2,21% 1,1 Növekedés Tereske 4,40%
Garáb 0,00%
9:00 13 309 8,03% 0,44 Növekedés Hugyag 26,32%
Szirák 2,23%
11:00 32 949 19,87% 0,54 Növekedés Horpács 44,08%
Szirák 4,94%
13:00 42 091 28,57% 0,22 Növekedés Rákóczibánya 55,95%
Szirák 8,70%
15:00 60 566 36,52% -0,67 Csökkenés Cserhátszentiván 66,95%
Szirák 13,40%
17:30 79 656 48,03% -0,59 Csökkenés Kisbárkány 84,76%
Szirák 23,76%
19:00 86 448 52,13% -0,98 Csökkenés Kisbárkány 89,02%
Szirák 27,14%

A 134 ezer szavazásra jogosult polgárból 74 ezer vett részt a választásokon (54%). Közülük több mint kétezren érvénytelenül szavaztak (3,2%).[8]

A részvétel összesített adatai[8]
jogosultak
arányában 		szavazók
arányában
Választójogosult 134 478
Szavazó 73 640 54,47%
   érvényes szavazólap 71 288 53,01% 96,80%
   érvénytelen / hiányzó szavazólap 2 333 1,73% 3,16%
Távolmaradó 60 838 45,53%
Küszöb

A közgyűlésbe jutáshoz szükséges szavazatszám az önálló listáknál 3 565, a közös listák esetében pedig 7 129 volt (az érvényes szavazatok 5, illetve 10%-a).

Eredmény

[szerkesztés]

A legtöbb szavazatot toronymagasan a FIDESZ-KDNP listája kapta (53%). Második helyen a Jobbik végzett (21%), az MSZP harmadik lett (15%). Először jutott képviselői helyhez a DK (5,4%).

A Munkáspárt (2,8%) és az Együtt (2,3%) nem érte el a közgyűlési képviselethez szükséges 5%-os határt.[8]

Szavazatok és képviselői helyek[8]
Lista Sorrend Érvényes szavazat Küszöb Képviselők
Fidesz-KDNP 1. 38 089 53,43% ✓ 9 60,00%
Jobbik 2. 15 049 21,11% ✓ 3 20,00%
MSZP 3. 10 674 14,97% ✓ 2 13,33%
DK 4. 3 821 5,36% ✓ 1 6,67%
Munkáspárt 5. 1 993 2,80% ✗ 0
Együtt 6. 1 662 2,33% ✗ 0
Összesen 71 288  15 

Az új közgyűlés

[szerkesztés]
A megválasztott közgyűlés[8]
# FIDESZ-KDNP Jobbik MSZP DK
1. Skuczi Nándor Tibor Havasiné Molnár Erzsébet[9] Boldvai László Róbert Dr. Egyed Ferdinánd[10]
2. Barna János Béla Gácsi Péter Borenszki Ervin
3. Percsina Norbert Cseresznyés István
4. Czagáné Tamás Tünde Éva
5. Varga Béla Csaba
6. Gagyi Roland
7. Dudás Vilmos
8. Meló Ferenc
9. Bognár Ferenc

Az új közgyűlés alakuló ülésén, október 22-én Skuczi Nándor Tibort, a FIDESZ-KDNP listavezetőjét választotta meg elnökének, 9 igen, 2 nem és 4 tartózkodó szavazattal. Alelnök Barna János Béla 11 igen, 1 nem és 2 tartózkodó szavazattal.[11]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról [1], illetve általában a vonatkozó jogszabályok [2]
  2. ↑ A jogszabályok szerint a képviselők száma 400 ezer lakóig minden 20 ezer fő után egy képviselő, de legalább tizenöt. A lakosságszám 2014. január 1-jén 203 356 volt. Lásd a Nógrád Megyei Választási Iroda Vezetőjének határozata, 2014. február 14. (Hozzáférés: 2016. április 8.)
  3. ↑ Nógrád megye települései (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
  4. ↑ Közlemény a Nógrád Megyei Területi Választási Iroda vezetőjétől, 2014. aug. 18. [3] (elérés: 2016. márc. 18.)
  5. ↑ a b Nógrád megye 2014-es közgyűlési listái (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
  6. ↑ A szavazókörök részvételi adatai a napközbeni jelentések adatai alapján (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
  7. ↑ A szavazókörök részvételi adatai a napközbeni jelentések adatai alapján 2010-ben (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2010. október 3. [2017. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
  8. ↑ a b c d e Nógrád megye 2014-es közgyűlési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
  9. ↑ Eredetileg Palotai Szilárd, helyét a Jobbik lista 4. számú jelöltje, Havasiné Molnár Erzsébet foglalta el.
  10. ↑ Eredetileg Szedlák Sándor, aki Balassagyarmaton önkormányzati képviselő, helyét a DK lista 2. számú jelöltje, Dr. Egyed Ferdinánd foglalta el
  11. ↑ Nógrád Megye Önkormányzatának alakuló ülése (magyar nyelven). Nógrád Megye Önkormányzata, 2014. október 22. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 6.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Sablon:Megyei közgyűlési választások
2014-es megyei közgyűlési választások
1990 • 1994 • 1998 • 2002 • 2006 • 2010 • 2014 • 2019
SomogyBaranyaTolnaZalaVasVeszprémGyőr-Moson-SopronHevesCsongrádBékésBács-KiskunBorsod-Abaúj-ZemplénKomárom-EsztergomNógrádSzabolcs-Szatmár-BeregHajdú-BiharFejérJász-Nagykun-SzolnokBudapest fővárosPest megye
Dunántúl Alföld és Észak
Közép-Magyarország
Pest megye • Budapest főváros
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2014-es_közgyűlési_választás_Nógrád_megyében&oldid=26614772”