2011-es norvégiai terrortámadások
| 2011-es norvégiai terrortámadások | |
 | |
| Oslo a merénylet után | |
| Ország |  Norvégia |
| Helyszín | Norvégia, Oslo és Utøya |
| Célpont | Munkáspárt |
| Időpont | 2011. július 22. |
| Típus |
|
| Fegyverek |
|
| Áldozatok | 8 + 69[1] |
| Sérültek | 30 + 66 |
| Elkövetők | Anders Behring Breivik |
| Térkép | |
 | |
 Oslo
Pozíció Norvégia térképén
| |
 é. sz. 59° 54′ 54″, k. h. 10° 44′ 48″59.914978°N 10.746544°EKoordináták: é. sz. 59° 54′ 54″, k. h. 10° 44′ 48″59.914978°N 10.746544°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 2011-es norvégiai terrortámadások témájú médiaállományokat. | |
A 2011-es norvégiai terrortámadásokra 2011. július 22-én került sor. Oslóban autóba rejtett pokolgép robbant, amit lövöldözés követett Utøya szigetén.
Az autóba rejtett bomba a Regjeringskvartaletben, Oslo kormányzati negyedében robbant 15:25:19-kor, Jens Stoltenberg miniszterelnök irodája és más kormányzati épületek közelében. A robbanásban nyolc ember meghalt és számosan megsérültek, közülük több mint tízen életveszélyesen.[2]
A második támadásra kevesebb mint két órával később került sor a Munkáspárt ifjúsági szervezete, az Arbeidernes ungdomsfylking (AUF) nyári táborában, a buskerud megyei Tyrifjorden tóban található Utøya szigetén. Egy rendőrnek öltözött fegyveres tüzet nyitott a táborozókra, megölve 69 résztvevőt,[1][3][4] köztük Jens Stoltenberg több személyes barátját és Mette-Marit norvég trónörökösné mostohatestvérét. A norvég rendőrség az utøyai tömeggyilkosságért őrizetbe vette Anders Behring Breivik 32 éves norvég szélsőjobboldali nacionalistát, majd mindkét támadással meggyanúsították.[5] Az Európai Unió, a NATO és több ország támogatásáról biztosította Norvégiát és elítélte a támadásokat.
A támadások előkészítése
[szerkesztés]Breivik évek óta részt vett internetes fórumokon zajló vitákban,[2] és állást foglalt az iszlám és a bevándorlás ellen.
A gyanúsított május elején hat tonna ammónium-nitrátot vásárolt Lengyelországból. Az oslói robbantást ammónium-nitrát és gázolaj keverékéből előállított robbanószerrel követte el.[5]
Oslói robbantás
[szerkesztés],_English_version.svg)
2011. július 22-én gépjárműbe rejtett bomba robbant fel a Regjeringskvartaletben, Oslo belvárosában, a norvég miniszterelnök irodája és több más kormányzati épület közelében.[2]
Utøyai lövöldözés
[szerkesztés]Két órával az oslói robbantás után a merénylő rendőregyenruhában megjelent Utøya szigetén, a Munkáspárt ifjúsági szervezete, az Arbeidernes ungdomsfylking (AUF) nyári táborában. Amikor megérkezett a szigetre, rendőrként mutatkozott be, aki azért jött, hogy rutinellenőrzést végezzen az oslói robbantás nyomán. Összehívta a táborozókat, majd kézifegyverrel lőni kezdett rájuk.[2] A támadó két fegyvert használt.[5]
A rendőrségnek 50 percbe telt, míg a szigetre ért, mivel nem volt készenlétben helikopter. 20 percig tartott, hogy elérjék a tópartot, és további 20 percbe telt, míg csónakot találtak az átkeléshez. A rendőrök megérkezésekor a gyilkos megadta magát.[5] A lövöldözés során Marcel Gleffe, egy német turista 20 gyereket mentett meg, két arra piknikező pedig 40 fiatalt menekített ki a csónakjában.[6]
A gyanúsított
[szerkesztés]Az Utøyán elfogott Anders Behring Breiviket terrorizmussal vádolták meg. A rendőrség közleménye szerint elismerte, hogy ő követte el a támadásokat, de büntetőjogi felelősségét nem ismerte el; ügyvédje szerint tettét „könyörtelennek, de szükségesnek” nevezte.[5] Breivik kifogásolta azt a 2011. novemberi szakvéleményt, amelyben őt két pszichiáter őrültnek nyilvánította, és paranoid skizofréniát állapított meg nála, és 38 oldalas levéllel kívánta bizonyítani a sajtó számára épelméjűségét.[7]
Politikai nézetek
[szerkesztés]Breivik militáns szélsőjobboldali ideológiáját 1518 oldalas, 2083 – Európai függetlenségi nyilatkozat című írásában foglalta össze, amelyet a támadás napján hozott nyilvánosságra az angolosított Andrew Berwick név alatt.[2][3][5] Ultranacionalista kiáltványa világossá teszi idegenellenes nézeteit, melyek egy sor politikai eszméből – kulturális konzervativizmus, szélsőjobboldali populizmus, iszlámellenesség, szélsőjobboldali cionizmus, szerb paramilitarizmus – merítenek.[8][9] Az iszlámot és a „kulturális marxizmust” ellenségnek tekinti, és „Eurábia”, valamint a multikulturalizmus elpusztítása mellett érvel. Az európaiakat arra hívja fel, hogy újítsák fel a történelmi keresztes háborúkat az iszlám ellen.[10]
Breivik írásaiban megemlíti az iszlámellenes English Defence League nevű szervezetet, amelynek a nézeteivel szimpatizált. Belépett továbbá egy, önmagát templomos keresztes lovagoknak és szabadkőműveseknek valló, kilenc főből álló közösségbe is.[11][12][13]
Lehetséges tettestársak
[szerkesztés]Breivik azt vallotta, hogy egyedül hajtotta végre a támadásokat, nem volt tettestársa. Július 24-én további hat embert őrizetbe vettek Oslóban a támadásokkal kapcsolatban, de később szabadon engedték őket, mivel nem gyanúsították őket tovább a támadásokban való részvétellel.[2]
Magyar kapcsolatok
[szerkesztés]A magyar Terrorelhárítási Központ vizsgálja a norvég terrorista esetleges magyar kapcsolatait. Anders Behring Breivik többször járt Magyarországon, kiáltványa szerint pedig legjobb barátja egy Norvégiába vándorolt magyar házaspár gyermeke. A kelet-európai szélsőjobboldali és nacionalista szervezetek számbavétele során három magyarországi szervezetet – MIÉP, Jobbik és Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom – sorol fel; utóbbinak több tucat más európai radikális szervezet mellett levelet is küldött közvetlenül a támadás előtt. Toroczkai László szerint bár van, amiben egyezik szervezetük és a merénylő ideológiája, a tömeggyilkos tettét elítélik.[14]
Áldozatok
[szerkesztés]A norvég hatóságok minden nap este 6 órakor tették közzé az addig azonosított áldozatok névsorát.
A norvég rendőrség július 28-án jelentette be, hogy leállították az áldozatok keresését, mert megtalálták az utolsó keresett holttestet is.[15] A halálos áldozatok számát a rendőrség július 29-én 77-re emelte.[1]
Reakciók
[szerkesztés]
Július 24-én gyászszertartást és megemlékezést tartottak Oslóban, ahol Jens Stoltenberg miniszterelnök is beszédet mondott.
Az Európai Unió, a NATO és számos ország kormánya elítélte a támadásokat, és együttérzéséről, szolidaritásáról biztosította Norvégiát. Magyarország nevében Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatban részvétét nyilvánította az elhunytak hozzátartozóinak.[2]
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a 2011 Norway attacks című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Két pszichiáter vizsgálja a norvég merénylőt (magyar nyelven). Index, 2011. július 29. (Hozzáférés: 2011. augusztus 9.)
- ↑ a b c d e f g Epresi Judit: Kettős merénylet Norvégia ellen (magyar nyelven). Kitekintő, 2011. július 25. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
- ↑ a b "Függetlenségi háborút" akart a támadásra régóta készülő norvég lövöldöző (magyar nyelven). Origo, 2011. július 24. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
- ↑ Összefogtak a milliomosok Utoyáért (magyar nyelven). Index, 2011. július 28. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
- ↑ a b c d e f Terror - már 93 áldozat, elengedték a délelőtt őrizetbe vett 6 embert (magyar nyelven). Hirado.hu, 2011. július 24. [2011. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
- ↑ A norvég mészárlás csendes leszbikus hősei(Bezzeganya, 2011. augusztus 29.)
- ↑ Breivik: Ez rosszabb a halálnál (Origó, 2012. április 4.)
- ↑ Norwegian mass murderer Breivik comments on Croat-Serb relations in his manifesto (angol nyelven). Croatian Times, 2011. július 27. [2011. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 9.)
- ↑ Ben Hartman: Norway attack suspect had anti-Muslim, pro-Israel views (angol nyelven). The Jerusalem Post, 2011. július 24. (Hozzáférés: 2011. augusztus 9.) „In the 1,500-page tome, [...] Breivik lays out his worldview, which includes an extreme, bizarre and rambling screed of Islamophobia, far-right Zionism and venomous attacks on Marxism and multi-culturalism.”
- ↑ Küldetés teljesítve, mondta Breivik a rendőröknek (magyar nyelven). Index, 2011. augusztus 3. (Hozzáférés: 2011. augusztus 9.)
- ↑ Anders Behring Breivik. The Freemason that shocked the world and the Craft. Masonic Times, 2011. július 26. (Hozzáférés: 2011. július 29.)
- ↑ Frimurer Anders Behring (norvég nyelven). tv2.no. (Hozzáférés: 2011. július 29.)
- ↑ Johan Ahlander, Victoria Klesty: Norway killer unknown to police, criticised Islam. Reuters, 2011. július 23. [2012. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 29.)
- ↑ Merénylet Norvégiában: vizsgálják a "magyar szálat" (magyar nyelven). Kitekintő, 2011. július 27. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
- ↑ Leállították a holttestek keresését Utoyánál (magyar nyelven). Index, 2011. július 28. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
További információk
[szerkesztés]
- 2083 — A European Declaration of Independence (PDF) Breivik 1518 oldalas politikai kiáltványa, melyet a támadás napján tett közzé
- Stor eksplosjon i Oslo sentrum, Aftenposten, norvég újságcikk a támadásról, képekkel
- Allvarligt bombattentat skakar Oslo, Sveriges Radio, svéd újságcikk a támadásról, képekkel
- LIVE: Oslo explosion, BBC News, élő közvetítés az oslói robbantásról