1-Fluor-1,1-diklóretán
Megjelenés
1-fluor-1,1-diklóretán | |||
IUPAC-név | 1-fluor-1,1-diklóretán | ||
Más nevek | Fluor-diklóretán; R-141b; HCFC-141b | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 1717-00-6 | ||
PubChem | 15586 | ||
ChemSpider | 14829 | ||
| |||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C2H3Cl2F | ||
Moláris tömeg | 116,95 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen, éteres szagú folyadék | ||
Sűrűség | 1,250 g/cm³ 10 °C-on[1] | ||
Olvadáspont | -103,5 °C[1] | ||
Forráspont | 32 °C[1] | ||
Oldhatóság (vízben) | 4 g/l (20 °C)[1] | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Veszélyes a környezetre (N)[1] | ||
EU Index | 602-084-00-X | ||
R mondatok | R52/53, R59[1] | ||
S mondatok | S59, S61[1] | ||
Öngyulladási hőmérséklet | 532 °C[1] | ||
Robbanási határ | 5,6-17,7%(v/v)[1] | ||
LD50 | > 5000 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az 1-fluor-1,1-diklóretán halogénezett szénhidrogén, képlete C2H3Cl2F. A három fluor-diklóretán izomer egyike.
Felhasználása
[szerkesztés]Elsősorban hűtőközegként használják, R-141b vagy HCFC-141b néven.
Fizikai-kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]- nem gyúlékony
- színtelen
- légköri körülmények között folyadék
- rendszerint éteres illatú
- nagyon illékony
- a részlegesen klórozott-fluorozott szénhidrogének (HCFC) közé tartozó folyadék
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a 1,1-Dichloro-1-fluoroethane című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.