Zsaskó
| Zsaskó (Žaškov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Alsókubini | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1388 | ||
| Polgármester | Milan Pavlovčík | ||
| Irányítószám | 027 21 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | DK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1622 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 479 m | ||
| Terület | 24,72 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 10′ 43″, k. h. 19° 12′ 44″49.178611°N 19.212222°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 43″, k. h. 19° 12′ 44″49.178611°N 19.212222°E | |||
| Zsaskó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsaskó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Zsaskó (szlovákul Žaškov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Alsókubintól 11 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén a hallstatt-korban is éltek emberek.
A mai települést a zsolnai német jog alapján alapították 1380-ban, ekkor „Dewczdorf”, majd 1382-ben „Dewsdorff” alakban szerepel. Mai nevén 1388-ban említik először, az árvai váruradalom része volt. A falut a községi bíró igazgatta. Zsigmond királytól kiváltságokat kapott. Később Árva várával együtt a Thurzó család birtoka. Lakói földműveléssel, erdei munkákkal, tutajozással foglalkoztak. 1412-ben „Saskow”, 1549-ben „Zaskow”, 1573-ban „Zass-Kew”, 1625-ben „Zeskov” néven említik. A kuruc háborúk során súlyos károk érték. 1715-ben 570 lakosa volt, 1778-ban 902-en lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZASKO. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Nagyfaluhoz közel, és ennek filiája; határjának tsekély része termékeny, a’ többi sovány, különös lennye nevezetes, mellyből a’ lakosok szép hasznot vesznek.”[2]
1828-ban 242 házában 1738 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zaskó, tót falu, Árva vmegyében, Liptó vmegye szélén: 351 kath., 1383 evang., 4 zsidó lak. Evang. anya-, kath. fil. templomok. 82 1/8 sessio. Vendégfogadó. Vizimalmok. A falu egy völgyben majd egy órányira nyulik hosszan. Lakosai lent termesztenek, különösen pedig sok szálhajót csinálnak, s fával nagy kereskedést üznek. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
A háború után lakói faáru készítéssel, napszámos munkákkal foglalkoztak, valamint a párnicai kőbányában dolgoztak. Az Árván át komppal közlekedtek, a folyót átívelő híd 1956-ban épült.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1061, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1711 lakosából 1708 szlovák volt.
2011-ben 1639 lakosából 1525 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Gálnak szentelt római katolikus temploma 1626-ban épült, a 18. század közepén barokk stílusban építették át. A templomban a 16. század elejéről származó szobor található.
- Evangélikus temploma 1792-ben épült, 1890-ben neoromán stílusban építették át.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Az Alsókubini járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
