Csörgő
| Csörgő (Čerhov) | |||
 | |||
| A csörgői vasútállomás | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Tőketerebesi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Pavol Balogh | ||
| Irányítószám | 076 81 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | TV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 749 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 129 m | ||
| Terület | 8,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 27′ 42″, k. h. 21° 38′ 26″48.461667°N 21.640556°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 42″, k. h. 21° 38′ 26″48.461667°N 21.640556°E | |||
| Csörgő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csörgő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Csörgő (szlovákul: Čerhov ⓘ) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Sátoraljaújhelytől 7 km-re északra, Tőketerebestől 19 km-re délre, a magyar határ mellett, a Ronyva-patak partján fekszik. Érinti a Kassa–Csap-vasútvonal.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már az újkőkorban lakott volt.
1329-ben említik először, ekkor Tokaj várának tartozéka volt. 1377-ben „Chergow”, 1429-ben „Cergew” alakban említik. 1398-ban nemesi birtok, később részben nemes családok tulajdonában állt. 1557-ben 8 adózó portája volt. A 17. század második felében elnéptelenedett. 1720-ban 3 adózó háztartást számoltak itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSÖRGŐ. Szabad puszta Zemplén Vármegyében, fekszik Lasztótz mellett.”[2]
1828-ban 60 házában 496 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, bognármesterséggel foglalkoztak. 1831-ben lakói részt vettek a koleralázadásban. A 19. században a Vay, a Sennyey és a Széchényi családok birtoka volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csörgő, tót falu, Zemplén vgyében, Lasztócz fiókja, 169 kath., 5 ref., 140 zsidó lak. Ut. p. Ujhely.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Csörgő, Sátoraljaújhely közelében fekvő tót kisközség. 86 házat és 608, nagyobb részben gör. kath. vallású lakost számlál. Van postája, távírója és vasúti állomása. Honfoglalás korabeli helység. Nevét említi már az 1067-ben alapított százdi apátság jószáglevele. A Csörgei család fészke és innen vette előnevét a Csörgői Farkas család is. A mult század elején puszta volt s csak később települt újra községgé. Legrégibb birtokosán kívül, 1378-ban, Tolchvai Jánost ismerjük. 1395-ben Csirke Margit, három évvel később Debreő István és fiai is birtokosai között említtetnek, 1410-ben pedig Toronyai Pál, 1415-ben a Csicseri család és 1416-ban Legenyei Csontos Bertalan a földesurai. 1418-ban Csicseri Fodor Ferenczet iktatják birtokába, de 1446-ban már az Uporiak, két évvel később Legenyei Dorottya és 1474-ben a Nyársapáthi család is birtokosa. 1479-ben Zerdahelyi Ferencz kap itt részeket, 1481-ben pedig a Czékey család is. 1511-ben birtokosaiként szerepelnek Czékey Petronella és János, Bánffi Péter, Eödönffi Imre, Dobó Zsófia, Gerendi László és Upori Borbála, 1569-ben pedig Barkóczy László, 1581-ben Melith Pál, 1588-ban Melith István és Duleszkai Horváth Menyhért, míg az 1598-iki összeírás Herendics Györgyöt, Patikárius Györgyöt, Czobor Mihályt és Alaghy Ferenczet sorolja fel birtokosaiul. 1599-ben a sárospataki uradalomhoz csatolják s előbb Ruszkai Dobó Ferencz, majd Alaghy Menyhért lesz az ura. Az Alaghyaknak magva szakadván, 1631-ben 'Sennyey Pongrácz fia Sándor kap rá kir. adományt. 1722-ben Pintér Mártont, 1730-ban pedig Héricz Mártont, azután a Tárczay családot is birtokosai között találjuk, de ezeken kívül a mult század elején még gróf Aspremontnak, a Wiczmándy és a Kazinczy családoknak is volt itt birtokuk. Most gróf Széchenyi Sándornak és báró 'Sennyey Gézának van itt nagyobb gazdaságuk s az utóbbinak szép úrilaka is. Ezt a községet is meglátogatta 1663-ban a pestis és 1831-ben a kolera, a mikor a lakosság itt is fellázadt. A faluban katholikus templom van, de építési ideje meg nem állapítható.”[4]
1900 és 1910 között sokan kivándoroltak a tengerentúlra. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 460-an, többségében magyar anyanyelvűek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 830 lakosából 789 fő szlovák és 28 cigány; a magyarok száma 7 fő volt.
2011-ben 819 lakosából 764 fő szlovák és 8 magyar volt.
2021-ben 749 lakosából 667 szlovák és 5 magyar (0,67%) volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Híres pincészete; a falu a tokaji borvidék kapuja
- Szűz Mária születése tiszteletére szentelt, 1858-ban épült, neoklasszicista stílusú temploma
- 19. századi kúriája
- A községben fennmaradt néhány tömésház a 19. század közepéről
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) / Hungarian Electronic Library. mek.oszk.hu. [2022. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 11.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. január 11.)
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 27.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap
- Községinfó
- Csörgő Szlovákia térképén Archiválva 2008. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Travelatlas.sk
- A vasútállomás
- E-obce.sk
A Tőketerebesi járás települései | ||
|---|---|---|
Tőketerebes (Trebišov) | ||
|  | |
