Ugrás a tartalomhoz

Új kastély (Hrodna)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Új kastély
(Новы замак, Nowy Zamek)
A Nyeman fölé magasodó hrodnai Új kastély, tőle balra a középkori eredetű Régi kastély
A Nyeman fölé magasodó hrodnai Új kastély, tőle balra a középkori eredetű Régi kastély
Ország Fehéroroszország
TelepülésHrodna
Építész
  • Carl Friedrich Pöppelmann
  • Joachim Daniel von Jauch
  • Johann Friedrich Knöbel
  • Giuseppe de Sacco
Stílus
  • rokokó
  • neoklasszicista építészet
Elhelyezkedése
Új kastély (Fehéroroszország)
Új kastély
Új kastély
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 53° 40′ 34″, k. h. 23° 49′ 31″53.676130°N 23.825380°EKoordináták: é. sz. 53° 40′ 34″, k. h. 23° 49′ 31″53.676130°N 23.825380°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Új kastély témájú médiaállományokat.

A hrodnai Új kastély (belaruszul: Новы замак. lengyelül: Nowy Zamek) műemlék épületegyüttes a fehéroroszországi Hrodna városában. A palotakomplexum a Nyeman folyó egyik jobb parti magaslatára épült, a vele szomszédos dombon áll a Régi kastélyként emlegetett elődje. Az épület egykoron III. Ágost és II. Szaniszló Ágost, a Lengyel–Litván Unió uralkodóinak rezidenciájaként szolgált, valamint 1793-ban itt került megrendezésre a híres grodnói szejm, amely jóváhagyta Lengyelország felosztását.[1]

Története

[szerkesztés]

A Régi kastély, amely számos rutén, lengyel és litván uralkodónak, köztük Báthory István erdélyi fejedelemnek és lengyel királynak a székhelyeként szolgált, a 18. század elején a nagy északi háború idején a svéd megszállás alatt súlyos károkat szenvedett. Az uralkodók ugyan helyreállíttatták, ám a kis méretű épület helyett egy nagyobb és díszesebb rezidenciát építtettek a szomszédos dombra, a két kastélyt pedig egy 3 boltíves ívhíddal kötötték össze vele.[2] Ez a több mint 300 éves híd az egyik legrégebbi fennmaradt híd a mai Fehéroroszország területén.

A palotaegyüttest a neves szász építész, Carl Frederick Pöppelmann tervezte. Az építési munkálatokat 1734 és 1751 között számos más szász építész felügyelete alatt végezték, köztük Johann Friedrich Knöbel és Joachim Daniel von Jauch emelhető ki.[3]

Az első szejmet az Új kastély termeiben 1744-ben tartották. A palota már a 18. század második felében részben leégett, amint azt az egy korabeli leltár is megjegyzi. A palota homlokzatának tengelyén végzett felújítás és bővítés során az 1750–1752-es években téglalap alaprajzú barokk kápolnát építettek Joachim Daniel von Jauch tervei alapján, az épületet végül Knöbel fejezte be, és Nagy kápolnának nevezték el. A kastély végül Giuseppe de Sacco irányításával készült el 1789-ben, és 1797-ig II. Szaniszló Ágost király otthona maradt. 1793. november 23-án az itt tartott grodnói szejm során felszámolták a korábban a nagy szejm által hozott reformokat. Ezt követően Lengyelországot felosztották, város és a kastély így az Orosz Birodalomhoz került.

Az orosz hatóságok az Új kastélyt kórházzá és laktanyává alakították át, nagyrészt tönkretéve annak építészeti kincseit. 1840-ben a barokk Nagy kápolna megsemmisült. 1918-tól a Második Lengyel Köztársaság idején kórház működött benne. Az 1939-es lengyelországi inváziót követően az épületet a Szovjetunió vette át. Miután a Harmadik Birodalom és az 1941 júniusi Barbarossa hadművelet megszakította a Szovjetunióval való szövetséget, az épületet német bombázás rombolta le, mely során az értékes rokokó épületrészek elpusztultak. Miután a város a határ túloldalára került, a szovjetek sietős és meglehetősen felszínes felújítást végeztek rajta, azzal a céllal, hogy a helyi obkom központjává váljon. Az Új kastélyt 1952 után szocialista realista stílusban építették újjá, megváltoztatva a főhomlokzat megjelenését és lebontva az újjáépített Nagy kápolnát, de az oldalszárnyak részben megtartották barokk megjelenésüket. A Szovjetunió idején az épületben a Szovjetunió Kommunista Pártjának regionális bizottsága működött. A Szovjetunió felbomlását követően Fehéroroszországhoz került, ekkor az épületben múzeumi kiállításokat helyeztek el. 1993 óta a Hrodnai Állami Történeti és Régészeti Múzeumnak ad otthont.

1994-ben, a Kościuszko-felkelés 200. évfordulóján Tadeusz Kościuszko tiszteletére emléktáblát helyeztek el a kastély falán, amely emléket állít a haditanácsnak, amelyet a nemzeti hős hadvezér 1794. október 30-án tartott a királyi rezidenciában.[4] 2013-ban a III. Ágost korabeli barokk címerkartusz visszahelyezték a kastély homlokzatára, amelyet még 1858-ban bontottak ki az épületből az oroszok, amikor azt katonai célokra átalakították. Stanisławowo Sołtan jóvoltából a történelmi jelentőségű emléket sikkerült megőrizni, mivel azt Brzostowica Mała-i birtokára szállíttatta. 1923-ban a Grodnói Történelmi és Régészeti Múzeum alapítója, Józef Jodkowski szállíttatta a barokk alkotást Grodnóba, amely aztán a múzeum területén maradt egészen a visszahelyezéséig.[5]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. New castle in Grodno - new royal palace (angol nyelven). Музей Гродно. [2021. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  2. Ago, Lil4ain #swmchallenge • 3 Years: Amazing place in Belarus - the New Grodno castle (angol nyelven). Steemit, 2018. február 4. (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  3. Замок Новый. globus.tut.by. [2021. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  4. Symbol Rzeczpospolitej wrócił na Nowy Zamek w Grodnie (pl-PL nyelven). Kresy24.pl - Wschodnia Gazeta Codzienna. (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  5. Symbol Rzeczpospolitej wrócił na Nowy Zamek w Grodnie (pl-PL nyelven). Kresy24.pl - Wschodnia Gazeta Codzienna. (Hozzáférés: 2021. április 29.)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Dąbrowski S., Artyści na dworze Antoniego Tyzenhauza, „Biuletyn Historii Sztuki i Kultury” 1933, nr 3
  • Dubas-Urwanowicz E., Grodno do XVIII wieku. Miasto i ludność,[w:] Grodno w XVIII wieku. Miasto i ludność (na tle trendów rozwojowych od średniowiecza do 1939 roku), red. A. Woltanowski, J. Urwanowicz, Białystok 1997.
  • Gębarowicz M., Album Poturzycki. Nowe materiały do dziejów architektury epoki saskiej, „Kwartalnik Architektury i Urbanistyki: teoria i historia” 1976, t. 21, nr 2.
  • Hentschel W.: Die sächsische Baukunst des 18. Jahrhunderts in Polen, Berlin (Ost) 1967, Bd. 1, S. 189 f., S. 285–297, Abb. 58; Bd. 2, Abb. 217-220b, 369-399.
  • Hentschel W., Jauch Joachim Christian, [in:] Neue deutsche Biographie, Bd. 10, Berlin 1974.
  • Jamski P. J., Pałace niedoszłego króla. Artystyczne przygotowania Kazimierza Jana Sapiehy do sejmu grodzieńskiego w roku 1693, [w:] Studia nad sztuką renesansu i baroku, t. 6: Fundator i dzieło w sztuce nowożytnej, cz. 1, pod red. J. Lileyki i I. Rolskiej-Boruch, Lublin 2005.
  • Jodkowski J., Grodno, Wilno 1923.
  • Katalog rysunków z Gabinetu Rycin Biblioteki Uniwersyteckiej w Warszawie, cz. 2: Miejscowości różnie, rysunki architektonicznie, dekoracyjne, plany, widoki z XVIII i XIX wieku, oprac. T. Sulerzyska, Warszawa 1969.
  • Kościałkowski S., Antoni Tyzenhauz podskarbi nadworny litewski, t. 1–2, London 1970–1971.
  • Kowalczyk J., Pałace i dwory późnobarokowe w mieście sejmowym Grodnie, [w:] Sztuka ziem wschodnich Rzeczypospolitej XVI–XVIII w., red. J. Lileyko, Lublin 2000.
  • Lileyko J., Przebudowa grodzieńskich pałaców Batoriańskiego i Sapieżyńskiego na gmach sejmowy w 1717–1718 roku, [w:] Między Padwą a Zamościem: Studia z historii sztuki i kultury nowożytnej ofiarowane Profesorowi Jerzemu Kowalczykowi, [kom. red. M. i W. Boberscy et al.], Warszawa 1993.
  • Lileyko J., Przebudowa Starego Zamku w Grodnie na cele sejmowe w latach 1673–1678, [w:] Kultura artystyczna Wielkiego Księstwa Litewskiego w epoce baroku, pod red. J. Kowalczyka, Warszawa 1995.
  • May Walter, Das sächsische Bauwesen unter August II. und August III. von Polen, [in:] Polen und Sachsen – zwischen Nähe und Distanz, „Dresdner Hefte”, nr 50, Dresden 1997, s. 17–26.
  • Szymański S., Pałac królewski w Grodnie, „Rocznik Białostocki” 1965, t. 6, [Białystok 1966].
  • Szymański S., Urbanistyczno-architektonicznie formowanie się Grodna w okresie od XIV do XVIII wieku, „Rocznik Białostocki” 1968–1969, t. 9.
  • Зёбер А., Інвентар Гарадзенскага палаца 1750 года, „Arche. Гарадзенскі міленіум” 2014, № 11.
  • Страйноўскі А., Скліканне першага пры Станіславу Аўгусту Панятоўскаму сойма ў Горадні ў 1784 годзе, „Arche. Гарадзенскі міленіум”, 2014, № 11.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a New Grodno Castle című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.