Ón-szelenid
Megjelenés
Ón-szelenid | |
Más nevek | ón(II)-szelenid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 1315-06-6 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | SnSe |
Moláris tömeg | 197,67 g/mol |
Megjelenés | acélszürke, szagtalan por |
Sűrűség | 6,179 g/cm³ |
Olvadáspont | 861 °C |
Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan |
Tiltott sáv | 1 és 2 között |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | kősórács (köbös), cF8 |
Tércsoport | Fm3m, No. 225 |
Koordinációs geometria |
oktaéderes (Sn2+) oktaéderes (Se2−) |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Mérgező (T) A környezetre veszélyes(N) |
EU Index | 034-002-00-8 |
R mondatok | R23/25, R33, R50/53 |
S mondatok | (S1/2), S20/21, S28, S45, S60, S61 |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | ón-dioxid ón-diszulfid ón-tellurid |
Azonos anion | szén-monoszelenid szilícium-monoszelenid germánium-szelenid ólom-szelenid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az ón-szelenid, más néven ón(II)-szelenid szervetlen vegyület, képlete SnSe. Az elemek közvetlen reakciójával lehet előállítani 350 °C feletti hőmérsékleten.[1]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Tin selenide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Greenwood, N.N.. Az elemek kémiája, 1., Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 525. o. (1999). ISBN 963-18-9144-5