Ugrás a tartalomhoz

Mátyásföld

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ómátyásföld szócikkből átirányítva)
Mátyásföld
A 2008-ban átadott erzsébetligeti uszoda
A 2008-ban átadott erzsébetligeti uszoda
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületXVI.
Alapítás ideje1887
Irányítószám1165
Népesség
Teljes népesség19 869 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Mátyásföld (Budapest XVI. kerülete)
Mátyásföld
Mátyásföld
Pozíció Budapest XVI. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 33″, k. h. 19° 11′ 45″47.509167°N 19.195833°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 33″, k. h. 19° 11′ 45″47.509167°N 19.195833°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mátyásföld témájú médiaállományokat.

Mátyásföld (németül Matthiasfeld) az 1800-as évek végén Cinkota két telepeként jött létre és fejlődött, míg 1933-tól önálló nagyközség lett, majd 1950-től Budapest XVI. kerületének városrésze.

Fekvése

[szerkesztés]

A mai 8-as, 9-es HÉV 1888-ban megnyitott vonalának, illetve a 3-as útnak a két oldalán, a HÉV egykori, Keleti pályaudvar melletti fejállomástól 8 km-re keletre fekszik, 150 m tengerszint feletti magasságában húzódó fennsíkon.

Határai a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 392/2012. (X. 17.) számú, 2012. november 21-i képviselő-testületi határozatában[2][3] foglalt javaslat alapján: Sarjú út a Budapesti úttól – Nógrádverőce utca – Zsemlékes út – Forrásmajor utca – X., XVI., XVII. kerületi hármashatár, valamint a X. és XVI. kerület közigazgatási határa – Mátyásföldi repülőtér nyugati határa (Ballada utcával párhuzamosan) – Újszász utca – Jókai Mór utca – Veres Péter út – Futórózsa utca – Budapesti út – Sarjú út.

Elnevezése

[szerkesztés]
A Mátyás király tér 2011-ben, a névadó uralkodó mellszobrával

A villatelep névadójának Mátyás királyt választották. Mellszobrát 1896-ban a millennium alkalmából állították fel a Mátyás király téren. A szobor Mátray Lajos alkotása.

Ezt a területet – több birtokkal együtt – IV. Béla király adományozta 1259-ben a Nyulak-szigeti apácarendnek. Cinkota délnyugati végén, a mai Mátyásföld területét Bökényföldének nevezték, mivel egy Bökény nevű emberé volt, aki utód nélkül halt el, földje pedig a királyra szállt. 1276-ra az apácák legjövedelmezőbb birtoka lett, 1319-re pedig sikerült adómentességet is kieszközölniük.[4]

Mátyás király – akinek a Városliget és a Kerepesi út északi oldalán kezdődő bekerített vadászó helye Csömör és Cinkota tájékán ért véget – külön oklevélben megerősítette és megvédte az apácákat attól, hogy bőven termő földjüket szomszédaik háborgassák. Mátyásföld nevét azonban feltételezések szerint inkább Mátyás legendás története a cinkotai kántorral inspirálhatta. Annyi bizonyos, hogy az uralkodó sokat járt erre, hiszen ezen a környéken, Rákos-mezőn volt az egykori országgyűlések színhelye is, ahol apját, Hunyadi Jánost és nagybátyját, Szilágyi Mihályt kormányzónak választották. Azonban olyan elgondolás is van, hogy csupán vonzó történelmi nevet kívántak adni az előkelő nyaralóhelynek és akkor az országban máshol még nem volt Mátyás király nevét őrző helység. A 250 hold területet – ami a 18. század első évtizedében csupán bozótosokkal tarkított szántóföldkén lett a Beniczkyek hűbérbirtoka – 1887-ben Beniczky Gábor özvegye, Batthyány Ilona grófnő engedte át potom áron a nyaralóövezet létrehozására alakult Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének.[5][6]

Története

[szerkesztés]

1887-ben alakult meg a telep egyesülete. 1888. junius 29-én, Péter és Pál napján adták át a forgalomnak a budapest-cinkotai helyiérdekű vasutat és ekkor lett „része” a fővárosnak Cinkota-Mátyásföld, ezért tartották 1913-ban ezen a napon a negyedévszázados jubileumát. Az ekkor megjelent eredetmonda szerint Kunkel Imre, a Fővárosi Központi Tejcsarnok alapítója vadászaton vett részt Beniczky Gábor cinkotai földbirtokosnál, akinek megtetszett a vadászterület ezen része. Rögtön felismerte, hogy a már tervbe vett cinkotai BHÉV vasútvonal közeli kiépítésével a telekárak jelentősen emelkedni fognak, így még abban az évben megállapodott a tulajdonossal a földterület eladásában. A szerződés értelmében 65 krajcár/négyszögöl áron Kunkel megvásárolta a 75 kat. holdas mátyásföldi birtokrészt. Beniczky Gábor és felesége, Batthyány Ilona grófnő nemcsak befolyásukat érvényesítették mindenütt, a hol erre szükség volt, hanem bőkezűséggel tereket és utakat is bocsátottak a telep rendelkezésére.[7]

Valójában a tejcsarnokot Beniczky Gábor és gróf Andrássy Aladár alapította 1883-ban.[m 1][9] Kunkel csupán 1885-től volt a szövetkezet üzletvezető igazgatója,[10] illetve e mellett a Beniczky-birtokok gondozója. Mátyásföld eszméje azonban valószínűleg ténylegesen a nevéhez fűződik.[11] Ügyesen kamatoztatta a vállaltnál elért sikereit és jó üzleti érzékkel látta meg az 1880-as évek közepén alakuló különféle építő-szövetkezetek mintáján alapuló és a tervezett budapest-cinkotai HÉV nyújtotta lehetőséget a területen.[12]

Még 1887-ben Kunkel Imre egy érdekközösséget szervezett, melyből megalakult a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete. Alakuló közgyűlését még az év november 6-án megtartották, melyen az – a később Ómátyásföldnek nevezett nyaralótelep alapítása céljából – szerződést kötött Beniczky Gáborral 75 hold megvételére, amire 10 éves elővételi jogot kötöttek ki.

A villatelep alapító telektulajdonosai között voltak Kunkel Imre és Beniczky Gábor mellett gróf Andrássy Aladár, Keglevich Ilona grófnő,[m 2] báró Stockinger János, illetve Szeniczey Ödön és dr. Neumann Ármin képviselők, Koppély Géza földbirtokos,[m 3] és ahogy Jókai Mór Nemzet című lapjának beszámolója írta „a közúti vaspálya társaság, mely vezérigazgatója Jellinek Henrik által egyik leghathatósabb előmozdítója volt az eszme megvalósításának”, aki már évekkel korábban felismerte a főváros környéki települések és Budapest egymásrautaltságát, és hogy az ebben rejlő gazdasági potenciált a közlekedési nehézségek miatt nem lehetett kihasználni. A felsoroltak mellett ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek, építészek és építési vállalkozók, kereskedők, nemzeti színházi és népszínházi tagok, tanárok, tisztviselők és hivatalnokok vásároltak itt telket.[15][16][17]

A szerződés lehetővé tette a telep gyors fejlődését és kertvárosi jellegének megőrzését.

„1. Az elővételi jogot biztosította a megalakuló egyesület részére oly értelemben, hogy Beniczky Gábor, a cinkotai uradalom tulajdonosa másnak nem adhatott el telket, mint az egyesületnek, vagy annak, akit az egyesület, mint vevőt, prezentál.
2. A vételárat négyszögölenként 65 krajcárral minimálta akként, hogy a vételárnak ezt meghaladó része 50-50%-ban megoszlik az eladó és az eladásokat közvetítő egyesület között.
3. A tagok részére biztosította az erdő ingyenes használatát üdülési célokra.
4. Az utcák szélességét 15 m-ben állapította meg és azok azonnali fásítását rendelte el.

Kikötötte továbbá a szerződés, hogy

5. a telkek 1200 négyszögölnél nem lehetnek kisebbek,
6. hogy minden vevő tartozik belépni az egyesületbe és hogy
7. minden vevő tűrni tartozik a telkére az átírás alkalmával telekkönyvileg bekebelezett ama tulajdonjogi korlátozást, hogy magát az egyesület mindenkori alapszabályainak és a közgyűlés, valamint a választmány jogerős határozatainak aláveti.”

Az alapszabályok eredetileg is úgy rendelkeztek, hogy a villaszerű építkezést kötelezővé tették, megtiltották az állattartást, kocsma, bolt, mészárszék, gyár, ipartelep létesítését.

Paulheim József szobra
(Paulheim József tér)

A telepnek római katolikus temploma, elemi iskolája, saját víz- és villamosműve, valamint strandfürdője volt. Az Egyesület 1891-ben vásárolta meg a parkerdő ma Erzsébetligetnek nevezett részét. 1896-ban Mátyásföld fejlesztésében nagy szerepet vállalt Paulheim József építész, egyesületi tag, aki igen sok közületi intézmény létesítését indította el, szorgalmazta és anyagilag támogatta, de túlnyomó részben ő volt a kivitelező is. Az elemi iskola, parkszálló építése, kibővítése, fürdőtelep kiépítése fűződik a nevéhez.

A 20. század elején parcellázták a HÉV vonalától északra eső területet (ez lett Új-Mátyásföld), ahol már kispénzű emberek is le tudtak telepedni, mivel ott a legkisebb telekméret 150 négyszögöl volt. Mátyásföld további fejlődését nagyban befolyásolta, hogy 1915-ben megépült a Magyar Általános Gépgyár által kezdeményezett repülőgépgyár és repülőtér, mely kb. 1200 munkást foglalkoztatott. 1918. július 4-én erről a repülőtérről indult meg az első Budapest-Bécs közötti polgári légijárat. Néhány évtizedig ez volt a főváros legnagyobb reptere.

Az 1920-as évek végére Mátyásföldnek 1200, Új-Mátyásföldnek 1800 lakosa volt – felmerült az önállósodás gondolata. A település 1933. január 1-jéig Cinkotához tartozott, majd vált önálló nagyközséggé.

1950. január 1-jével – számos főváros-környéki településsel együtt – Budapest része lett a XVI. kerületben.[18]

Az alapító egyesület

[szerkesztés]

A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete a második világháborúig kiemelkedő szerepet játszott a település életében.

A 21. századi Mátyásföldnek a Kerepesi úttól délre eső részét 1887-től fokozatosan a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete vette meg és nagy telkeken, széles utakkal, közművekkel csodálatos villanegyedet alakítottak ki. A telep fejlődésének első időszakában Kunkel Imrének, építészeti arculatában pedig Paulheim Józsefnek volt jelentős szerepe. E területek tulajdonosai – az alapszabályban kikötve, mind az egyesület tagjaiként – a századforduló eklektikus stílusában és erdélyi stílusjegyek, vagy a szecesszió magas fokú alkalmazásával építtették fel épületeiket.[19]

Mátyásföld jellegzetes fája a vadgesztenyefa. Lombkoronájának alakját sokszor a köztük futó villanyvezetékekhez alakítják.

Elnökei:[20]

  • 1. Szeniczey Ödön 1887–1894
  • 2. Nádasi Terstyánszky Kálmán 1894–1895
  • 3. Örsödi Meixner Emil 1895–1907
Az elnök és további 10 tag lemondását követően ügyvezető elnök: Mihályffy József 1907 júniusában, de ettől kezdve „pártokra” szakadt egyesületben folyamatosak voltak a viszályok és lemondások.
  • 4. Palágyi Kálmán 1907–1908
  • 5. Bellovics Imre 1908–1911
  • 6. Antal Gyula 1911–1912
  • 7. Palágyi Kálmán 1912. január–május, június–október. A lemondásokat követően az elnöki teendőket többször Zehntbauer Gyula látta el, de októberben ő is lemondott tisztségéről.
  • 8. Diósy Lajos 1912–1919, végleges lemondását követően (amikor már egészsége nem engedte), egy ideig Solty Lajos vezette az egyesületet. Közben 1918-ban megalakult az Újmátyásföldiek Egyesülete.
  • 9. Solty Lajos 1919
  • 10. Zettner Vilmos 1920
  • 11. Neiszer Antal 1920
  • 12. Makra Imre 1921–1922
  • 13. Szentgyörgyi Rentmeister Károly 1922–1929
  • 14. Szegedy Lajos 1929–1933
  • 15. Körmendy Ékes Lajos 1933–(?)
Ügyvezető igazgató: dr. Jobaházi (Janczer) Lajos 1941–(?)[21]

1943-ban a belügyminiszter már megszüntette, de a mátyásföldi képviselőtestület csak 1945. második felében határozott feloszlatásáról.


Mátyásföld részei

[szerkesztés]

Mátyásföld első három jól elkülöníthető a 19. század utolsó negyedétől a 20. század első harmadáig létrejött része (Ó, majd Újmátyásföld, végül a csak 1947-ben hozzácsatolt Petőfiliget) társadalmi összetételében is jelentősen eltért egymástól, 1950-ig jellegzetesen fenntartották társadalmi és politikai különállásukat. Közeledésük csak a Budapesthez történt csatolás után kezdődött el.[22] Az 1970-es években épült meg a szövetkezeti lakótelep, ami nevében is viseli a fővároshoz tartozást hiszen annak centenáriumának „jeligéjével” láttak hozzá építéséhez.[23]

Huszkatelep a rendszerváltást követően egy évtizedre Mátyásföld része lett, mígnem 2012-ben Budapest városrészeinek átalakítása során újra Sashalomhoz került.[24] Határai az 1990-es városrészfelsorolásban a következők voltak: Bökényföldi út a Zsemlékes utcától – a XVI. és XVII. kerület határa – a X. és XVI. kerület határa – Ballada utca – Újszász utca – Léva utca – Zselic utca – Íjász utca – Zsemlékes utca a Bökényföldi útig.[25] Cinkota területén a 18–19. század fordulóján kialakult telepek egyike volt a Batsányi úttól keletre, amit a nagy, mocsaras területeket felvásárolt Ehmann Viktor veje, Huszka Gyula parcelláztatott. 1902-ben hagyta jóvá a belügyminiszter, mint önálló telepet. Fejlődése rohamos volt. 1923-ban összességében további 3 (Ehmann-, Új- – később Dühöngő –, és Nagyicce-)teleppel együtt alkotta az akkor önállósodó Sashalom községet.[26]

Forrásmajor (itt található a Cinkotai-kiserdő a Naplás-tóval) 2012-ben került vissza Cinkotához,[24] ugyanis még 1947–1949-ben Pejacsevich-teleppel együtt Mátyásföldhöz csatolták.[27][28] 1990-es határai: Bökényföldi út a Zsemlékes utcától – a XVI. és XVII. kerület határa – a X. és XVI. kerület határa – Ballada utca – Újszász utca – Léva utca – Zselic utca – íjász utca – Zsemlékes utca a Bökényföldi útig.[25] Forrás-majort 1902-ben hagyta jóvá a belügyminiszter Cinkota településrészeként.[29]

Ómátyásföld

[szerkesztés]

Az elsőként létrejött Ó-mátyásföldi, előkelő nyaralótelep 1887-től a Nyaralótulajdonosok Egyesülete kezdeményezésére, az egyesület tulajdonát képező területen alakult ki. Terveikről az egyesület tagja és diszelnöke Andrássy Aladár előtt, újsághírek szerint Ferenc József is elismerőleg nyilatkozott. A földbirtokos, Beniczky Gábor által a park közepén épített vendéglője már 1888 májusában tető alatt volt. A tagolt, tágas emeletes épület tető-erkélyéről szép kilátás nyílt a vidékre. Mátyásföld birtokosai itt, a Mátyás király vendéglőben, 1888. szeptember 22-én ülték meg a telep fölavató ünnepét. Addig 12 nyaraló épült föl.[30][31][32]

A 2008-ban átadott uszoda

Az Erzsébet-liget (vagy mint városrész: Erzsébetliget) Ó-Mátyásföld része, egy kb. 18 hektáros[33] parkos terület a Bökényföldi út-Újszász utca-Diósy Lajos utca-Hunyadvár utca négyszögében. Mátyásföld beépülése előtti korból származó térképeken mint Újerdő szerepel. Mikor a villanegyed kiépülése megkezdődött, az erdőt parkosították és benne sportközpontot hoztak létre. 1956 után szovjet tisztek számára téglából épült, négyemeletes blokk-házakat építettek itt, a zöld terület benne jelentősen lecsökkent. A szovjet csapatok kivonulásával, 1991 után önkormányzati közreműködéssel a házakat kitatarozták és az új lakásokat magánvásárlóknak értékesítették.

Erzsébet-liget, Láng, 1956-os emlékmű (R. Törley Mária, 2006)

Közösségi szerepe jelentős, főbb épületei az Erzsébetligeti Színház, az Erzsébetligeti tanuszoda, az MLTC sportközpontja öltözőkkel, klubhelyiséggel és sportpályákkal, a BGE Külkereskedelmi Kar, a gyógyszertár és az orvosi rendelő. Külön említendő a Bajtársak Otthona, mely az Erzsébet-liget Újszász utcai oldalán épült fel és az 1956-os forradalomban meghurcoltaknak és leszármazottainak nyújt biztonságos otthont. A Ligetben található még egy kisebb játszótér, valamint egy 1956-os emlékmű a Színház bejáratával szemben. Közepén vadgesztenyefákból álló sétány vezet keresztül a Hunyadvár utcától a tanuszodáig, melyet 2008. októberében neveztek el Szurmay Sándor első világháborús katonatisztről. Az Erzsébetligeti Színház rendszeresen szervez közösségi eseményeket, koncerteket és kirakodóvásárt.

Bővebben: Erzsébetligeti Színház

A szovjet időkben lelakott szovjet kaszinó és bázis épületét 2014–2015-ben újra renováltatta a XVI. kerületi önkormányzat Makrai Sándor tervei és Tóth Miklós kerületi főépítész támogatásával. A sport, szabadidő céljára kialakított helyiségek mintegy felének területén – a belső terek adottsága és a kerületben eredményesen működő sportágaknak megfelelően – a vívó és birkózó utánpótlás-nevelés kapott helyet.[34][35][36][37]

Ó-Mátyásföld és Sashalom határán, a Veres Péter úttól délre az 1970-es évek első felében épült a Jókai Mór utcai lakótelep, melyet megelőzően számos 20. század elején épült villát szanáltak. Jellemzően öt- és nyolcszintes sávházak és tizenegy szintes pontházak épületek alkotják, amik csúszózsalus technológiával épültek.[38]

Újmátyásföld

[szerkesztés]
Az Arany János utca és az Ikarus 2019-ben

Új-mátyásföldet az 1900-as évek elejétől kezdték felépíteni a Kerepesi út északi oldalán, főleg a polgári, iparos réteghez tartozó családok munka- és lakóhelye lett.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az Ikarus járműgyár újmátyásföldi üzeme a magyar buszgyártás előkelő színtere volt több mint fél évszázadon keresztül, előtte pedig 1944 áprilisától itt – akkor még az Uhri Testvérek 1942-es alapítású cégének részeként, építés alatt álló gyártelepén – gyártották a Levente II típusú tanuló repülőgépeket is. A második világháború idején felfutott a termelés. A terület bérlőjeként az Uhri karosszériagyár a hadseregnek teherautókat gyártott, míg a jelentősebb repülőgyártást a Repülőgépgyár Rt. végezte – részben innen ered az évtizedek alatt világhírűvé vált Ikarus név és logó. A világháború után a gépjárműjavító munkákat vállaltak a Vörös Hadseregnek, míg a magyar-amerikai árucsereprogram részeként az amerikai katonai teherautók, dzsipek javítását, újrakarosszálását is részben ők végezték. A gazdasági és politikai változások miatt az Uhri családot azonban hamarosan eltávolították a vállalat éléről. 1947-ben a Nehézipari Központ (NIK) vette át a gyárat. Az Uhri cég meghatározó profilja a hazai autóbusz-gyártás lett, majd 1948 tavaszától, az államosítást követően még „NIK” márkajelzéssel, 1949-től pedig, miután összevonták az Ikarus Gép- és Fémáru Részvénytársasággal Ikarus néven.[39][40][41][42] Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárhoz az 1950-es évektől helyben létesített szociális, sport- és kulturális intézmények is tartoztak.[43][44][45] 1980-ban gyártotta az üzem a legnagyobb számú autóbuszt, csak abban az évben 13 700 darabot.[46] 1990 után az Ikarus Ipari Park sok változáson ment keresztül, majd 2019 nyarán egy kínai háttérrel rendelkező magyar cég vásárolta meg nyilvános liciten a 28 hektáros területet a rajta lévő felépítményekkel, egy a gyárterület és a korábbi lőtér közötti telekkel és az Ikarus Művelődési Ház épületével együtt.[41][47][48][49][50]

Bővebben: Budapest XVI. kerülete#Ikarus járműgyár mátyásföldi üzemei

Centenáriumi lakótelep

[szerkesztés]
A Molnár István sétány a Centenárium lakótelepen

1973 nyarának végén kezdődött meg Újmátyásföldbe ékelődve a kétszázhatvanhat lakásos Centenárium (eleinte Gizella úti – 1983-ban összevonták a Sasvár utcával[51] –, később Centenáriumi) lakótelep építése, amely az építkezések befejezésére 2561 lakásossá fejlődött. Országosan ez volt az első ilyen, úgynevezett szövetkezeti lakótelep. A „minta-lakótelep” építése az Ikarus Karosszéria és Járműgyár, illetve az Elektronikus Mérőműszerek Gyára kezdeményezésére kezdődött. A feltárási munkákat 1971-ben kezdték, az építkezés 1988 decemberére fejeződött be. A XVI. kerületi tanács óvodát és iskolát is építtetett hozzá. A házkezelési, karbantartási teendőket a szövetkezet látta el. A Centenárium Ifjúsági és Munkás Lakásépítő-Fenntartó Szövetkezet 1972 márciusában alakult, majd 1976 novemberében neve Összefogás Ifjúsági és Munkás Lakásépítő – Fenntartó Szövetkezetre változott, ami 1992-ben Összefogás Lakásszövetkezetre rövidült. 40 év alatt további két lakótelepet is felépített a kerületben (Sashalmon az Egyenes utcai lakótelepet és Cinkotán az Ostoros-Bóbitás utcai lakóparkot).[22][52][53][54][55]

Határait 1990-ben így írták le: Olga utca a Budapesti úttól – Margit utca – Rovás utca – Sasvár utca – Lőcs utca – Budapesti út az Olga utcáig.[25]

Petőfikert

[szerkesztés]
Mátyásföld-Petőfikert tetői és a Magyar Általános Gépgyár mátyásföldi telep bejáratának tornya a budai dombok előtt

A Petőfikertet az 1920-as 1930-as évek fordulóján gróf Pejácsevich Márkné parcellázta fel (ekkor még Pejácsevich-telep), kis telkeket alakítva ki, túlnyomórészt családi lakóházak felépítésére.[22] Pontosan kimért utcái az egész telepen minden egyes leendő tulajdonosnak, vagy bérlőnek azonos feltételt akart biztosítani. Három lépcsőben történt parcellázás, de lényegében egy teljesen összefüggő folyamat volt. Az első telkek kimérését 1928-ban kezdték el. Az első utcanevekről a cinkotai képviselőtestület 1930-ban döntött. Felmerült, a Szent István-telep elnevezés, de azt a főszolgabíró nem hagyta jóvá, ezért 1938-ban Máklár Ignác és 99 Pejacsevich-telepi társa a Mátyás király Kertváros nevet javasolta, de ez sem került átvezetésre. Lakosságát ekkor a helytörténészek 200 főre becsülik. Parcellázása gyakorlatilag 1939-re fejeződött be. Ezt követően nem sokkal Piller Rezső és társai a községi képviselőtestülettől beadvánnyal kérték a Pejacsevich-telep Mátyásföldhöz csatolását, ám ennek megszavazására csak 1947-ben került sor, azonban a hivatalos utak bejárása közben a Budapesthez való csatolással 1950-ben tárgytalanná vált. Cinkota község képviselőtestülete 1948-ban tárgyalta a telep nevének megváltoztatását. Ennek kapcsán a belügyminiszter 1949. január 6-tól a Petőfikert elnevezést hagyta jóvá. 1949. december 20-án Budapesthez és ezzel együtt Mátyásföldhöz csatolták.[56][57]

A terület Ó-Mátyásföld mellett Cinkota felé a Szilas-patak balpartja feletti utcáig tart. 1990-ben így írták le határait: Nógrádverőce út az Újszász utcától – Zsemlékes utca – Íjász utca – Zselic utca – Léva utca – Újszász utca a Nógrádverőce utcáig.[25]

Mátyásföldi repülőtér és a MÁG

[szerkesztés]
1943-ban az akkor már Magyar Királyi Honvéd gépkocsiszertár épülete és udvara (Újszász utca 41-43.)
Lásd még: Mátyásföldi repülőtér és Magyar Általános Gépgyár

A Rákosi rétek[m 4] az amatőr magyar aviatika bölcsője volt az 1910-es években, az évtized második felében szerepét a Mátyásföldi reptér vette át. E két hely, repülőgéptervezők, -építők és reptetők emlékét őrzi az utóbbit környező utcák nevei (Zsélyi Aladár, Prodam Guido, vagy Pilóta utca), a repülőtér HÉV megállóhely, sőt, emlékmű is.[39][61]

Bár a gyár és a repülőtér területe – Mátyásföld 1933-as önállósodását követően is – egészen 1950-ig Cinkota közigazgatásához tartozott, mégis mindenhol mátyásföldiként említik.[20]

Ó-Mátyásföld déli része 2009-ben, ahol az 1910-es évek második felében épült ki az ország első állandó forgalmi repülőtere

1915-ben a Magyar Általános Gépgyár Részvénytársaság (MÁG) a hadsereg ösztönzésére Mátyásföldön új nagy gyártelep építésébe fogott. A századforduló után létrejött üdülőtelep melletti urasági szántón – a Beniczky-család akkor még cinkotai birtokán – hozták létre repülőgépgyárukat. Az 1916-ban még csak részben, 1917-ben teljesen elkészült és megnyitott repülőgépgyártó üzem és repülőgép-motorgyár kb. 1200 munkást foglalkoztatott a környékről. Felismerve a katonai gépjármű és repülőgépmotor-gyártás mellett a komplett repülőgépekre való igényt, egyezséget kötöttek a legsikeresebb vadászrepülőgép-gyártó Fokker Repülőgépgyárral, hogy az Mátyásföldön bővítse üzemeit D VII típusú repülőgépeinek építésével és berepülésével, így a hozzá tartozó területből 56 hektárt kihasítva, gyári repülőteret is létesített. Mivel azonban kihasználatlan ez utóbbi kihasználatlan maradt – kezdetleges építményeivel – bérbe adták az államnak.[39][62][63][64]

Budapest térségében: a Keleti pályaudvartól keletre 9,3 km távolságban elhelyezkedő MÁG gyár 80×20 méteres repülőgép-szerelő hangárja a 900x800 méteres füvesített repülőtér nyugati sarkában létesült. Az államnak bérbe adott 800 m hosszú, 700 m széles repülőtérről 1918. július 4-én szállt a magasba egy Hansa-Brandenburg C.I típusú repülőgép, amivel megindult a Bécs–Budapest közti rendszeres légi járat. A repülőtérhez egy vasbetonból és egy fából készített hangár, műhely, illetve lakóépület tartozott. A repülőtér és épületeinek, berendezéseinek korszerűsítésére, felújítására sem a bérlő, sem a tulajdonos nem fordított gondot. A fabarakkból álló forgalmi épületet is csupán 1936-ban váltotta fel egy üvegezett, téglából épített indítótorony és várakozóhelyiség. Az első állandó használója még az 1920. januárjában alakult MAEFORT, ami azonban csupán másfél évet ért meg.[39][62]

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés azonban előírta a magyar repülőgépipar és repülőterek megsemmisítését is. Ennek során a MÁG-ban fellelhető teljes „repülőanyagot” megsemmisítették, de maga a repülőtér a hat megkímélt, állandó épületű repülőtér közé számított, melyeket a későbbi légiforgalom érdekében megkíméltek a lerombolástól, mivel a szerződés végrehajtásának időpontjában már az Antant hatalmak kezdeményezték a Mátyásföldet érintő, nemzetközi légi forgalmuk megnyitását. 1918–1937 között a mátyásföldi volt Budapest nemzetközi forgalmat is bonyolító légikikötője. A Magyar Általános Gépgyárból a 2010-es években is eredeti állapotukban fellelhetők még a gyár főépülete – ami reptérre néző oldalán található egy Horthy-erkélynek nevezett épületrész, mely mögött a kormányzóhelyettes szolgálati lakása rejtőzött –, a 39 méter magas dísztornya és a szerelőcsarnokok egy része. E közben, 1920-tól a gépgyár átállt a kisgépek és autómobilok gyártására, bár a háborús konjunktúra elmúltával megharcolt a fennmaradásért, a nagy gazdasági világválság azonban 1929-ben térdre kényszerítette és megindult a felszámolása, ami egészen 1941-ig tartott. Ezzel egyuttal befejeződött a személyautó-gyártás is Magyarországon. A társaság mátyásföldi gyári telkeit és épületeit 1940-ben hosszas tárgyalások után a királyi kincstár vásárolta meg 1 050 000 pengőért.[39][63][64][65]

Az 1922-ben az aviatikánkat erősen korlátozó intézkedések enyhítése hatására megalakult a Magyar Légiforgalmi Rt. (MALERT) és az Aeroexpress. Mindkettőnek Mátyásföld lett a bázis repülőtere. Az 1930-as években pedig már több európai légitársaság is igénybe vette szolgáltatásait rendkívül előnyös helyzete miatt, hiszen mind a kelet-nyugati, mind az észak-déli légi összeköttetés fontos láncszeme Budapest.[62] Így belföldi (Kaposvár, Nyíregyháza, Pécs, Debrecen) és nemzetközi forgalmat is lebonyolított (a Franco–Roumain (később CIDNA) francia-román társaság, a Deutsche Lufthansa, majd 1931-től egy olasz és egy osztrák társaság járataival). A magyar óceánrepülőt, Endresz Györgyöt 1931. július 16-án fogadták Mátyásföldön. 1932. május 21-én „Justice for Hungary” nevű Lockheed Sirius típusú gépével Mátyásföldről indult Endresz György és Bittay Gyula rádiós tiszt tragikus útjára – a gép leszállás közben a római repülőtéren katasztrófát szenvedett.

A mátyásföldi reptér 2016-ban

A trianoni békeszerződés tilalmai ellenére a repülőteret fokozatosan a magyar légierő titkos bázisává fejlesztették és 1937-re teljesen kiszorította a polgári forgalmat és a sportrepülést, amik Budaörsre kerültek Mátyásföld repülőteréről, miközben itt nagyarányú laktanya és szolgálati épület építések kezdődtek. Ugyan még az év őszén – november 12-én – a talajvíz és az esőzéstől fölázott talaja miatt az új reptér légi forgalmát átirányították még ide, de 1938. március 21-étől végleg elveszett ez a státusa. A második világháborúig már egy vadászrepülő ezrednek, egy közelfelderítő- és egy távolfelderítő repülőszázadnak adott otthont. A gépgyárat is átvette a honvédség, ahol hamarosan – mint a gyár indulásakor – ismét hadi termelésre álltak át. Területe és felületformája azonban nem tett bővítéseket lehetővé, így ezt a célt sem szolgálhatta tovább. 1943-ra az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár egyik elődvállalata, a Repülőgépgyár Rt. iskolarepülőgépeinek berepülő bázisává lett, ezért ettől kezdve nem érték nagyobb támadások. A második világháborút átvészelt repülőteret a Szövetséges Ellenőrző Bizottság gépei használták. 1948-tól megindult a Honvéd Központi Repülőgépjavító Üzem, az összegyűjtött roncs repülőgépek helyreállítása, amelyekkel a „demokratikus hadsereg” első kiképző repülőszázada megkezdhette „az újszellemű magyar légierő” megteremtését. 1948 szeptember első felétől itt vonták össze az ejtőernyős század kiképzőkeret tagjait és egy rövid ideig itt is állomásoztak. 1950-től a Magyar Repülő Szövetség központi repülőgépjavító üzeme vette át a repülőteret – ahol többször látványos repülőnapokat is rendeztek – és az üzemet.[62][63][66][67]

Az 1956-os forradalom leverése után Mátyásföldön rendezkedett be a megszálló szovjet hadsereg, így, az akkori szovjet laktanyából és katonai repülőtérről hurcolták romániai Snagovba családjával együtt Nagy Imre miniszterelnököt és társait 1956. november 21-én. 1966-ban pedig a hajdani MÁG a Margit utcai Ikarus gyár új telephelyévé lett. A repülőtér viszont a megszállás utóbbi évtizedben többnyire már csak helikoptereket fogadott. Délkeleti sarkába a katonák nagyméretű disznóólat építettek, javítandó a tiszti hús-ellátmányt. A kivonulás előtti hónapokban a repülőteret szegélyező iparvágány mentén – a környékbeli lakosok állítása szerint – teherautószámra ástak el gyanús hulladékot, a gödröket betonlapokkal fedték le és úgy temették vissza. 1991 júniusától a repülőtér használaton kívül került. Kezelője és őrzője (az ahhoz kapcsolódó két volt szovjet területtel együtt, a repülőtér és az Újszász utca között), a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet volt, majd a kerületi önkormányzat lett.[63][68][69]

Az egykori MÁG Újszász utcai dísztornyos épületét egy ideig a NABI használta, fenntartják Mátyásföld leghíresebb üzemének, az Ikarusnak az emlékét.

Ma a mátyásföldi repülőtér a Ferihegy irányított közelkörzetén – CTR – belül helyezkedik el, illetve a mátyásföldi mező sem alkalmas már a leszállásra, már az 1930-as években sem felelt meg az igényeknek. A rádiótávirányítós repülőmodellek repítése viszont lehetséges és a Mátyásföldi Modellező Baráti Kör (MMBK) sportszakosztály gondozza és működteti.

A 90-es évektől a terület futóversenynek, repülőnapoknak ad helyt, ahol „igazi” és a kerületi modellezők gépei repülnek.[63][68][69][70]

Kultúra

[szerkesztés]
A Mátyás király téri Mátyásföld 110 éves emlékmű (2016-ban elbontották)
  • Az Ómátyásföldi villanegyed (Veres Péter út – Zsélyi A. u. – Újszász u. – Nógrádverőce u.) sok, eredeti szépségében felújított épülete védett (például a Diósy-nyaraló a mai Pilóta utcában).
  • Mátyás király mellszobra a mai Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Középiskola előtti parkban. Az iskola története az 1932/33-as tanévvel indult, épülete – illetve annak elődje – azonban jó fél évszázaddal idősebb. Az iskola jelenlegi épületének a helyén 1881-ben egy favázas, téglából épült emeletes vendégfogadó állt. 1894-ben a fogadót két szilárd építésű nagy oldalszárnnyal bővítették ki, melyek közül az egyikben bál- és hangversenytermet alakítottak ki. 1903-ban a középső – eredeti – épületrészt lebontották, és szilárd építőanyagokból újjáépítették. Így alakult ki a Park-szálló épülete, mely a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének vagyonához tartozott. A növekvő lakosságszám és Mátyásföld önállósodása miatt felvetődött egy gimnázium létesítésének a gondolata. Mivel a régi vendéglő épületében működő Park szálló fenntartása nem volt elég gazdaságos, az épület megfelelőnek mutatkozott a jövendő gimnázium elhelyezésére.[71]
  • Mátyásföld 110 éves emlékmű – Koncz Vilmos népi faragómester alkotása (1997. szeptember) Mátyásföld 110 éves jubileumára. Mátyás király tér[72]
  • Mátyásföldi víztorony, ma lakóépület(!), Mészáros József u. 7. (magassága: 26 m)
  • Veres P. út 117/A volt Mátyásföldi Községháza (az utolsó mátyásföldi jegyző, Cieleszky István emléktáblájával)
  • Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar: (Erzsébetliget) Az épület az ötvenes években katonaiskolának épült, és az 1956-os forradalom után ide költözött a magyarországi szovjet főparancsnokság.
  • Corvin Művelődési Ház – Erzsébetligeti Színház
  • Láng, 1956-os emlékmű, Erzsébetliget, Szurmay Sándor fasor (a színház bejáratától induló sétány végén) – R. Törley Mária (2006)[73]
  • Szurmay Sándor emléktábla, Erzsébetliget – Világhy Árpád (2008). Vitéz uzsoki báró Szurmay Sándor a belső titkos tanácsos, honvédelmi miniszter, gyalogsági tábornok Szurmay az 1800-as évek végén épített villát Mátyásföldön, ami ma is áll a Diósy Lajos utcában. Ekkortól kora tavasztól késő őszig itt élt a családjával, tevékenyen részt vett az egyesület életében. Fellépésének köszönhető, hogy az Erzsébet-liget elkerülte a beépítést és máig megőrizte fás, parkos jellegét. Szurmayról – szinte páratlan módon – már életében utcát neveztek el Mátyásföldön.[74]
  • Baross Gábor mellszobra (nem köztéri!), Baross Gábor utca 8. – R. Törley Mária (1992)[75]
Király Miklós emlékmű, 2019. szeptember
  • Király Miklós emlékmű, Veres Péter út 115. (a Mátyásföld, repülőtér HÉV megállóval szemközti oldalon) – Baranyi Károly (1926) Idősebb Király Andor, a kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rt. vezérigazgatója és ifjabb Király Andor, a Nova motorkerékpár gyár igazgatója állíttatta azon a helyen, ahol a baleset[m 5] történt. Az oltárszerű építmény központi eleme egy márvány dombormű, ami Krisztust ábrázolja, ahogy magához ölel egy ifjú embert. Alatta bronzba öntött feliratot helyeztek el: „Ezen a helyen érte motorkerékpárral halálos szerencsétlenség, 1926. június 4-én, életének tavaszán, 21 éves korában Király Miklóst. Bánkódó szülei pedig sújtva alázattal hajtják meg fejüket az Úr akarata előtt. Baranyi K. Mátyásföld”. Ez alatt pedig kőbe vésve latin felirat volt olvasható: „Per crucem ad lucem” (A kereszten át a fényhez). Az emlékművet 2019 nyarán felújították.[80][81][82]
„Az emlékmű örök időkön át hirdetni fogja azok dicső emlékét, akik fiatal életükkel pecsételték meg rajongásukat a motorkerékpársport iránt” fogalmazott 1926 augusztusában a Nemzeti Sport újságírója.[80]
A mátyásföldi Szent József Plébánia előtti emlékmű a Pilóta utca és a Prodám utca kereszteződésében. A kettős kereszten látható turul madár (mely mögött egy zászlótartó rúd van) először első világháborús emlékmű volt, mely 1948-ban 1848-as, majd 1989-ben második világháborús, illetve 1956-os emlékművé bővült. 2017-ben felújították, azóta az eredeti felirata is díszíti, a Magyar Hiszekegy nemzeti imája.[83][84]
  • Mátyásföldi Szent József plébánia – Weninger Ferenc tervei alapján (1905) és Paulheim József építész és mecénás mellszobra, R. Törley Mária (2007)
  • 56-os Pieta, a Diósy Lajos és az Újszász utca sarkán, a volt megszálló szovjet katonai parancsnokság területén áll, a volt 'öröklakások' között, a két nyelven hirdetett 'megbonthatatlan' fegyverbarátság feliratot évtizedekig hordozó épülettel szemben. Kétalakos életnagyságú szobor. – Orosz Gergely, Orosz János (1994)[85]
  • Ülő munkás, Jókai Mór utca 4. – Konyorcsik János (1964)

Nevezetes épületek

[szerkesztés]

Műemlék jellegű – ún. fővárosi-, vagy helyi védettségű – épületek az 54/1993. (II. 2.) Főv. Közgy. r. alapján[86]

  • Baross G. u. 1. alatti épület – tervezte Árkay Aladár
  • Református parókia és kultúrkör: Budapesti út 82-84. – Árkay Aladár tervezte
  • Májusfa u. 5. Lakóház
  • Pilóta u. 15. Nagy Károly villája
  • Pilóta u. 17-19-21. Lakóház
  • Wigand-villa Pilóta u. 23. – Toroczkai Wigand Ede terve alapján épült
  • Ó-Mátyásföld villanegyede

Oktatás

[szerkesztés]
  • Rácz Aladár Zeneiskola Táncművészeti, Képző- és Iparművészeti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium, Táncsics u. 7-9. (Rácz Aladár mellszobra az első emeleten)
  • Corvin Mátyás Gimnázium, Mátyás király tér 4.
  • Centenáriumi Általános iskola és Szakiskola, Sasvár u. 101.
  • BGE Külkereskedelmi Kar, Diósy Lajos u.
  • Budapesti gépészeti SZC Csonka János Műszaki Szakközépiskolája és Szakiskolája, Arany János u. 55.
  • Gourmand Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola és Gimnázium, Veres Péter út 102

Sportélete

[szerkesztés]

A sportéletet az Erzsébetligetben lévő Mátyásföldi Lawn Tennis Club (MLTC) is szervezte – Európában egyedülálló módon 10 süllyesztett teniszpályája és modern stílusban épült klubháza volt. Napjainkra csupán 4 teniszpálya maradt a ligetben az eredeti 10-ből, a klubházat 2007-ben felújították.

Új uszodája 2008. január 25-én nyílt meg az Erzsébetligetben, az Újszász utca 106–108. alatt. A háromszintes épület két medencét, két szaunát, egy fitnesztermet, konditermet, valamint napozóteraszokat foglal magába. Koczor György Ybl Miklós-díjas építész alkotását a környék villanegyede ihlette; szerethető teret kívánt tervezni, ezért alkalmazott sok faszerkezetet és meleg színeket. Művének sajátosságai a napelemes fűtésrendszer és Magyarország legnagyobb fesztávolságú – harmincméteres –, ragasztott fából készült tetőszerkezete.[87]

Közlekedés

[szerkesztés]

HÉV állomások:

Áthaladó buszjáratok:

Nappali Éjszakai
44 Örs vezér tere M+H – Centenáriumi lakótelep 908 Cinkotai autóbuszgarázs – Gazdagrét – Móricz Zsigmond körtér
46 Helikopter lakópark – Újpalota, Nyírpalota út 996 Újpest-Központ M – Cinkotai autóbuszgarázs
92 Rákosszentmihály vasútállomás – Auchan Liget 996A Újpest-Központ M – Cinkotai autóbuszgarázs
92A Rákosszentmihály vasútállomás – Kistarcsa, kórház H
146 Újpalota, Nyírpalota út ⇒ Városközpont (Ferihegyi út)
176E Örs vezér tere M+H – Rákoscsaba-Újtelep, Tóalmás utca
244 Örs vezér tere M+H – Centenáriumi lakótelep
276E Örs vezér tere M+H – Rákoscsaba-Újtelep, Naplás út

Galéria

[szerkesztés]
  • A Szent József Plébánia
    A Szent József Plébánia
  • és a kombinált emlékmű a templom előtt
    és a kombinált emlékmű a templom előtt
  • Paulheim József mellszobra
    Paulheim József mellszobra
  • Víztorony (ma lakóház)
    Víztorony (ma lakóház)
  • A Szilas-menti kerékpárút Mátyásföld cinkotai határán
    A Szilas-menti kerékpárút Mátyásföld cinkotai határán
  • Az Újszász utcai ősrepülő emlékmű[88]
    Az Újszász utcai ősrepülő emlékmű[88]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ A Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet megalapításakor az elnök gróf Andrássy Aladár, alelnök Szeniczey Ödön; igazgatósági tagok: gróf Andrássy Aladár, Tannert Igolf, Kovács János, póttagok Bálintffi Pál, Karsay Albert; felügyelő bizottsági tagok: Szeniczey Ödön, Beniczky Gábor, Brüll Mór lettek[8]
  2. ↑ Keglevich Ilona, Batthyány Ilona unokája volt.
  3. ↑ Koppély Géza édesanyja Deutsch Róza, Kunkel Imre korábbi munkaadójának, Deutsch Bernátnak a húga volt.[13][14]
  4. ↑ A Rákosi rétek a Rákos-patak mentén a rákoskeresztúri határtól a Keresztúri út vonala a Kerepesi útig, onnan tovább a Kerepesi út, a Hajcsár út, a MÁV-aluljárótól kezdve pedig a Róbert Károly körút vonala által határolt terület.[58] A Rákosmező - aviatikai telep vagy "Hangárváros" a katonai lovassági gyakorló tér területén az 1910-es nemzetközi repülőversenyre kialakított hangárokból és felszállópályából álló tér volt, ami az aviatikusok állandó gyakorlóhelyéül szolgált a Fehér út és a Terebesi út találkozásánál.[59] Az 1920-as évekig üzemelt, fénykorában 16 hangár állt ott és alakult egy pilótaiskola is.[60]
  5. ↑ Király Miklós 1926. július 4-én Mátyásföld keramittal burkolt országútútszakaszán három kocsi előzésekor egy szemközt kihajtó parasztszekér lőcsének ütközött, unokabátyja – Thorma Tibor rendőrfogalmazó, aki utasként szintén ott tartózkodott, de sértetlenül megúszta a balesetet – D-Rad típusú, akkoriban ritka, jobb-oldalkocsis motorjával (feltételezés szerint e miatt mérte fel rosszul a távolságot – Magyarországon ekkor még, egészen 1941-ig bal oldali közlekedés volt[76]). A járművet vezető Király Miklós előrebukott, széles ívben kirepült, majd egy kőnek esve koponyaalapi és csigolya törést szenvedett és a helyszínen életét vesztette. A tragikus véget ért ifjú édesapja, Király Andor vezérigazgató éppen előző nap utazott el Jugoszláviába és Belgrádban kapta a hírt fia szerencsétlenségéről. Pécelen temették el.[77][78][79]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. ↑ Kivonat a 2012. október 17-én (szerdán) a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 15. számú ülésén készült jegyzőkönyvből Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben; budapest16.hu - 2012.
  3. ↑ Theobald Károlyné: Jelentés az Önkormányzat Képviselő-testülete határozatainak végrehajtásáról, illetve a még végre nem hajtott határozatok helyzetéről Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben; budapest16.hu - 2012. november 5.
  4. ↑ Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig: Gerevich László: Budapest művészete az Árpád-korban (III. A BUDAI VÁR ÉS POLGÁRVÁROS KIÉPÜLÉSE - 3. A pesti oldal, 311. oldal), Akadémiai Kiadó (online: library.hungaricana.hu) - 1975.
  5. ↑ Mátyás király és földje Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2008. április)
  6. ↑ Borovszky Samu, Sziklay János: Magyarország vármegyéi és városai - dr. ifj. Reiszig Ede: Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye községei Czinkota, mek.oszk.hu - 2004. ISBN 963 9374 91 1
  7. ↑ Mátyásföld jubileuma, Budapesti Hírlap 33. évfolyam 153. szám, 1913. június 29. (online: "Beniczky%20Gábor"%20kunkel%20birtok&pg=887&layout=s adtplus.arcanum.hu)
  8. ↑ A fővárosi központi tej csarnok szövetkezet f. hó 8-án d. e. 10 órakor tartotta meg alakuló közgyűlését, Gazdasági Mérnök 7. évfolyam 28. szám - 1883. július 12. (online: adtplus.arcanum.hu)
  9. ↑ Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet, Országos és heti vásárok betűrendes jegyzéke, A Pesti Hirlap Naptára 24. évfolyam - 1914. (online: adtplus.arcanum.hu)
  10. ↑ A budapesti központi tejcsarnok-szövetkezet, Nemzet 4. évfolyam 1158. szám - 1885. november 22. (online: adtplus.arcanum.hu)
  11. ↑ Földes Gábor, egyesületi titkár: Mátyásföld, Rákos Vidéke 10. évfolyam 4. szám, library.hungaricana.hu - 1910. január 23.
  12. ↑ Nyaraló-építő szövetkezet Cinkotán, Budapesti Hírlap 7. évfolyam 243. szám, 1887. szeptember 4. (online: adtplus.arcanum.hu)
  13. ↑ erdészeti állás, Vadászlap 5. évfolyam 23. szám, 1884. augusztus 15. (adt.arcanum.com)
  14. ↑ Gyászhír, Egri Ujság XXII. évfolyam 289. szám, library.hungaricana.hu - 1915. okt. 19.
  15. ↑ »Mátyásföldi nyaraló-telep.«, Nemzet 6. évfolyam 1861. szám, 1887. november 4. (adt.arcanum.com)
  16. ↑ Vicinális vasút Budapest és Soroksár közt., Nemzet 2. évfolyam 93. szám, 1883. április 5. (adt.arcanum.com)
  17. ↑ Péterffy Gergely: A szentendrei helyi érdekű vasút története az I. világháború végéig, Studia Comitatensia 37 – A Ferenczy Múzeumi Centrum évkönyve, Szentendre - 2019.
  18. ↑ Nagy-Budapest, Világosság 5. évfolyam 296. szám - 1949. december 21. (online: adtplus.arcanum.hu)
  19. ↑ 16. kerület önkormányzata, Története. [2016. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 5.)
  20. ↑ a b Lantos Antal: Mátyásföld története, Kertvárosi helytörténeti füzetek 28. - 2012.
  21. ↑ Széman Richárd: Díszpolgárok, Kertvárosi helytörténeti füzetek 16. - 2009.
  22. ↑ a b c Mátyásföld 125 éves 1. rész Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (A XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA XXI. évfolyam 6. szám • 2012. április 28.)
  23. ↑ Mezős Mihály: A centenáriumi lakótelep-építés műszaki és pénzügyi problémái, Magyar Építőipar 25. évfolyam 8. szám - 1976. (online: adtplus.arcanum.hu)
  24. ↑ a b 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
  25. ↑ a b c d 3. számú melléklet, Budapest Főváros városrészeinek listája, Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1), library.hungaricana.hu - 1990. január 23.
  26. ↑ Lantos Antal: A településrészekről röviden 3., XVI. kerületi újság XXII. évfolyam 16. szám, bp16.hu - 2013. augusztus 26.
  27. ↑ Lantos Antal: Cinkota története III. 1920-tól 1950-ig (A Pejacsevich-telep elválási kérelme), Kertvárosi helytörténeti füzetek 29. - 2013.
  28. ↑ Lantos Antal: Mátyásföld története (1947 – a változások előkészítésének éve), Kertvárosi helytörténeti füzetek 28. - 2012.
  29. ↑ Lantos AnAntal: A településrészekről röviden 1. rész, XVI. kerületi újság XXII. évfolyam 18. szám, bp16.hu - 2013. szeptember 25.
  30. ↑ Budapesti Hirlap 8. évfolyam 130. szám, 1888. május 10. (online: adtplus.arcanum.hu)
  31. ↑ A Mátyásföld felavatása, Budapesti Hírlap 8. évfolyam 265. szám - 1888. szeptember 25. (online: adtplus.arcanum.hu)
  32. ↑ A rákosfalvi fiatalság, Pesti Hírlap 11. évfolyam 59. szám - 1889. február 28. (online: adtplus.arcanum.hu)
  33. ↑ Carpathia Zrt., TeTT Consulting Kft.: Budapest XVI. kerület integrált városfejlesztési stratégiája – 2008-2013 Archiválva 2020. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (Mátyásföld története: 5.; Épített örökség, természeti környezet: 19.; településszerkezete: 36.; Városrész szintű célok: 50. oldal); terport.hu - 2008. május 7.
  34. ↑ Sz. R. Zs.: Tiszti étterem helyett vívó- és birkózócsarnok (címlap, 2. oldal) XVI. kerületi újság XXIII. évfolyam 19. szám Archiválva 2016. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2014. október 8.
  35. ↑ Jocha Károly: 330 millióból új birkózó- és vívócsarnok Mátyásföldön, jochapress.hu - 2014. november 10.
  36. ↑ Deák Horváth Péter: Új csarnokot avattak az Erzsébet-ligetben Archiválva 2016. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Birkózó Szövetség - 2015. október 16.
  37. ↑ Tóth Miklós, Makrai Sándor: Szocreál örökségünk: tiszti étteremből vívócsarnok, epiteszforum.hu - 2016. január 11.
  38. ↑ Park Stúdió: Jókai Mór utcai lakótelep közterületeinek felújítása Tájépítészeti vázlatterv, Budapest XVI. kerület, bp16.hu - 2018. december
  39. ↑ a b c d e Druzsin József: A 100 éves mátyásföldi repülőtér katonai, repülés- és gyártástörténeti, valamint katonai logisztikai emlékei (180-218. old.), Katonai logisztika 25. évf. 3-4. sz., epa.oszk.hu - 2017.
  40. ↑ Uhry/Uhri, magyarjarmu.hu - 2012. szeptember 16.
  41. ↑ a b Szilágyi Levente: Életre kelnek a buszlegendák Mátyásföldön, hirado.hu - 2018. október 4.
  42. ↑ A Levente II. története 4. rész | A háború vége, levente2.hu - 2018.
  43. ↑ Zorán Vukoszávlyev: Architectural Guide / Az épületek (79-93. old.), Fogarasi Andreas: Kultur und Freizeit. Verlag der Buchhandlung Walther König, Köln, - 2007. ISBN 978-3-86560-287-9
  44. ↑ A Corvin Művelődési Ház, A Közművelődés házai Budapesten 6., Módszertári füzetek különszám, bmknet.hu - 2010. ISBN 978-963-86358-9-1
  45. ↑ Dezse Balázs: A budapesti külváros - bemutatkozik a XVI. kerület, welovebudapest.com - 2014. december 16.
  46. ↑ Simon Pál, a buszmentő ember! YouTube az ATV Magyarország YouTube-csatornán - Közzététel: 2018. máj. 10.
  47. ↑ (Ferenci): Eladták az Ikarust (4. old.), HelyiHírek 31. évf. 8. szám, helyihirek.hu - 2019. augusztus 21.
  48. ↑ Lapzárta után érkezett: Új tulajdonosa van az Ikarus Ipari Parknak, XVI. kerületi újság XXVIII. évfolyam 15. szám, bp16.hu - 2019. augusztus 14.
  49. ↑ Gulyás Erika: Kínai kézbe kerül az Ikarus-telep, nepszava.hu - 2019. augusztus 17.
  50. ↑ Interjú Kovács Péter polgármesterrel – 2019. 08. 23. YouTube a helyihirek YouTube-csatornán - Közzététel: 2019. aug. 25.
  51. ↑ Utcaelnevezési javaslatok Budapest XIII., XVI., XVII., XVIII., XX. kerületében, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1983. október 12.
  52. ↑ N. Kósa Judit: Centenáriumi szellemvasút, nol.hu - 1998.április 10.
  53. ↑ Az Összefogás Lakásszövetkezet honlapja: Magunkról Archiválva 2016. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (hozzáférés: 2016. augusztus 29.)
  54. ↑ Szabó Gabriella: A minta-lakótelep, Szolnok Megyei Néplap 26. évfolyam 149. szám, library.hungaricana.hu - 1975. június 27.
  55. ↑ 45 éves az Összefogás Lakásszövetkezet, Tények időrendi sorrendben (1988 57. oldal), osszefog.hu - 2017.
  56. ↑ Lantos Antal szemelvényeiből Széman Richárd: Mátyásföld 125 éves 6. rész (10. old.), XVI. kerületi újság XXI. évfolyam 13. szám, bp16.hu - 2012. július 7.
  57. ↑ Cinkota, Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon 2. - 1997. (online: adtplus.arcanum.hu)
  58. ↑ Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században (162. o.), Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)
  59. ↑ Budapest X. kerület a Gyakorló utcai lakótelep komplex regenerációja (194. old.), kobanya.hu, 2010.
  60. ↑ Ferihegy régóta a régió első számú reptere lehetne / Rákosmező, mult-kor.hu - 2006. február 3.
  61. ↑ Repülőtereink az első világháború körül, virtualiskiallitas.kozlekedesimuzeum.hu - 2020.
  62. ↑ a b c d Rév Pál: A budaörsi közforgalmú repülőtér létesítésének története, A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 II. RÉSZ - 1988.
  63. ↑ a b c d e Volt egyszer egy repülőtér (10-11. old.), Helyi Hírek 4. évf. 9. szám, helyihirek.hu - 1992. szeptember 19.
  64. ↑ a b Legát Tibor: Tiszavirág airport, MagyarNarancs 2017/27., magyarnarancs.hu - 2017. július 6.
  65. ↑ Bálint Sándor: A Phőnix és MÁG gépkocsik gyártásának története, II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 - 1979.
  66. ↑ Pejacsovich grófnő - Üdülőhely A repülőgyár költözik (Mátyásföld története, befejező rész), Ikarus 11. évfolyam 16. szám - 1967. augusztus 9. (online: adtplus.arcanum.hu
  67. ↑ Boda József: A „demokratikus hadsereg” különleges rendeltetésű erői 1945-1948 (19-36. old.), Ünnepi parergák Mezey Barna 65. születésnapja tiszteletére. Salutem (5). Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, Budapest, real.mtak.hu - 2018. ISBN 978-615-80-3096-0
  68. ↑ a b Mit hová telepítünk?, Ikarus 10. évfolyam 21. szám - 1966. október 19. (online: adtplus.arcanum.hu)
  69. ↑ a b (F): Veszélyben a repülőtér (3. old.), Helyi Hírek 11. évf. 9. szám Archiválva 2017. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, helyihirek.hu - 1999. szeptember 20.
  70. ↑ Új életre kel a mátyásföldi orosz laktanya (18. old.), Helyi Hírek 7. évf. 6. szám, helyihirek.hu - 1995. június 21.
  71. ↑ Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Középiskola története
  72. ↑ 110 éves Mátyásföld (6. old.), HelyiHírek 9. évfolyam 9. szám Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, helyihirek.hu - 1997. szeptember
  73. ↑ Láng, 1956-os emlékmű[halott link]
  74. ↑ Szurmay Sándor Archiválva 2012. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben BANATerra, a Bánság enciklopédiája
  75. ↑ Baross Gábor mellszobra. [2016. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 31.)
  76. ↑ 70 éve jobboldali Budapest..., fovarosi.blog.hu - 2011. november 9.
  77. ↑ Halálos motorkerékpár- szerencsétlenség történt Budapest határában, 8 Órai Ujság 12. évfolyam 125. szám - 1926. június 5. (online: adtplus.arcanum.hu)
  78. ↑ Király Miklós, a kistarcsai gyár igazgatójának fia, halálos motorkerékpár-szerencsétlenség áldozata lett, Esti Kurir 4. évfolyam 125. szám - 1926. június 6. (online: adtplus.arcanum.hu)
  79. ↑ Király Miklós (57. old.), Autó 5. évfolyam 12. szám - 1926. június 15.; Király Miklós emlékmű (31. old.), 17. szám - 1926. szeptember 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  80. ↑ a b Nemzeti Sport 18. évfolyam 137. szám - 1926. augusztus 29. (online: adtplus.arcanum.hu)
  81. ↑ Vámos József: Amíg élneky amíg élünk (3. old.), Evangélikus Élet 46. évfolyam 45. szám, library.hungaricana.hu - 1981. november 8.
  82. ↑ Király Miklós emlékére Archiválva 2016. március 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, kozterkep.hu
  83. ↑ Boros Géza: Budapesti emlékmű-metamorfózisok, 1989-2000, EPA.oszk.hu, Budapesti Negyed 9. évfolyam 2-3. (32-33.) szám - 2001. nyár-ősz
  84. ↑ B.Á.: Harcok nyomai a Kertvárosban, helyihirek.hu - 2017. december 14.
  85. ↑ 56-os Pieta[halott link]
  86. ↑ 16. kerület önkormányzata által jegyzett nevezetességek, 2008. május 20. [2016. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  87. ↑ Új uszoda nyílt Budapesten (Index, 2008. január 25.)
  88. ↑ Szabó Beáta: Százéves évfordulóját ünnepelte a Mátyásföldi Repülőtér[halott link], honvedelem.hu - 2017. szeptember 4.

Források

[szerkesztés]
  • Körmendy-Ékes Lajos dr.: Az ötven éves Mátyásföld (Mátyásföld, 1938, 207 old.)
  • Dr. Takács Ferenc (szerk.): Mátyásföld száztíz éves (1887 – 1997) – képeslap album
  • Corvini Domini Mátyásföldi Ház- és Lakástulajdonosok Egyesülete, 1997
  • A mátyásföldi repülőtér története. Corvin [Művelődési Ház] Hírnök, 1996.
  • Koltayné Zolder Klára: Hass, alkoss… (Budapest XVI. kerületi alkotóművészek), Bíró Family kiadás, Budapest 1996
  • Teszák Sándor – Varga Ferenc: Híres sportolók Hajós Alfrédtól Pais Péterig (akik dicsőséget szereztek a XVI. kerületnek) (kiadó feltüntetése nélkül, 2003)
  • Budapest XVI. kerület története, Helytörténeti olvasókönyv, Okker Kiadó, 1998, 15. oldal: Ó-Mátyásföld fejezet

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mátyásföld&oldid=26629102”