A cinkotai kántor
A cinkotai kántor egy népmese (általában Mátyás király-meseként ismert), valamint az ezt feldolgozó rajzfilm címe; illetve a művek főhőse. A Magyar néprajzi lexikon szerint a történet különböző változatai világszerte ismertek, a mese legkorábbi ismert változata a 9. századból, az egyiptomi koptoktól származik, Európában a 13. századtól ismert.
A népmese története szerint a cinkotai plébános egy régi okiratot (más változat szerint egy alapkövet) talál, ami a kántor szerint azt igazolja, hogy Cinkotán egykor gazdag apátság állt. A falu plébánosa – a kántor biztatására – az „igazságos Mátyás király” elé megy, és kéri, hogy nevezze ki őt apátnak. A király próbatétel elé állítja a plébánost; hajlandó teljesíteni annak kérését, ha felel három kérdésére. Az együgyű plébános nem tud a kérdésekre válaszolni (más változat szerint nem mer a király elé állni). A kérdéseket végül a kántor válaszolja meg.
| „ | Igen nagyot kérnék felségedtől, merthogy én majd' mindig szomjazom, a vizet viszont nemigen állhatom, antul inkább a jóféle bort, csak hát igen kicsi mifelénk az icce. Rendelné el felséged, hogy legalább nálunk Cinkotán kétakkora legyen az iccéskupa, mint másutt? | ” |
| – A kántor kérése a királytól – a rajzfilm szerint | ||
A három kérdés és a „helyes” válaszok a Magyar néprajzi lexikon szerint:
- Hol kel fel a nap? – A királynak Budán, a kántornak Cinkotán.
- Mennyit ér a király? – Isten után első a király. Ha Krisztusért 30 ezüstöt adtak, a király megér 29-et.
- Mit gondol a király? – A király azt gondolja, hogy a cinkotai plébánossal beszél, pedig csak a kántorral.
A rajzfilm szerint a három kérdés és a kántor válaszai:
- Mire gondol most a király? – Hogy megint a cinkotai plébános áll a király előtt, pedig annak csak a legkisebb szolgája, a kántor – álöltözetben.
- Hány kanál víz van a tengerben? – Az ember kezével mérhetetlenül sok, a jóisten kanalával csak egy.
- Hol kel fel a nap? – Néked Budán, nékem Cinkotán.
Mátyás király felajánlja a bölcs kántornak az apáturaságot, de a kántor ezt az ajánlatot visszautasítja, ehelyett inkább csak azt kéri a királytól, hogy Cinkotán legyen nagyobb az iccéskupa. A mese azzal a csattanóval ér véget, hogy bár az iccéskupa kétszer akkora lesz Cinkotán, de az nem fordult meg a kántor fejében, hogy az ára is kétszeresére nő.
A Magyar néprajzi lexikon szerint ez a motívum megjelenik Kiss János Elmés mulatságok és Jókai Mór A magyar nép élce szép hegedűszóban című gyűjteményében.
A 13 részes Mesék Mátyás királyról című rajzfilmsorozat (1981-ben készült) negyedik része feldolgozza a népmesét.
A kántor alakját a Mátyás diák, vagy a cinkotai nagyitce három felvonásos népszínmű is megörökítette. Írója Balogh István, eredeti zeneszezője Szerdahelyi József volt. Ősbemutatója 1844. június 29-én volt.[1]
Érdekességek
[szerkesztés]- Cinkota egykor önálló település volt, melyből a Nagy Itzéhez címzett fogadót is magába foglaló terület 1923-ban Sashalom néven önálló nagyközségként kivált. 1950 óta mindkettő Budapest egyik városrésze a XVI. kerületben.[2]
- Az icce régi magyar űrmérték, helyenként és koronként változó, általában 7-8 dl folyadékot – többnyire bort – jelölt.
- 1903 decemberében a kassai Kazinczy-kör irodalmi estélyén olvasta fel a kör titkára, Kovács Zsigmond A cinkotai kántor című saját költeményét, amit a Felsőmagyarország hozott le még abban az évben tárcaként.[3]
- 1847. május 13-án Petőfi Sándor is megemlíti Kerényi Frigyeshez írt levelében („Mingyárt a Rákos mellett esik Cinkota, hol híres kántor s egyik nagyapám szendereg az úrban.”)[4]
- Erről a történetről kapta a nevét a cinkotai Nagyicce vendéglő, de ezen a néven kettő is működött, ráadásul egymás mellett:
- Az ismertebb egy 1912-ben emelt kocsma épület, amit a kétezres évek elején bontották le, helyén autószalont emeltek.
- Az eredeti fogadó épületét, amit a hagyomány szerint a legendához kötnek (bizonyos leírások szerint már a 15. században is ott állt, valójában azonban a 2000-es évekig megtalált, a területről szóló legkorábbi írásos adat 1801-ből származik) 2014–2015-ben bontották el, helyére autómosó épült. Az eredeti épületből egy néhány négyzetméteres, irodának szánt részt meghagytak. A téglák közül előkerültek Beniczky Ádám cinkotai téglagyárából származók is, 1836-os és 1839-es évszámokkal. A mosó tulajdonosa a Nagyicce fogadó emlékezetére az épület címeres tégláiból emelt tárlóba egy a helytörténeti gyűjtemény által tervezett történelmi tablót helyezett el, ami szabadon megtekinthető. Míg nevét, 1916 óta,[5] az egykori vendéglővel szemben lévő (József főherceg telepről átkeresztelt[5]) Nagyicce megállóhely őrzi.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Mátyás diák, vagy a cinkotai nagyitce. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 222. o.
- ↑ Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat/ Lantos Antal: Történet, bp16.hu - 2016. március 2. - 2020. március 2.
- ↑ Tárca, Felsőmagyarország 19. évfolyam, 290. szám, 1903. december 20. (adt.arcanum.com)
- ↑ Úti levelek Kerényi Frigyeshez, Útirajzok : Úti jegyzetek / Petőfi Sándor (Kis magyar múzeum 11. kötet); Neumann Kht., mek.oszk.hu - 2002
- ↑ a b Állomásnevek változtatása (2. old.), Rákos Vidéke 16. évfolyam 43. szám, library.hungaricana.hu - 1916. október 22.
Források
[szerkesztés]- Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. ISBN 963-05-1286-6
- Mesék Mátyás királyról – A cinkotai kántor. YouTube (rendezte: ifj. Ujváry László, Kecskemét: Pannónia Filmstúdió, 1981), a Kecskemetfilm Kids YouTube-csatornán - Közzététel: 2013. jan. 4
- Széman Richárd: Újévi mesék a Nagyiccéről, Budapest folyóirat 2017/1 szám, budapestfolyoirat.hu - 2017. január
