Andrássy Aladár
| Andrássy Aladár | |
 | |
| Született | Pest |
| Elhunyt | 1903. április 2. (76 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Wenckheim Leontina (1862. június 21. – )[2] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Szapáry Etelka Andrássy Károly |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy Aladár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Aladár (Pest, 1827. február 16. – Budapest, 1903. április 2.) magyar nagybirtokos, honvéd őrnagy, idősebb Andrássy Gyula és Andrássy Manó öccse.
Életútja
[szerkesztés]Csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Károly (1792–1845) és szapári, muraszombathi és széchyszigeti Szapáry Etelka grófnő (1798-1876) legkisebb gyermekeként jött a világra 1827-ben. Gyermekkorában teljes magyar nevelésben részesült, középiskolai és egyetemi tanulmányait is magánúton végezte. Jogot végzett, de 2 évig tanult a bécsi hadmérnöki akadémián is. A szabadságharc idején 21 évesen Bem apó hadseregében vitézkedett egészen a világosi fegyverletételig, ami után külföldön tartózkodott. Az 1848/1849-es szabadságharcban hadnagy (1848. július), főhadnagy (október), százados (december), Bem József segédtisztje, majd törzstisztje.[3] 1860–1861-ben 2000 koronát adott az MTA-nak. 1862-ben megházasodott Wenckheim Leontine (1841-1921) grófnővel, hozományul pedig a Czindery-javakat kapta.[4] Két gyermekük született:
- gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Sándor (1863-1946): galánthai gróf Esterházy Mária Angelikát, akitől 4 gyermeke is született. Sándor leszármazottai ma valószínűleg valahol Kanada területén élnek.[5]
- csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Mária (1865-1953): gróf Széchenyi Imréhezhez ment feleségül, akitől 5 gyermeke született.
Egészen 1865-ig emigrációban élt. Az alkotmány helyreállítása után Zemplén vármegyében vállalt főispánságot, de ezen Gömör vármegye és Kishont vármegye főispánságával is bírt. Hazatérése után elsősorban gazdasági kérdésekkel, elsősorban a lótenyésztés fejlesztésével foglalkozott. Budapesten vezető szerepet játszott a gazdasági és pénzügyi életben, politikai kérdésekben a Szabadelvű Pártot támogatta.
Sokkal több szerepet töltött be mint egyszerű nagybirtokos vagy gróf: ő volt a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének megalapítója és elnöke, a Magyar Általános Hitelbank Igazgatósági Tanács elnöke, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöke, az aranygyapjas rend vitéze, a Lipót-rend tagja, magyar királyi főkamarásmester és főudvarmester, belső titkos tanácsos, a főrendiház örökös tagja.
1903-ban halt meg 76 évesen március 2-án. Március 4-én délután szentelték be Budapesten, március 5-én pedig Rozsnyóról a krasznahorkai családi sírba helyezték örök nyugalomra. Felesége 18 évvel élte túl a tekintélyes és köztiszteletben álló férfit.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b The Peerage (angol nyelven)
- ↑ p20867.htm#i208664, 2020. augusztus 7.
- ↑ .: Csíkszentkirály :.. www.csikszentkiraly.ro. [2013. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 11.)
- ↑ Aladár. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. június 11.)
- ↑ „Az Andrássy család rövid története”, Kirándulás a történelembe (Hozzáférés: 2018. június 11.) (hu-HU nyelvű)
Források
[szerkesztés]- Gróf Andrássy Aladár. geni.com. (Hozzáférés: 2018. június 12.)
- Andrássy Aladár, csíkszentkirályi és krasznahorkai gr.. nevpont.hu. (Hozzáférés: 2018. június 12.)