Árpád népe
| Árpád népe | |
| misztikus opera | |
| Eredeti nyelv | magyar |
| Alapmű | Fonyódi Tibor: Keleten kél a nap |
| Zene | Szörényi Levente |
| Szövegkönyv | Pozsgai Zsolt |
| Főbb bemutatók | 2006. március 28.–Budapest,Papp László Budapest Sportaréna |
Az Árpád népe egy 2006-ban bemutatott magyar misztikus opera. A mű zeneszerzője Szörényi Levente, szövegét Pozsgai Zsolt írta Fonyódi Tibor Keleten kél a nap című műve alapján.[1] AZ ősbemutatója a Papp László Budapest Sportarénában volt 2006. március 28-án.
Cselekmény
[szerkesztés]A mű a XI. század negyvenes éveiben játszódik. Főhősei Vászoly fiai, András és Levente.[2][3]
 |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
István halála után járunk, amikor is Orseolo Péter trónra kerülésekor egyre többen követelik vissza "Árpád népének" képviselőit. Vászoly két fia közül sokan a Kijevbe száműzött Andrásban látják a leendő magyar királyt. András éppen Jaroszlav fejedelem lányával, Anasztáziával lép frigyre, mikor a szertartáson hírt kap az Orseolo Péter ellen növekvő indulatokról. Kijevi csapatok támogatásával indul hazájába a Péter elleni ütközetbe, azonban a várt császári és pápai felmentő seregek elmaradása miatt csúfos vereséget szenved. Ekkor azonban mégis segítséget kap: testvére, Levente és Vata vezetésével megérkeznek a "fekete magyarok", az ősi törzsfők leszármazottai, akik hitük szabad gyakorlását kérik Andrástól a segítség fejében. András ezt meg is ígéri, de a császári és pápai támogatás érdekében mégis szószegésre kényszerül, elárulva ezzel Leventét és a győztes csatát segítő tömegeket. Elszabadulnak az indulatok, megindul a bujdosó magyarok üldözése. A lelkiismeret furdalástól gyötört András a Pilisben bolyong, hogy rátaláljon Leventére, s igazolni tudja tettét és önmagát testvére előtt. Nem tudja, hogy így akaratán kívül a királyi testőrséget is elvezeti testvére búvóhelyére. Rasdi táltosnő, Levente felesége azonban csodát tesz: a bujdosók áttáncolnak, áttűnnek a Fény Birodalmába. Egyedül Levente marad, aki magához akarja venni az Ősi Kardot az arra méltatlanná vált Andrástól.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
A műről
[szerkesztés]Keletkezése
[szerkesztés]A mű 2005 decemberében készült el.[4] Alapját Fonyódi Tibor regénye, a Keleten kél a nap adta. A mű a történelmi eseményeket misztikus elemekkel átszőve mutatja be. A szerző szerint műve az árulásról szól, ami utalás avval kapcsolatosan, hogy András se tartja be öccse, Levente ígéretét az ősi hitet érintően. 2006 februárjában vették fel a műhöz a zenei alapot. Ezt a Tom-Tom stúdióban készítették Dorozsmai Péter és Kölcsényi Attila felügyelete alatt, a Honvéd Férfikar, a Budapesti Operettszínház Szimfonikus Zenekara és az Árpád Énekkar koprodukciójában. A terveknek megfelelően az opera CD-változata megjelent a bemutató idejére.[5]
Bemutatója
[szerkesztés]Március 17-én a művel kapcsolatban egy sajtótájékoztatót tartottak. Ebben kijelentették, hogy a produkció nehéz helyzetben van: ez egyszeri és megismételhetetlen alkalomból adják elő. Ennek az volt az oka, hogy a darab 260 milliós költségvetéséhez csak az ORTT járult hozzá 140 millió forinttal, másrészről nem érkezett érdeklődés más színház részéről, aki bemutatná a darabot. Így csak két előadása lesz a darabnak a Papp László Budapest Sportarénában: egy főpróba március 26-án és a március 28-ai ősbemutató. Emiatt a művet filmre is rögzítik, hogy a televízióban is leadhassák. Az ősbemutatóra minden jegy elkelt.[6]
Az operát egy 1800 m²-es színpadon adták elő, 20 m magas és 1000 m²-es díszlet előtt (amit 48 óra alatt építettek fel). A darab legnépesebb jelenetében 300 táncos és statiszta jelenik meg és 1500 fő dolgozott a produkción.[7]
Közreműködők
[szerkesztés]Szereplők
[szerkesztés]Ez a szereplőgárda lépett fel a Papp László Budapest Sportarénában 2006. március 28-án:[8]
Őse táltos/Árpád szelleme: Miller Lajos
András herceg, Vászoly fia: Kiss B. Atilla
Levente herceg, Vászoly fia: Feke Pál
Anasztázia, kijevi hercegnő, András hitvese: Auksz Éva
Rasdi, táltosnő, Levente kedvese: Újhelyi Kinga
Vata vezér, a zendülők feje: Molnár László
Pópa, ortodox pap: Cserhalmi Ferenc
Mór apát, katolikus pap: Tóth Sándor
Oszvald, császári főparancsnok: Kaszás Attila
Lehel; Bulcsú; Laborc szellemei: Kálloy Molnár Péter, Kalapács József, Makrai Pál
Alkotók
[szerkesztés]- Zeneszerző: Szörényi Levente
- Alapmű írója: Fonyódi Tibor
- Szövegíró: Pozsgai Zsolt
- Rendező: Nagy Viktor
- Producer: Rosta Mária
- Koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
- Karmester: Makláry László
- Díszlet: Makovecz Imre, Götz Béla
- Jelmez: Kovács Yvett Alida
Közreműködnek a Budapest Táncegyüttes és Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei.[9]
A mű kritikai visszhangja
[szerkesztés]"A helyzetet csak azzal lehetne fokozni, ha mindezzel szembesíteném a Nemzet Provokátorát, gondoltam, teljesen hibásan. Az előadásra elcipelt Paizs Miklós ugyanis nem vetett papírra egyetlen, a szólásszabadság határait feszegető verssort sem, viszont sajátosan keveredtek arcán a döbbenet és fáradtság jelei. A végén én is úgy éreztem magam, mint akinek Kerényi Imre helyett a csokornyakkendős Bőhm bácsi tartott gyújtó hangú beszédet. Az Árpád népe ugyanis csak annyira volt provokatív, mint a Szomszédok, ahol megmondják ugyan a tutit, a nézőnek a végén mégsem a forradalom, hanem egy újabb sör jut az eszébe."[10] (Földes András, Index.hu, 2006. március 29.)
"A darab azonban olyannyira gyenge és zavaros, hogy ember legyen a talpán, aki abból kihámozza a lényeget. A sajtótájékoztatón elhangzottak és a műsorfüzet nélkül nehéz lenne megérteni, miről szól, oly mértékben átlengi a miszticizmus, a sok jövő-menő szellem. Lehelé, Bulcsúé, Laborcé és főleg Árpád fejedelemé, aki a végén a makoveczi sziklák közül előtoluló gigantikus lépcső tetejéről intéz szózatot a jövőhöz.
Ami az opera zenéjét illeti, abban aztán végképp semmi örömünk. Szörényi Levente vigyázott rá, nehogy magukkal ragadjanak minket a dallamok, a ritmusok. A tizenkét szólóénekes, úgy látszik, nem annyira éneklésre kellett, sokkal inkább énekes beszédre, szájbarágós “tanulságok” kimondására."[11] (Dulai Sándor, Szabad Föld, 2006. április 7.)
A mű utóélete
[szerkesztés]A művet 2007 elején mutatta be a Duna TV Antók Tamás rendezésében.[12] Szörényi Levente azt nyilatkozta 2022-ben az ATV-nek, hogy ez a darabot szereti legjobban a szerzeményei közül, mert zenedramaturgiai szempontból ez a legkidolgozottabb. Egyben megerősítette, hogy nem szerez újabb művet.[13] Egy a Mandinernek adott interjújában pedig azt mondta, hogy ezt a darabot mostanában nem veszi elő újra.[14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fonyódi Tibor » Színház (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2023. március 21.)
- ↑ (2006. november 23.) „Árpád népe” (magyar nyelven).
- ↑ Zikkurat Színpadi Ügynökség. zikkurat.hu. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
- ↑ Árpád népe: Szörényi Levente új műve a Budapest Sportarénában (magyar nyelven). Zene.hu, 2005. december 2. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
- ↑ Kuruc.info - Árpád népe bemutató a Sportarénában (magyar nyelven). Kuruc.info hírportál. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
- ↑ András, Földes: Szörényi az árulásról írt rockoperát (magyar nyelven). index.hu, 2006. március 1. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
- ↑ Szörényi Levente: Árpád népe - exkluzív képek a próbáról (magyar nyelven). Zene.hu, 2006. március 28. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
- ↑ Zikkurat Színpadi Ügynökség. zikkurat.hu. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
- ↑ OSZMI - Nagy Viktor, 1954, rendező, Zsuráfszky Zoltán, 1956, táncművész, koreográfus: Árpád népe, [Misztikus opera] (hu-HU nyelven). szinhaztortenet.hu. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
- ↑ Földes András. „Elektromos gitár lebegteti a lélekhártyát”, Index.hu, Index.hu Zrt., 2006. március 29. (Hozzáférés: 2023. március 21.) (magyar nyelvű)
- ↑ Dulai Sándor. „Árpád népe: misztikus zűrzavar”, Szabad Föld, Mediaworks Hungary Zrt., 2006. április 7. (Hozzáférés: 2023. március 21.) (magyar nyelvű)
- ↑ Árpád népe (film, 2006) | Kritikák, videók, szereplők | MAFAB.hu (magyar nyelven). www.mafab.hu. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
- ↑ Elárulta Szörényi Levente, tervez-e még rockoperát írni. ATV. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
- ↑ Újra és újra kipécéznek minket – Szörényi Levente a Mandinernek | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2023. március 21.)
Források
[szerkesztés]szinhaziadattar.hu A 2006-os előadás
A rockopera szereposztása a Zikkurat Színpadi Ügynökség honlapján
A rockopera cselekménye a Zikkurat Színpadi Ügynökség honlapján
Az Árpád népe a PORT.hu adatbázisában
A Szabad Föld írása az ősbemutatóról
Az Index.hu írása az ősbemutatóról
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Szörényi Levente rockoperái | ||
|---|---|---|
|  | |