Ágh Ilona
| Ágh Ilona | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931) | |
| Született | 1854. március 11.[1] Kenyhec |
| Elhunyt | 1945. január 28. (90 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ágh Ilona témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Veszprémi Jenőné jékei Ágh Ilona, született: Ágh Ilona Klára Eszter, névváltozat: Aágh (Kenyhec, 1854. március 11.[2] – Kápolnásnyék (Pettend), 1945. január 28.)[3] színésznő, igazgató.
Életútja
[szerkesztés]Jékei Ágh Sándor szolgabíró és Bisztrenovszk(y) Klára leánya. Színi pályára lépett 1885. november 1-jén, Miklósy Gyulánál Szatmáron. Debrecenben és Székesfehérváron játszott évekig, majd 1888. október 4-én délelőtt Vácott kötött házasságot Veszprémi Jenővel (Kertész János).[4][5] 1895-ben, férje halála után átvette társulatának vezetését. 1898 áprilisáig volt színigazgató. 1896 nyarán Feld Zsigmond társulatának tagja volt, 1907-ben a Népszínháznál működött, majd 1912-ben a Nemzeti Színház kötelékébe lépett. 1923. október 1-jén nyugalomba ment.[6] Végelgyengülésben hunyt el 91 éves korában.[3]
Fontosabb színházi szerepei
[szerkesztés]- Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája)
- Portia (Shakespeare: A velencei kalmár)
- Tímea (Jókai Mór: Az aranyember)
- Lady Anna (Shakespeare: III. Richárd)
- Johanna (Rákosi Jenő: Endre és Johanna)
- Dianne (Bisson: Válás után)
- Fejedelemasszony (Hervé: Nebáncsvirág)
Filmszerepei
[szerkesztés]- Ma és holnap (1912) - Pál gróf anyja
- A papagály (1912) - Alice, az özvegy
- Éjféli találkozás (1915) Majthényiné, Gábor anyja[7]
- Vengerkák (1917) - Fedorovna nagyhercegnő
- A toprini nász (1917) Szanszka bárónő[8]
- Az obsitos (1917) Gyuri anyja[9]
- Károly bakák (1918) - Horváth Feri édesanyja
- Szentmihály (1920)[10]
Működési adatai
[szerkesztés]1885–86: Szatmár; 1886–87: Debrecen; 1887–88: Székesfehérvár; 1888–89: Miskolc; 1889–90: Jeszenszky Dezső; 1890–1895: Veszprémi Jenő; 1898–99: Pesti Ihász Lajos; 1899–1902: Tiszay Dezső; 1902–1903: Szalkai Lajos; 1903–06: Szendrey Mihály; 1906–07: Farkas Ferenc 1907–08: Népszínház-Vígopera; 1908–09: Baróthy Rezső; 1909–1912: Feld Zsigmond (Fővárosi Városligeti Színház); 1912–1923: Nemzeti Színház.
Igazgatóként: 1895: Szolnok; 1895–96: Nagyszombat; 1896: Besztercebánya; Nagykároly, Losonc, Léva, Kisvárda; 1896–97: Besztercebánya; 1897: Sátoraljaújhely, Nagykároly, Zilah, Szilágysomlyó, Segesvár, Erzsébetváros, Kisvárda, Pancsova, Halas; 1897–98: Bonyhád; 1898: Kaposvár, Dombóvár, Csurgó, Nagyatád.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- ↑ Kenyheci r.k. egyházközség, 1854. évi keresztelések.
- ↑ a b Kápolnásnyéki állami halotti anyakönyv 15/1948.
- ↑ Váci felsővárosi (Szent Mihály) r.k. plébánia házassági anyakönyve, 29/1888. folyószám.
- ↑ Váczi Hirlap, 1888. október 7., 3. old.
- ↑ Szinészek Lapja, 1924. február 25., 4. old.
- ↑ Éjféli találkozás Hangosfilm
- ↑ A toprini nász Hangosfilm
- ↑ Az obsitos Hangosfilm
- ↑ Szentmihály Hangosfilm
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 429. o.
- Hangosfilm
További információk
[szerkesztés]- Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008.
