Ugrás a tartalomhoz

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Áfor szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt-ról szól. Hasonló címmel lásd még: Mol (egyértelműsítő lap).
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.
A Mol Campus a cégcsoport 2022-ben átadott új budapesti székháza
A Mol Campus a cégcsoport 2022-ben átadott új budapesti székháza
TípusNyilvánosan működő részvénytársaság
Alapítva1991
SzékhelyBudapest
VezetőkHernádi Zsolt elnök-vezérigazgató
Molnár József vezérigazgató
Iparágolajipar
Tulajdonoslásd külön szakaszban
Formarészvénytársaság
ÁrbevételNövekedés 19 612 millió dollár (2021)
ProfitNövekedés 2 020 millió dollár (2021)
Összes vagyonNövekedés 19 940 millió dollár (2021)
Alkalmazottak száma25 000 (2021)
LeányvállalataiMOL Petrolkémia Zrt., Slovnaft, INA
Tőzsde
Magyar cégjegyzékszám01-10-041683
A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
MOL üzemanyagtöltő állomás Gárdonyban

A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, rövidített nevén MOL Nyrt.,[1] más néven MOL-csoport, egy magyar multinacionális olaj- és gázipari vállalat, melynek székhelye Budapesten található. A cég jogelődje az 1957-ben alapított Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT), mely állami vállalatként 1991-ig működött. A MOL-csoport tagjai többek között a korábban horvát és szlovák állami olaj- és gázipari társaságok, az INA és a Slovnaft.

A Coface CEE Top 500 rangsor szerint 2021-ben és 2022-ben Magyarország 1. és Közép- és Kelet-Európa 3. legnagyobb forgalmú vállalata,[2][3] 2013-ban pedig 402. helyen állt a világ legnagyobb vállalatainak Fortune Global 500-as listáján, bevétele pedig megegyezett Magyarország akkori GDP-jének egyötödével. Piaci kapitalizációja (piaci értéke) 2016. június 16-án 1 672 milliárd forint, aznapi árfolyamon körülbelül 6 milliárd USD volt.[4] A MOL Magyarország legnyereségesebb vállalata, nettó nyeresége 2021-ben 1,75 milliárd dollár volt.

A MOL vertikálisan integrált és az olaj- és gázipar minden területén tevékenykedik, beleértve a kutatást, a termelést, a finomítást, a forgalmazást, a petrolkémiai vegyi anyagokat, az energiatermelést és a kereskedelmet. 2018-tól a MOL világszerte több mint 30 országban működik, 26 000 embert foglalkoztat, kilenc országban (főként Közép- és Kelet-Európában) közel 2000 benzinkútja van hat márkanév alatt, emellett piacvezető Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában. Közép-kelet-európai downstream tevékenységei olyan termékeket gyártanak és értékesítenek, mint üzemanyagok, kenőanyagok, adalékanyagok és petrolkémiai termékek. A vállalat legjelentősebb tevékenységi területei: Közép- és Kelet-Európa, Dél-Európa, az Északi-tenger, a Közel-Kelet, Afrika, Pakisztán, Oroszország és Kazahsztán.

A MOL elsődleges tőzsdei jegyzett a Budapesti Értéktőzsdén, ahol a BUX Index részét képezi. 2019 januárjában 9,7 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkezett és a második legnagyobb társaság volt a Budapesti Értéktőzsdén. A MOL másodlagos tőzsdén is szerepel Varsóban.

Története

[szerkesztés]

Az alapítás előtti időszak

[szerkesztés]

A cég története egészen 1930-as évekig nyúlik vissza.1937-ben amerikai segítséggel (EUROGASCO) kezdődött meg a zalai olaj kitermelése. 1938-ban alapították meg a Magyar–Amerikai Olajipari Társaságot (MAORT), a zalai olajmezőket 1940-re már csúcsra járatták.[5]

A II. világháború idején a németek vették át, és megalakult a Magyar–Német Ásványolajművek (MANÁT), mely a háború végéig, napi rendszerességgel szállította a kitermelt zalai kőolajat Németországba. (Ekkoriban havonta 67 000 tonna kőolajat termeltek ki.)

1946-ban a szovjetek kezébe került a társaság, létrejött a Magyar–Szovjet Nyersolaj Részvénytársaság (kezdetben: MASZOVOL, majd MASZOLAJ). Ekkor helyeződött át a kőolaj és földgáz kitermelésének központja a Dél-Alföld, azon belül főleg Algyő térségébe.[6][7]

1957-ben létrehozzák az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztöt. A kiskereskedelemmel és az üzemanyag értékesítéssel az Ásványolaj-forgalmi Vállalat (ÁFOR) foglalkozott.[8][9]

Az alapítás

[szerkesztés]

A MOL-t 1991. október 1-én, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 9 tagvállalatának összevonásával alapították meg. A tröszt 14 további vállalata máshová került. Az Állami Vagyonügynökség 1993 júliusában kezdte meg az addig állami vállalat privatizálását. A társaságok tényleges integrációja 1995-re fejeződött be, és a korábban elkülönült vállalatok egy közös szervezeten belül folytatták működésüket. A MOL egy olyan privatizációs stratégiáról hozott döntést, mely választ adott azokra a nemzetközi piaci, politikai és jogi kihívásokra, amelyekkel a társaságnak a Szovjetunió szétesésének káoszát követően szembesülnie kellett. Így vált az olaj- és gázipar regionális konszolidációja úttörőjévé.[10][11]

Regionális terjeszkedés

[szerkesztés]

1995-től az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) folytatta a vállalat privatizációját. 1998-ig a vállalat 75%-át privatizálták, további privatizációra 2002-ben került sor. 2005-ben az ÁPV Rt. már csak a részvények 11,78%-ával rendelkezett. Ezt a 11,78%-ot 2006 decemberében adta el a Budapesti Értéktőzsdén keresztül. Azóta 1 db szavazatelsőbbségi részvénye van az államnak. 2007 júliusában 10%-ot kapott kölcsön a menedzsmenttől a Magyar Fejlesztési Bank Invest Zrt. Így újra tud gyakorolni némi befolyást az állam.

1995-ben a vállalat először terjeszkedett túl a nemzeti határokon, töltőállomásokat nyitva Erdélyben, Romániában. A következő években a MOL tovább bővült, és 2000-ben 36 százalékos részesedést szerzett a szlovák nemzeti olajtársaságban, a Slovnaftban. Így lett a Társaság Közép-Európában az első olajipari vállalat, amely határokon átnyúló partnerséget létesített, és egyben új üzleti ágazatot nyitott a magyar petrolkémiai társaság, a Tiszai Vegyi Kombinát 32,9 százalékának megszerzésének köszönhetően.[12][13]

Slovnaft, Pozsony

1999-ben a MOL megjelent Pakisztánban, és a TAL Blokk, az ország egyik legnagyobb szénhidrogéntermelő blokkja üzemeltetőjévé vált a termelésben 8,42 százalékot elérő részesedésével.[14][15]

Nemzetközi terjeszkedés

[szerkesztés]

Az INA, a horvátországi nemzeti olajipari társaság 2002. évi privatizációs törvénye alapján 2002. májusában indították el a 25 százalék + 1 részvényrészesedés privatizációját célzó nyilvános tendert. A MOL 505 millió dolláros ajánlattal nyerte meg a pályázatot az OMV 420 millió dolláros ajánlatával szemben.[16][17] 2008. október 3-án tovább nőtt részesedése, mely így már elérte a 45%-ot, ezt követően, 2009. június 6-án a MOL átvette az INA irányítását, tulajdoni hányada jelenleg 49%[18].

2004-re a MOL több lépésben teljes hányadában megszerezte a szlovák nemzeti olajfinomítót, a Slovnaftot, A vezető magyar etilén- és polipropilén-gyártó Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) felett már 2001-ben ellenőrzést szerzett azzal, hogy a vállalatban 34,5 százalékra növelte részvényrészesedését, melyet követően 2006-ban az olajipari társaság 86,56 százalékra, majd 2015-re 100 százalékra növelve részesedését, s így a TVK tulajdonosa lett.[19] A tiszaújvárosi társaság neve 2015. augusztus 1-jétől Mol Petrolkémia.[20]

2003 és 2005 között a MOL eljutott a Shell Romania teljes felvásárlásáig. A MOL 2004-ben egy korneuburgi üzemanyagtároló megvásárlásával lépett be az osztrák piacra, egy évre rá a Roth töltőállomás-hálózatot is fölvásárolta.[21]

A MOL 2003 óta van jelen Szerbiában, ahol 2005-ben nyitotta első töltőállomását.[22] Jelenleg 62 MOL-töltőállomás működik az országban, ahol a vállalat a második legnagyobb importőr az üzemanyag-nagykereskedelem piacán. A MOL Szerbia 2019 szeptemberében új üzemanyag-terminált nyitott Karlócán (Sremski Karlovci). Szerbiában az teljes beruházás értéke meghaladja az 500 millió eurót, a létesítmény üzemanyagok tárolását és feldolgozását szolgálja az országban jelenleg működő 62 benzinkútja részére. Az üzemanyag-terminál a MOL legnagyobb beruházása Szerbiába az elmúlt 15 évben.[23][24]

2007 augusztusában a MOL megvásárolta az IES-t, az Italiana Energia e Servizi S.p.A.-t, a mantovai olajfinomító és egy 165 egységből álló olaszországi kiskereskedelmi lánc tulajdonosát.[25]

2007-ben a MOL belépett Irak kurdisztáni régiójába, ahol leányvállalata, a MOL Kalegran 20 százalékkal rendelkezik a Shaikan Blokkban.[26][27] Ezen túl 2009-ben a MOL 10 százalékos részesedést vásárolt a Pearl Petroleum konzorciumban (Pearl) a Crescent Petroleum és a Dana Gas PJSC társaságtól.[28]

A MOL 2007 novemberében egy új regionális kezdeményezésről, az Új Európai Transzmissziós Rendszer (NETS) elnevezésű közös regionális gázvezeték-rendszer létrehozásáról számolt be. 2007. december 20-án a MOL stratégiai együttműködést jelentett be a csehországi ČEZ (České energetické závody) energiaellátóval. A ČEZ-zel közösen létrehozott vállalkozás a gázüzemű energiatermelésre és a kapcsolódó gázinfrastruktúrára összpontosít Közép- és Délkelet-Európában, először két 800 MW-os erőművet indítva Magyarországon és Szlovákiában. Miután a stratégiai partnerség keretein belül részvényeinek 7 százalékát eladta a ČEZ-nek, a MOL 2008. március 10-én bejelentette, hogy ugyanilyen megfontolások mentén 8 százalékos részvényrészesedést értékesít az Ománi Olajvállalat számára.[29]

A Slovnaft új polipropilén üzeme

A MOL 2008. május 9-én megállapodást írt alá 35 százalékos részvényrészesedés megvásárlásáról az indiai ONGC által működtetett blokkban, Indiában.[30] Ugyanebben az évben a MOL megszerezte az INA részvényeinek újabb 22,16 százalékát a Zágrábi Értéktőzsde nyilvános ajánlata révén.[31]

A cég tulajdonhányada 2010-ben 15,6%-ban magyar, 84,4%-ban külföldi volt.[32] 2011. május 24-én a második Orbán-kormány megvásárolta az orosz Szurgutneftyegaz tulajdonolta részvényeket, így az állam 21,2%-nyi részvényhez jutott összesen 1,88 milliárd euró értékben, (aznapi árfolyamon számolva mintegy 500 milliárd forintért). 2012 júniusában megvásárolta Pap Oil, illetve Bohemia Realty Company vegyipari cégek fúzióját, így 149-re emelte cseh benzinkút-hálózatát.[33] A vásárlást július 7-én lezárták.[34]

2013 végén a MOL belépett az északi-tengeri területre a Wintershall portfóliójának megszerzésével, amely már termelő olajmezők és a még csak induló projektek elegyét foglalta magában. Ezenkívül pozíciót szerzett a Scott központban az Északi-tenger középső részén.[35][36] A MOL tovább bővítette kutatási portfólióját azáltal, hogy 2015-ben belépett Norvégiába, miután megszerezte az Ithaca Petroleum Norge-t.[37]

2014. május 8-án a MOL bejelentette, hogy megvásárolta az olasz Eni csehországi, szlovákiai és romániai leányvállalatait, beleértve az addig Agip márkanév alatt működő 208 benzinkútból álló kiskereskedelmi hálózatot. Az ügylet szintén magában foglalta az Eni nagykereskedelmi érdekeltségeinek átvételét Csehországban, Szlovákiában és Romániában. Csehországban a 125 új benzinkútnak és a szintén csoporthoz tartozó 24 Slovnaft és 125 PAP Oil töltőállomásnak köszönhetően a MOL kiskereskedelmi piaci részesedése meghaladta a 10 százalékot. A 274 töltőállomással a MOL-csoport lett a második legnagyobb üzemanyag-kiskereskedő az országban. Szlovákiában így már 253 benzinkút tartozott a teljes hálózathoz az akkor felvásárolt 41 töltőállomással. Romániában 42 kúttal bővült a meglévő hálózat, amely így 189 elemű lett és a kiskereskedelmi piaci értékesítés 12 százalékát adta.[38]

A MOL 2022 és 2023 folyamán két nagy akvizíción keresztül bővítette a regionális portfólióját. 2022-ben bejelentették, hogy a MOL belép a lengyel üzemanyag kiskereskedelem-piacra: 417 db Lotos töltőállomást vásárolt meg a PKN Orlen lengyel állami energiavállalattól, és így a harmadik legnagyobb szereplővé vált Lengyelországban ebben a szegmensben.[39] Ezzel Lengyelország lett a legnagyobb piac, ahol a MOL-csoport jelen van és ahol több kútja van itt, mint Magyarországon.[40] 2023-ban felvásárolta az OMV Slovenijat, s ennek köszönhetően több mint 170 töltőállomás került hozzá,[41] melyből 39-et az Európai Bizottság feltételeinek megfelelően továbbértékesített a Shellnek.[42] Így a MOL-csoport 2023-ban összesen több mint 2500 töltőállomásból álló hálózatot működtetett Kelet-Közép-Európában.[43]

Transzformáció

[szerkesztés]
Kőolajkút

2016-ban a MOL-csoport bejelentette új, hosszú távú, MOL 2030 Enter Tomorrow stratégiáját, amely a várható fosszilis tüzelőanyag-csúcsigényre reagál. A vállalat szerint az integrált upstream-downstream üzleti modell továbbra is erőteljes és stabil nyereségességet biztosítana a következő 10–15 évben, ám az új beruházások elengedhetetlenek a MOL jövője szempontjából.[44] A stratégia részeként a vállalat célja a klasszikus olaj- és gázipari üzletág diverzifikálása, és a régió vezető vegyipari- és fogyasztási cikkekkel és szolgáltatásokkal foglalkozó társasággá történő átalakítása. A Wall Street Journal szerint: „A MOL olyan átalakítási stratégiával rendelkezik, amely arra a kérdésre, hogy milyen változások várhatóak a nagy energiaszolgáltatók környezetében a következő évtizedben, a legegyértelműbb válaszokat megfogalmazóbbak közé tartozik.”[45][46]

MOL Öko (napelemes) benzinkútja Budapest XII. kerületében

A MOL 2030-ig a 4 és fél milliárd dollár összegű beruházást tervezett petrolkémiai üzletágának fejlesztésére, a fogyasztási cikkek szegmenséből a magasabb hozzáadott értékű vegyi termékek felé törekszik.[47][48] Az új stratégiát követő egyik első projekt a Polyol vegyipari projekt volt. A MOL 2018. szeptemberében befejezte a projektberuházást, és mérnöki, beszerzési és építési (EPC) szerződéseket írt alá a német ThyssenKrupp konszernnel.[49][50]

2019 októberében Hernádi Zsolt, Koncz Ferenc, Sami Pelkonen és Varga Mihály lefektette a tiszaújvárosi komplexum alapkövét. 2023-ban sikeresen megtörtént a kísérleti üzem tesztelése.[51]

A MOL 2030 Enter Tomorrow stratégia részeként a vállalat megkezdte az újrahasznosítás lehetőségeinek feltárását, 2018-ban partnerséget alakított ki a műanyag újrahasznosítás céljából a német APK-val, majd 2019-ben megvásárolta a német Aurora újrahasznosított műanyag-keveréket gyártó céget.[52][53][54]

Kiskereskedelmi stratégiájának részeként a MOL célja, hogy napi fogyasztási cikkek (FMCG) forgalmazójává váljon, illetve hogy megreformálja Kelet-Közép Európában a közlekedést. A vállalat 2030-ra kitűzött célja a fogyasztói szolgáltatások EBITDA-értékének (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményének) 15 százalékról 30 százalékra való megduplázása.

2019 szeptemberében, 18 országból több mint 100 friss diplomás kezdte pályafutását a MOL-csoport frissdiplomásoknak szóló Growww karrierprogramján belül,[55] a 2005-ben indított program már több mint 2500 résztvevőt számlált.[56]

A MOL 2021 februárjában “Shape Tomorrow” címmel frissítette és aktualizálta hosszútávú stratégáját, hogy Kelet-Közép-Európa körkörös gazdaságának vezető szereplőjévé váljon. A frissített stratégiában még nagyobb fókuszt kaptak a fenntarthatósági célok, illetve új elemként megjelent a körforgásos gazdaság. A stratégia szerint a MOL továbbra is elkötelezett amellett, hogy a hagyományos, fosszilis üzemanyag alapú tevékenységét alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható üzleti modellé alakítsa át.[57]

2022-ben létrejött budapesti székhelyű koncessziós társaság, a MOHU, amely a 2022 nyarán elnyert koncessziós pályázat értelmében 2023. július 1-jétől 35 évig irányítja Magyarországon a települési szilárd hulladékgyűjtését és újrahasznosítással vagy ártalmatlanítással történő kezelését.[58]

A MOL-csoport napjainkban

[szerkesztés]
Olajkút a MOL korábbi székháza előtt

Szervezeti felépítés

[szerkesztés]

A MOL számos leányvállalattal rendelkezik üzleti tevékenysége különböző területein. Ezek közül a legfontosabb leányvállalatok a Slovnaft,[59] az INA[60] és a MOL Group Italy,[61] a MOL Polska[62] és a MOL Slovenia.[63][64]

Vezetés

[szerkesztés]

A MOL-csoport vezető, irányító testülete a 11 tagú Igazgatótanács. Tagjai közül négyen egyben ügyvezető tisztséget is betöltenek, míg heten vezetőtisztség nélküli igazgatósági tag minőségben vesznek részt az Igazgatóság munkájában. Az Igazgatóság három ügyvezető tagja az elnök, Hernádi Zsolt, aki egyben vezérigazgató is, Molnár József, a csoport vezérigazgatója, Bacsa György a MOL Magyarország ügyvezetője, valamint Világi Oszkár, a Csoportszintű Innovatív Üzletágak És Szolgáltatások ügyvezető igazgatója.[64] A felügyelőbizottságot Áldott Zoltán vezeti, aki egyben a Slovnaft felügyelőbizottságának elnöke is.[65]

Tulajdonosi szerkezet

[szerkesztés]

A MOL Nyrt. tulajdonosi szerkezete 2022. december 31-én az alábbiak szerint alakult:[66]

  • 31,22% - külföldi befektetők (többnyire intézmények)
  • 10,49% - MOL-Új Európa Alapítvány
  • 10,00% - Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány[67]
  • 10,00% - Mathias Corvinus Collegium Alapítvány
  • 8,99% - belföldi intézményi befektetők
  • 7,95% - MOL Nyrt. dolgozói részvényprogram szervezete
  • 5,31% - belföldi magánbefektetők
  • 5,16% - OTP Bank Nyrt. + OTP Alapkezelő
  • 4,18% - ING Bank N.V.
  • 4,20% - UniCredit Bank AG
  • 2,51% - MOL Nyrt. (saját részvények)

MOL Campus

[szerkesztés]
Bővebben: Mol Campus

2017-ben a MOL bejelentette, hogy az akkor Budapest több különböző kerületében dolgozó munkavállalói számára létrehoz egy központi épületet, ahol munkatársai a legmodernebb munkakörülmények között dolgozhatnak majd. Az új székház a MOL Campus nevet kapta, és a Kopaszi-gát mellett építették fel.[68] A komplexum egy 28 emeletes, 120 méteres toronyból és a hozzá tartozó pódiumból áll. Az épületet a fenntartható építészet úttörője, a brit Foster + Partners tervezte.[69] A campus tetejére egy, a nyilvánosság számára is látogatható kilátóterasz is épült. Emellett a MOL Campus egyedülálló irodai megoldásai mellett Budapest legzöldebb irodaháza címre is pályázott.[70] A campus területe 86.000 négyzetmétert foglal magába, és akár 2500 fő befogadására is alkalmas. A torony Budapest legmagasabb épületeként Kelet-Közép-Európában a brit stúdió második építményeként valósult meg. A MOL Campus alapkövét 2018 októberében tették le.[70] 2019 júniusában a MOL bemutatta az első belsőépítészeti látványtervet, amelyet a berlini székhelyű KINZO belsőépítész cég készített.[71]

A MOL Campus átadására 2022. december 8-án került sor.[72]

A MOL a korábban 3 kerületben, 9 különböző épületben dolgozó, kollégáját költöztette az új székházba, amelynek elsődleges küldetése, hogy harmonikus munkakörnyezetet teremtsen a dolgozóknak és – a MOL stratégiájával összhangban – biztosítsa a hatékony munkavégzést. A belső terek kialakításakor szempont volt, hogy olyan modern, fenntartható és ideális munkahely jöjjön létre, amely támogatja az együttműködést. Az irodák kialakítása az ABW (Activity-Based Workplace) - tevékenység-alapú iroda modellt követi, azaz a munkavállalók adott feladatuktól függően maguk dönthetnek az épületen belüli változatosan kialakított és különféle hangulatú terek közül az aktuális munkahelyükről, és ezt bármikor rugalmasan változtathatják.[73]

A zöld terek a központi átriumtól egészen a kilátóteraszig, az épület egészét keresztülszövik, így hozva közelebb a természetet a munkahelyhez. E terek közösségi katalizátorok is, hiszen segítik a kollégák együttműködését, de támogatják a kikapcsolódást és az inspirációt is. A beáramló természetes fény és a hőmérséklet szabályozására a legfejlettebb technológia szolgál, annak érdekében, hogy minden körülmény megfelelő legyen a dolgozók elvárásainak.[74]

A MOL-Csoport 2030+ stratégiáját támogatva, az új MOL Campus a fenntarthatóság jegyében épült. A MOL Campus a legszigorúbb fenntarthatósági elvárásokat is teljesíti. Magyarországon egyedülálló módon sikeresen megszerezte mind a LEED Platinum, mind a BREAM Excellent minősítést az olyan innovatív megoldásoknak köszönhetően, mint a 900 m2 napelem, a geotermikus energiát használó hűtési és fűtési rendszer, valamint a szürkevíz újrahasznosítás.[75]

Az épület 29. emeletén található a publikum számára is nyitott SkyDeck kilátóterasz, ahova az épület földszintjén található Látogatóközpontból panorámalift visz fel a 120 m magasan található kilátópontra.

A Kilátóterasz meglátogatása belépőjegyhez kötött, melyet online lehet előzetesen megvásárolni, a földszinti látogatóközpont interaktív kiállítását viszont bárki szabadon megtekintheti a nyitvatartási időben.[76]

A MOL Campusban továbbá számos olyan szolgáltatás és eszköz található, mely a nagyközönség számára igénybevehető, többek közt Fresh Corner Cafe, bisztró, baba-mama szoba, ATM, illemhelyiségek, defibrillátor, ingyenes wifi, külső kerékpártároló és szépségszalon.[77]

Tevékenység

[szerkesztés]

Kutatás-termelési (upstream) tevékenységek

[szerkesztés]

A MOL-csoport jelenleg tíz országban van jelen olaj- és gázipari kutatási és termelési eszközökkel, közülük nyolcban folytat kitermelést.[78] Közép- és Kelet-Európán (Magyarország és Horvátország), valamint azok szomszédos térségén túl a MOL jelen van és stratégiai partnerségi viszonyt ápol a FÁK-térséggel (Oroszország és Kazahsztán), jelen van a Közel-Keleten, Afrikában és Pakisztánban, csakúgy, mint az Északi-tengeren (Egyesült Királyság, Norvégia).

Egykori logója

A MOL olaj- és gáztermelésének csaknem kétharmada Magyarországról és Horvátországból származik.[79] Annak ellenére, hogy a közép-kelet-európai olajmezők régen megművelés alatt állnak, a vállalatnak sikerült megfordítania a termelés visszaesésének tendenciáját, az olajtermelés húsz százalékkal nőtt 2016-ban az optimalizálási, fokozott olajvisszanyerést eredményező intézkedéseknek köszönhetően.[80]

A társaság a Premier Oil (50%) és a Cairn Energy (30%) társaságában 20 százalékos részesedéssel rendelkezik az Északi-tengeri Catcher térség olaj- és gázblokkjában. Az Egyesült Királyság Energiaügyi és Klímaváltozási Minisztériuma 2014 júniusában véglegesen jóváhagyott egy 1 milliárd font értékű fejlesztést. Az FPSO (Floating Production Storage and Offloading) olajmezőről először 2017. decemberében termeltek ki olajat.[80][81]

Norvégia fontos szerepet játszik a MOL-csoport nemzetközi kutatási portfóliójában. A társaság az Ithaca Petroleum Norge felvásárlását követően 2015-ben lépett Norvégiába, és azóta jelen van az Északi-tenger három legfontosabb területén, Central Graben Southban, South Viking Grabenben és az Észak-tenger északi részén).[82] 2018 végén a MOL Norge megkezdte első mélyfúrását az Oppdal/Driva kutatás keretében.[83]

A MOL kutatási licenccel rendelkezik az alábbi országokban, illetve területeken (ld. a bejelentés dátumát is!):

  • Jemen, „48-as” és „49-es” kutatási blokk, 2002
  • Kazahsztán, Fedorovszkij blokk, 2004-; Észak-Karpovszkij, 2012-2017
  • Horvátország és Magyarország, Slatina és Zaláta, 2006
  • Oroszország, Szurgut-7-es blokk és Matyuskinszkij blokk, 2006/2007-2011; Bajtuganszkoje-olajmező, 2006/2007-
  • Kamerun, Ngosso, engedélyezett blokk, 2007-2015
  • Irak, Akri Bijeel blokk, 2007-2015; Shaikan 2007-, Pearl
  • Pakisztán, Margala 2007-, Margala North 2007-2015, DG Khan 2015-
  • Omán Block 43B 2006-2013, Block 66 2012-2021
  • Norvégia, 2015-2022
  • Románia EX-1, EX-5, EX-6 2010-

A MOL külföldi termelési egységekkel rendelkezik (ld. a bejelentés dátumát is!):

  • Pakisztán, Tal Blokk, 2004- Karak Blokk 2008-, Ghauri 2013-2017
  • Azerbajdzsán 2020-
  • Norvégia PL102 2015-2022
  • UK 2015-2022

2019 novemberében a MOL megállapodást írt alá a Chevronnal, megszerezve annak 9,57%-os részesedését az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) olajmezőben, amely a világ egyik legnagyobb olajmezője, amely a Kaszpi-tenger alatt található, és további 8,9%-os részesedést szerzett a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) csővezetékben. A csővezeték nyersolajat szállít az ACG-ből a földközi-tengeri Ceyhan kikötőjébe. A teljes tranzakció értéke 1,57 milliárd dollár volt.[84][85]

Innen először 2023-ban érkezett mintegy 90 000 tonnányi Azeri Light típusú kőolaj a Seavelvet tartályhajón a törökországi Ceyhan kikötőjéből a horvátországi Omisaljba, ahonnan aztán az Adria vezetéken keresztül a szlovákiai Slovnaft Finomítóba került. A MOL ezzel egy teljesen integrált értékláncot hozott létre, azaz egy tulajdonában lévő mezőről kitermelt kőolajból a saját finomítójában feldolgozott kőolajtermékeket képes értékesíteni.

Jelentős mennyiségű kőolajat talált a MOL Vecsés határában, 2100 méter mélyen. A MOL 2022 júliusában kezdett kutatófúrásba a területen, ahol a szükséges vizsgálatok elvégzése után bebizonyosodott, hogy addig ismeretlen kőolajmezőt sikerült felfedezni. Az új kút napi 600 hordó termeléssel indult, úgy tervezték, hogy 700-1000 hordós termelése mintegy 10 százalékkal növeli a MOL Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolajkitermelését. A Vecsés-2 nevű olajkút a MOL harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lett, mely egyedül képes lett kiváltani az elöregedő algyői olajmező teljes éves természetes hozamcsökkenését.[86] 2024 májusában újabb kutatófúrást végeztek a kőolajmező további feltérképezésére. A találat eredményeként a Vecsés-1 elnevezésű kút napi 1300 hordó próbatermeléssel indult, ami körülbelül 1,5 százalékkal tovább növelte a MOL-csoport teljes szénhidrogén-kitermelését. A két sikeres fúrás után a MOL egy harmadik kútfúrást is tervbe vett a vecsési olajmezőn.[87][88]

Feldolgozással és kereskedelemmel kapcsolatos (downstream) tevékenységek

[szerkesztés]

A MOL-csoport összesen 20,9 millió tonnás finomítói-, és 2,2 millió tonnás petrolkémiai kapacitással rendelkezik. A downstream eszközállományban 6 termelőegység található: négy finomító és két petrolkémiai üzem, melyeket az országhatárokon átívelő, logisztikai és nagykereskedelmi, integrált ellátási láncmenedzsment keretében működtet.[89] A százhalombattai és a pozsonyi finomítókat, 10,6-os, illetve 11,5-ös Nelson komplexitási indexükkel, a legjövedelmezőbbek között tartják számon Európában.[90]

A MOL petrolkémiai termékeket is gyárt és forgalmaz világszerte és e téren is vezető szerepet tölt be a közép-kelet-európai régióban. Termékeit több mint 40 országban értékesítik.[91] A MOL petrolkémiai portfóliója kiváló minőségű poliolefin termékekből (nagy és alacsony sűrűségű polietilén, polipropilén), valamint butadiénből áll.[92][93]

A MOL 2030 Enter Tomorrow stratégiába azt a célt tűzte ki a vállalat, hogy az értékes, nem motorüzemanyagok részarányát 2030-ra fokozatosan, 50 százalék fölé emelje a jelenlegi 30 százalékról. Emellett a MOL-csoport szándékában áll a petrolkémiai üzletág oly módon történő fejlesztése, hogy mellette változatlanul ki tudja elégíteni a jövedelmező termékek, úgymint a repülőgép-üzemanyagok, a kenőanyagok és alapolajok iránti egyre növekvő igényt is.[94]

Minthogy a MOL célja petrolkémiai üzletágának bővítése, ezért a társaság 1,2 milliárd eurót különített el propilénoxid alapú poliolokba történő fejlesztésekre. Ez egy, az autóipar, a csomagolás és a bútorgyártás területén használatos nagy értékű termék. 2018-ban végleges befektetési döntést hozott Polyol projektjéről, amely a vállalat életében a legjelentősebb a 2021-ig történt beruházások közül.[89]

2018-ban a MOL petrolkémiai portfóliója bővítése érdekében stratégiai partnerséget kötött a német APK-val, támogatva az APK műanyag-újrahasznosító üzemének Merseburgban történő befejezését. Az újrahasznosítási és fenntarthatósági törekvések részeként az üzem egy „Newcycling” elnevezésű innovatív technológiát honosít meg az üzemben, amelynek révén műanyag hulladékokból kiváló minőségű újrafeldolgozott anyagok állíthatók elő.[95][96]

A földgázágazatban a fő hangsúly az olyan extenzív nagynyomású gázvezetéken keresztül történő gázszállításon van, melynek hossza meghaladja az 5700 kilométert (3500 mérföldet).[97] A MOL tagja volt a Nabucco Gas Pipeline nevű projektcégnek is.[98]

A társaság támogatja a második generációs bioüzemanyagok kutatását a Pannon Egyetemen.[99]

A MOL-csoport 2022-ben felvásárolta a ReMat Zrt-t, Magyarország piacvezető műanyag újrahasznosító vállalatát, amely kommunális és ipari hulladékot használ fel regranulátum előállítására.  A MOL teljes műanyag újrahasznosító kapacitása - a korábban megvásárolt németországi Aurora Kunststoffe Gmbh-val együtt – évi 40 000 tonnára emelkedett. A MOL ezzel megkezdte portfolió kiépítését a műanyag-újrahasznosítás és az integrált hulladékkezelés területén.[100] 

2023 nyarán együttműködést kötöttek a Lummus Technology elnevezésű céggel a műanyagok kémiai újrahasznosítása területén. A Lummus a MOL-csoport rendelkezésére bocsájtotta műanyaghulladék-feldolgozó technológiáját, amely képes hatékonyan átalakítani a műanyaghulladékot nagy értékű vegyipari termékekké és egyéb alapanyagokká, ezzel visszaforgatva az anyagot a körforgásos gazdaságba.[101]

A MOL 25 százalékos résztulajdonosa a Rossi Biofuelnek, amely a használt étolajok, a (olaj- és) zsírfogók anyagainak, az állati zsiradékok vagy a növényi olajgyártásból származó maradékok feldolgozását is lehetővé teszi, így bioalapanyag keletkezik. Az ún. co-processing eljárás során a Dunai Finomítóban a bioalapanyagot a fosszilis komponensekkel együtt dolgozzák fel az üzemanyag-előállítás során, hogy fenntarthatóbb dízelt állítsanak elő, növelve az üzemanyagok megújuló részarányát és csökkentve akár 200.000 tonna/évvel a CO2 kibocsátást anélkül, hogy ez negatívan befolyásolná az üzemanyag minőségét.[102] 

A MOL 2023 júliusában átvette a Szarvasi Biogázüzemet.[103] A hulladékfeldolgozó létesítmény szerves hulladékot használ villamos energia és hő előállítására, kapcsolt energiatermeléssel, körülbelül 4 MW elektromos csúcskapacitással. Az üzem évente több mint 40 000 tonna, a régió hústermeléséből származó hulladékot dolgoz fel, és további 53 000 tonna maradék hulladékot (például hígtrágyát és trágyát) a szomszédos állattartó és húsfeldolgozó gazdaságokból.  Ezenkívül mintegy 18 000 tonna mezőgazdasági szubsztrátot használnak alapanyagként a több mint 12,5 millió köbméter biogázt előállító üzem számára.[104] 

A gumibitumen-technológiát, a bitumenből és hulladék gumiabroncsokból előállított gumibitumen gyártásának technológiáját a MOL és a Pannon Egyetem közösen fejlesztette ki. Az új gumibitumen üzem zalai telephelyen épült fel, ami mintegy 10 millió dolláros beruházást jelent. Az egy év alatt megvalósult létesítmény évi 20 000 tonna gumibitumen előállítására képes.[105]

Emellett a MOL a egyik legnagyobb kapacitású zöld hidrogén üzemét építi Százhalombattán. A 22 millió eurós beruházás célja, hogy megújuló forrásból származó elektromos áram segítségével évente 1600 tonna zöld hidrogént állítsanak elő és ezzel 25 000 tonnával csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásunkat.[106]

A MOL és partnerei 73,8%-os részesedést szereztek az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.-ben. Az ALTEO összes megújulóenergia-kapacitása jelenleg 69 MW tesz ki, ebből 47 MW szélenergia, 19 MW napenergia, további 3 MW pedig a vízenergia és biogázüzemek adnak.[107]

A MOL a Budapest Airporttal, a RÜK-kel és a WizzAirrel együttműködve megkezdte a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) kereskedelmi tesztelését is.[108]

A MOL-csoport horvát leányvállalata, az INA tesztüzembe helyezte Horvátország második legnagyobb naperőművét Virjében, amely a második legnagyobb ilyen létesítmény az országban.[109]

Fogyasztói szolgáltatások (kiskereskedelem)

[szerkesztés]

2023-ra a MOL-csoport több mint 2500 benzinkúttal rendelkező hálózatot épített ki, hat márkanév alatt kilenc közép-kelet-európai országban, Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban, Szerbiában, Szlovéniában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban.[89] A technológiai fejlődést és az új fogyasztói szokásokat figyelembe véve, valamint arra törekedve, hogy a vállalat felkészüljön a meghatározóan motorüzemanyagon alapuló korszak utáni időkre, a társaság azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a piacon szélesebb spektrumban jelenjen meg termékeivel és szolgáltatásaival.[110][111]

E cél elérése érdekében 10 milliós lakossági ügyfélkörére építve a MOL már új vállalkozásokba fogott, ideértve az e-mobilitást, az autómegosztást és a flottakezelést.[112] MOL 2030 Enter Tomorrow stratégia részeként az e-mobilitásra és az alternatív üzemanyagokra is külön figyelmet szentel a vállalat. 2018-ban a társaság saját autómegosztó szolgáltatást indított Budapesten, a MOL Limot.[112][113][114]

A MOL Fresh Corner hálózata Közép-Európa legnagyobb kávézólánca – amelynek Magyarországon 285 töltőállomáson, illetve két különálló üzletben összesen 287 egysége működik (ebből egyik a vállalat központjában, a MOL Campusban). 2022-ben csoportszinten 26 millió hot-dogot értékesítettek, ami azt jelenti, hogy minden 15. tranzakció hot-dog eladásból származott.[115]

Hulladékgazdálkodás

[szerkesztés]

A MOL 2023. július 1-jét követően 35 évig végezheti az évi közel 5 millió tonna magyarországi települési szilárdhulladék begyűjtését, valamint gondoskodik annak kezeléséről, és kapcsolódó beruházásokat valósít meg.[116] A vállalat az első tíz évben mintegy 185 milliárd forintot fordít infrastrukturális és technológiai fejlesztésekre, a kötelező visszaváltási rendszer és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működtetésére, valamint kialakít egy, évente legalább 100 ezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas üzemet is. A vállalat a koncessziós szerződésen kívül is komplex hulladékgazdálkodási rendszert működtet: évente 100-120 ezer tonna saját hulladék sorsáról gondoskodik, emellett jelentős mennyiségű külső hulladék kezelésére is képes, illetve belépett a műanyag-újrahasznosítás területére is.[117] A vállalat gumibitument gyárt használt abroncsokból, használt sütő- és gépolajat hasznosít újra, illetve energiát is termel a már anyagában nem újrahasznosítható hulladékból.

Gazdálkodási adatok

[szerkesztés]
Tábla a MOL budafapusztai telephelye kerítésén

Adózás előtti eredmény

Viták

[szerkesztés]
A Kövegyi Szent Gellért pihenőhely, Magyarország legnagyobb MOL töltőállomásával az M43-as autópályán

Az OMV átvételi kísérlete

[szerkesztés]

2007 júniusában az OMV osztrák energiavállalat nyilvános vételi ajánlatot tett a MOL részvényeire, amelyet a magyar társaság elutasított. Az Európai Bizottság 2008. március 6-án mélyreható vizsgálatot indított az OMV-nek a MOL megszerzésére irányuló vételi ajánlatával kapcsolatban. Ezután a vizsgálat lezárását követően 2008. június 24-én küldte meg az OMV-nek a MOL átvételi kísérletével kapcsolatos „kifogásközlését”.[129] Ezt követően, 2009 márciusában, az OMV eladta a MOL-ban meglévő 21 százaléknyi részvényét a Surgutneftegas részére. A MOL ezt a lépést "barátságtalan lépésnek" nevezte és állította, hogy az OMV ezzel a lépésével az orosz érdekeket szolgálta.[130]

Surgutneftegas részvények

[szerkesztés]

Miután az OMV 2009-ben eladta a MOL-ban lévő 21 százalékos részesedését a Surgutneftgas számára, a MOL a Surgutneftegas átláthatatlan tulajdonosi struktúrájára hivatkozva megtagadta az orosz vállalat teljes jogú részvényesként való nyilvántartásba vételét. Ennek eredményeként a Surgutneftegasnak nem volt képviselője az igazgatótanácsban és nem volt joga a részvényesek közgyűlésén élni szavazati jogával. A MOL azzal védte a Surgutneftegast jogaiban korlátozó döntését, hogy az orosz vállalat nem fejezte ki egyértelműen a társasággal kapcsolatos szándékát.[131] 2011 májusában a magyar kormány megvásárolta az orosz Surgutneftegas részvényeit, így a magyar állam szerezte meg a MOL részvényeinek 21,2 százalékát.[132][133]

Az INA-val kapcsolatos jogviták

[szerkesztés]

2011-ben Horvátország vizsgálatot indított Ivo Sanader volt miniszterelnök ellen, aki állítólag 10 millió eurós vesztegetést fogadott el a MOL-tól, cserébe a horvát kormány jóváhagyja a részvényesi megállapodás első módosítását, melynek következtében a MOL szerezte meg a vállalatirányítási jogokat. A vádakat a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen fogalmazták meg.[134][135] A MOL többször tagadta az összes vádat. Nem sokkal ezután a magyar ügyészség vesztegetés gyanúja címén indított nyomozást, melyet 2012-ben az ügyben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos gyanúsításokat megalapozatlannak nyilvánított és elutasította őket.[136][137]

2013 szeptemberében a zágrábi bíróság Hernádi ellen elfogatóparancsot adott ki,[138] aki így az Interpol vörös körözési listájára is felkerült.[139] Hernádi Zsolt kiadatását a magyar bíróság megtagadta.[140] 2013 november végén a MOL egy korábbi alkalmazottja pótmagánvádas eljárást indított Hernádi Zsolt ellen, amelyben azt állította, hogy az INA törvénytelen megszerzése állt a MOL részvényeinek csökkenése mögött. 2014. májusában a Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást a hivatali vesztegetés miatti büntetőperben, a csalás és vagyoni hátrány okozása miatti vádak alól pedig felmentette.[141] 2014 decemberében jogerősen helybenhagyták a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatti elsőfokú felmentő ítéletet, amelyet a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is átvett.

2014-ben a horvát kormány választottbírósági eljárást kezdeményezett a MOL ellen az ENSZ Genfben működő választott bíróságánál, az UNCITRAL nál, a Közgyűlési Részvényesi Megállapodás első módosításának érvénytelenítését kérve, azt állítva, hogy a MOL jogellenesen szerzett irányítási jogot az INÁ-ban.[142][143] 2016. decemberében az UNICTRAL, a genfi választott bíróság, meghozta döntését és Horvátországnak a vesztegetésre, valamint a részvényesi megállapodás megszegésére vonatkozó valamennyi vádját elutasította.[142][143]

A Zágráb Megyei Bíróság 2019. decemberében elsőfokú ítéletet hozott a Sander-Hernádi perben, miszerint a MOL vezetőjét vesztegetés vádjában bűnösnek találta és két év börtönbüntetésre ítélte.[144] A MOL-csoport csalódottságát fejezte ki, mivel „a korábbi határozatok, mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy a MOL nem követett el bűncselekményt.” Megerősítették, hogy „az elnök-vezérigazgató a MOL-csoport Igazgatóságának bizalmát és támogatását továbbra is teljes mértékben élvezi ”.[145][146]

A magyar kormány egyértelműen politikai nyomásgyakorlásként értékelte Hernádi elítélését.[147] Két neves nemzetközi jogtudóst, Kai Ambost és David Anderson, Baron Anderson of Ipswichet neveztek ki független bírósági megfigyelőnek, hogy a tárgyalások során a bírósági eljárás jogszerűségét figyelemmel kísérjék. Az ítélethirdetést követően a független jogi megfigyelők a horvát bíróságot horvát "nemzeti érdekalapú" elfogultsággal és a tisztességes eljárás nemzetközileg elismert normáinak megsértésével vádolták, ”beleértve ebbe az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) 6. cikkelye (1) bekezdésének megsértését is."[148][149][150] A Hernádi letartóztatásáról hozott 2018-as döntést 2020. januárjában szintén a Zágráb Megyei Bíróság helyezte hatályon kívül . A horvát főügyész még fellebbezett a legfelsőbb bíróságon a döntés ellen, de várható volt, hogy az európai elfogatóparancs is visszavonásra kerül.[151] A MOL az ügyben később a Világbank égisze alatt működő, washingtoni székhelyű Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID) fordult, amely 2022. július 5-én közzétett ítéletében kimondta, hogy nem felelnek meg az igazságnak a horvát kormány és bíróság azon állításai, miszerint a MOL vesztegetéssel szerzett irányítási jogot az INA-ban.[152] A korrupciós vádakat Horvátország ebben az eljárásban sem tudta bizonyítani az ügy koronatanúját pedig teljesen hiteltelennek minősítette a választottbíróság. Az ICSID az eljárás kilencéves időtartama alatt több tucat tanút hallgatott meg, több tízezer oldal iratanyagot vizsgált meg, ami után egyhangú bírói szavazással hoztak ítéletet. A korrupció hiányának megállapításán túlmenően az ICSID a Mol javára a horvát kormány 2014-es gázpiaci intézkedéseivel összefüggésben (késedelmi kamattal együtt) 235 millió dollár kártérítést ítélt meg.[153]

2023. februárjában Davor Filipociv horvát gazdasági miniszter a horvát közszolgálati televízióban azt nyilatkozta, hogy Horvátország kifizeti a MOL-nak a nemzetközi választottbíróság által meghatározott 235 millió dollárt.[154] 2023 áprilisában Hernádi Zsolt, kilenc év után átfogó interjút adott az RTL horvát kereskedelmi csatornának, amelyben az INA ügy kapcsán elmondta „A nemzetközi választott bíróságok – beleértve a Horvátország által delegált bírókat is – egyhangú döntéssel mondták ki azt, hogy nem történt semmilyen megvesztegetés”.[155]

Díjak

[szerkesztés]

2016-ban a kőolajipari közgazdászok, mint az év legjobb energiaipari vállalatának, a MOL-csoportnak ítélték a „Downstream Company of the Year, 2016” díjat.[156]

2018-ban az „Energy Company of the Year - Mid Cap” díjat nyerték el.[157]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ MOL Nyrt. (magyar nyelven). Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat, 2024. január 21. (Hozzáférés: 2024. február 10.)
  2. ↑ Coface CEE Top 500 ranking (angol nyelven) (pdf). Coface(wd), 2022. október. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
  3. ↑ Coface CEE Top 500 ranking (angol nyelven) (pdf). Coface(wd), 2023. november. (Hozzáférés: 2024. február 9.)
  4. ↑ MOL részvény árfolyam, portfolio.hu. [2008. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 19.)
  5. ↑ Molnár Zoltán, Karancsi Rudolf, Szász Zsófia - Szocialista kánaánból elöregedett ementáli lett a zalai olajfalu (24.hu, 2018.02.02.)
  6. ↑ Nagy Jószef - A község, ami alól kiszivattyúzták az olajat, mégsem nyelte el a föld (24.hu, 2022.03.13.)
  7. ↑ A magyar szénhidrogén-bányászat nem nélkülözi a kalandos fordulatokat. ecolounge.hu. (Hozzáférés: 2019. január 27.)
  8. ↑ Magyar márkák története - MOL - HVG, 2005.03.28.
  9. ↑ Vincze Miklós - Néhány hónapja zárt csak be az ország utolsó ÁFOR-kútja (24.hu, 2024.08.10.)
  10. ↑ History of MOL Rt – FundingUniverse. www.fundinguniverse.com. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  11. ↑ Chronological History - MOL Magyarország (brit angol nyelven). mol.hu. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  12. ↑ „MOL’s milestone, MOL’s milestone”, The Economist (Hozzáférés: 2020. január 22.) 
  13. ↑ „All for one, and one for all?, All for one, and one for all?”, The Economist (Hozzáférés: 2020. január 22.) 
  14. ↑ MOL inaugurates gas processing plant in Pakistan (angol nyelven). Budapest Business Journal. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  15. ↑ MOL Pakistan turns 20 – Infopaktel.com (amerikai angol nyelven). [2020. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  16. ↑ Green, Peter S.. „World Business Briefing | Europe: Croatia: Refiner Sold”, The New York Times, 2003. július 18. (Hozzáférés: 2020. január 22.) (amerikai angol nyelvű) 
  17. ↑ Croatia, Hungary PM’s support INA/MOL oil share swap (angol nyelven). Budapest Business Journal. [2020. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  18. ↑ https://www.ina.hr/en/investors/for-shareholders/
  19. ↑ „Hungary's new empire builder, Hungary's new empire builder”, The Economist (Hozzáférés: 2020. január 22.) 
  20. ↑ „Mol Petrolkémia a TVK-ból”, Világgazdaság (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.) 
  21. ↑ Our History - About MOL Group (angol nyelven). MOLGroup. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  22. ↑ MTI: Történelmit lépett a Mol Szerbiában (magyar nyelven). Világgazdaság, 2019. szeptember 17. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  23. ↑ MOL Serbia to open fuel storage depot in Sremski Karlovci. www.ekapija.com. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  24. ↑ MOL opens new fuel storage, processing facility in Serbia. www.petrolplaza.com. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  25. ↑ Oil & Gas News Home | RIGZONE (angol nyelven). www.rigzone.com. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  26. ↑ MOL in oil production contract in north Iraq, partners with Gulf Keystone UPDATE. www.cnbc.com, 2007. november 7. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  27. ↑ MOL begins crude oil export from Iraq (angol nyelven). Budapest Business Journal. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  28. ↑ „MOL buys 10 pct stake in Pearl for 6.27 mln shares”, Reuters, 2009. május 17. (Hozzáférés: 2020. január 23.) (angol nyelvű) 
  29. ↑ (2008. október 1.) „Cognis sells stake in oleochemicals jv to PTT Chemical”. Additives for Polymers 2008 (10), 6–7. o. DOI:10.1016/s0306-3747(08)70183-0. ISSN 0306-3747. 
  30. ↑ MOL picks 35% stake in ONGC (amerikai angol nyelven). The Financial Express, 2008. május 9. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  31. ↑ MOL’s acquisition of INA shares (angol nyelven). molincroatia.com. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  32. ↑ MOL Nyrt. részvény- és tulajdonosi szerkezete (becsült)
  33. ↑ hvg.hu/MTI (2011. május 24.). Orbán: visszaszereztük a Mol ötödét az oroszoktól. Heti Világgazdaság. (Hozzáférés: 2011. május 25.) 
  34. ↑ Népszava: A Magyar Állam kifizette a 21,2 százalékos Mol-pakett ellenértékét. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 4.)
  35. ↑ „Hungary's MOL looking to exit UK North Sea - sources”, Reuters, 2017. december 6. (Hozzáférés: 2020. január 23.) (angol nyelvű) 
  36. ↑ Hungary’s MOL buys stake in 6 North Sea blocks from Premier Oil (amerikai angol nyelven). Offshore Energy Today. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  37. ↑ MOL Group Enters Norway Expanding its North Sea Portfolio. www.euro-petrole.com. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  38. ↑ privatbankar.hu (2014. május 7.). Tele kérte a Mol – nagy halom új benzinkutat vásárolt egyben. (Hozzáférés: 2014. május 7.) 
  39. ↑ Lengyelországban terjeszkedik a Mol, 417 benzinkutat vásárol (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2022. január 12. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  40. ↑ Itt az engedély, nagy terjeszkedésbe kezdhet a Mol (magyar nyelven). Infostart.hu, 2022. június 20. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  41. ↑ Júlia, Kozics: Lezárult az ügylet: Szlovéniában terjeszkedik a Mol (magyar nyelven). index.hu, 2023. július 1. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  42. ↑ A Mol-csoport megkapta az uniós jóváhagyást az OMV Slovenija felvásárlására (magyar nyelven). 24.hu, 2023. május 18. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  43. ↑ Lezárult a gigaüzlet a Molnál (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2023. augusztus 28. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  44. ↑ „Hungary's MOL to bulk up in chemicals for the future”, Reuters, 2016. november 4. (Hozzáférés: 2020. január 23.) (angol nyelvű) 
  45. ↑ MOL to focus on refining efficiency, petrochemical diversification. www.hydrocarbonprocessing.com. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  46. ↑ „Oil Industry Anticipates Day of Reckoning”, Wall Street Journal, 2016. november 28. (Hozzáférés: 2020. január 23.) (amerikai angol nyelvű) 
  47. ↑ Transition to thrive (angol nyelven). Hydrocarbon Engineering, 2018. június 19. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  48. ↑ Hungary’s MOL Group to invest $1.9bn in petrochemical business (brit angol nyelven). Chemical Technology, 2016. november 9. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  49. ↑ MOL reaches decision on polyol project, signs EPC contracts with thyssenkrupp (angol nyelven). Hydrocarbon Engineering, 2018. szeptember 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  50. ↑ MOL reaches final investment decision on polyol project (angol nyelven). Hydrocarbon Engineering, 2018. szeptember 17. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  51. ↑ Nemzet, Magyar: Szintet lépett a Mol, fontos bejelentést tett a vállalat (magyar nyelven). Szintet lépett a Mol, fontos bejelentést tett a vállalat, 2023. június 16. (Hozzáférés: 2024. május 23.)
  52. ↑ APK, MOL Group sign deal on plastics recycling plant (angol nyelven). Recycling Today. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  53. ↑ Coker, Rob: MOL Group enters recycled plastic compounding by acquiring Aurora Group (brit angol nyelven). EPPM, 2019. április 15. (Hozzáférés: 2020. január 23.)[halott link]
  54. ↑ MOL Group to acquire Aurora, a recycled plastic compounder with production plants for the automotive industry (angol nyelven). Business Review, 2019. április 15. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  55. ↑ MOL welcomes 113 young professionals in Groww program (angol nyelven). Budapest Business Journal. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  56. ↑ admin, G. T. K.: MOL Growww program 2023 (hu-HU nyelven). Pannon Egyetem - GTK, 2023. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  57. ↑ Aktualizált integrált hosszútávú stratégia. bet.hu. (Hozzáférés: 2021. február 24.)
  58. ↑ MOHU MOL koncesszió - Milyen változások várhatók a hulladékgazdálkodásban (hu-HU nyelven). Saubermacher Magyarország. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  59. ↑ Hudec, Michal: Hungarian oil giant MOL to sue Slovak government for windfall tax (brit angol nyelven). www.euractiv.com, 2023. január 16. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  60. ↑ Mol’s investments in INA. molincroatia.com. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  61. ↑ Business (amerikai angol nyelven). Lusha. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  62. ↑ Ruszyła pierwsza w Polsce stacja z logo MOL (lengyel nyelven). Rzeczpospolita. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  63. ↑ Plasticportal.eu: MOL Group is among the world’s largest energy companies (angol nyelven). www.plasticportal.eu. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  64. ↑ a b Board of Directors - About MOL Group (angol nyelven). MOLGroup. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  65. ↑ Supervisory Board - About MOL Group (angol nyelven). MOLGroup. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  66. ↑ MOL Csoport integrált éves jelentés. MOL Csoport, 2023. április 26.
  67. ↑ Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány - Budapesti Corvinus Egyetem (hu-HU nyelven). www.uni-corvinus.hu, 2020. október 19. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  68. ↑ Ostrowski, Rafał: EurobuildCEE - Foster designs Budapest tower (angol nyelven). english.eurobuildcee.com. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  69. ↑ Foster + Partners unveils plans for Budapest's tallest building (angol nyelven). Dezeen, 2017. október 4. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  70. ↑ a b Foster + Partners makes its debut in Hungary with a new sustainable vision for MOL Campus | Foster + Partners (angol nyelven). www.fosterandpartners.com. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  71. ↑ This is what Budapest’s tallest building will look like on the inside - VISUALS HERE (amerikai angol nyelven). Daily News Hungary, 2019. június 29. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  72. ↑ Kész! - Átadták a Mol Campust, az ország legmagasabb és legmodernebb irodaházát (képek) (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2022. december 8. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  73. ↑ Átadták a főváros legmagasabb épületét – Megnyílt a Mol új székháza (magyar nyelven). pestbuda.hu, 2022. december 9. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  74. ↑ Zrt, B. C.: Újabb díját ünnepelte a legmagasabb hazai épület (magyar nyelven). magyarepitok.hu. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  75. ↑ Bela: Lenyűgöző terek, globális lépték. Átadták a MOL Campus székházat (magyar nyelven). Realista, 2022. december 8. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  76. ↑ Megnyílt a MOL látogatóközpontja és a kilátóterasz (magyar nyelven). turizmus.com. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  77. ↑ https://www.epiteszforum.hu:+Hivatalosan is átadták a MOL Campust (angol nyelven). https://www.epiteszforum.hu. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  78. ↑ Lammey, Mark: MOL Group profits leap despite UK North Sea snags - News for the Oil and Gas Sector (amerikai angol nyelven). Energy Voice, 2018. február 20. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  79. ↑ MOL-CSOPORT 2022 féléves jelentés. MOL. (Hozzáférés: 2022. augusztus 5.)
  80. ↑ a b First oil flows at Premier's Catcher (angol nyelven). Offshore Engineer Magazine, 2017. december 23. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  81. ↑ „Major North Sea oil field approved”, BBC News, 2014. június 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.) (brit angol nyelvű) 
  82. ↑ MOL acquires more Norwegian exploration licenses (angol nyelven). Budapest Business Journal. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  83. ↑ MOL expansion of the exploration portfolio (brit angol nyelven). Energy Industry Review, 2017. február 8. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  84. ↑ Hungarian player enters BP's ACG field in Azerbaijan (amerikai angol nyelven). Offshore Energy, 2019. november 4. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  85. ↑ S&P revises MOL outlook to positive on Azerbaijan acquisition (angol nyelven). Budapest Business Journal. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  86. ↑ Kőolajat talált a Mol Vecsés határában (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2022. november 21. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  87. ↑ Nemzet, Magyar: Ismét olajat talált a Mol Vecsésen (magyar nyelven). Ismét olajat talált a Mol Vecsésen, 2024. május 31. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  88. ↑ Újra rengeteg kőolajat talált a Mol Magyarországon: hihetetlen, mennyit termelnek ki belőle naponta (magyar nyelven). Pénzcentrum. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  89. ↑ a b c Transition to thrive (angol nyelven). Hydrocarbon Engineering, 2018. június 19. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  90. ↑ http://www.mol.hu/repository/474306.pdf
  91. ↑ 404 - MOL Magyarország (brit angol nyelven). mol.hu. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  92. ↑ Refining - Downstream - Our Businesses (angol nyelven). MOLGroup. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  93. ↑ Archivált másolat. [2019. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  94. ↑ MOL to focus on refining efficiency, petrochemical diversification. www.hydrocarbonprocessing.com. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  95. ↑ APK, MOL Group sign deal on plastics recycling plant (angol nyelven). Recycling Today. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  96. ↑ A German-Hungarian Strategic Partnership for Plastic Recycling (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  97. ↑ http://www.mol.hu/repository/474306.pdf
  98. ↑ Nabucco Pipeline. www.nabucco-pipeline.com. [2009. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  99. ↑ About MOL - MOL Magyarország (brit angol nyelven). mol.hu. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  100. ↑ VG: Újabb céget vásárolt a Mol (magyar nyelven). Világgazdaság, 2022. április 1. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  101. ↑ Laci: MOL műanyaghulladék kémiai újrahasznosítás (amerikai angol nyelven). Pack-Market, 2023. július 11. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  102. ↑ Úttörő magyar biodízelüzemet adtak át Komáromban (magyar nyelven). Economx.hu. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  103. ↑ A Mol megvette a Szarvasi Biogázüzemet (magyar nyelven). 24.hu, 2023. július 20. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  104. ↑ Balázs, Rádi: A Mol újabb lépést tesz a fenntarthatóság felé: megvásárolja a Szarvasi Biogázüzemet (magyar nyelven). index.hu, 2023. május 26. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  105. ↑ Szenzációs magyar találmány az útépítésben: gumibitumen-technológia - SopronMédia (magyar nyelven). www.sopronmedia.hu, 2022. június 22. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  106. ↑ Nagy dobásra készül a Mol (magyar nyelven). Economx.hu. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  107. ↑ A Mol többségi tulajdonrészt szerzett a megújuló energiával is foglalkozó Alteóban (magyar nyelven). telex, 2022. december 17. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  108. ↑ Fenntartható repülőgép-üzemanyagot tesztel a Mol és a Wizz Air (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2023. május 11. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  109. ↑ Üzembe helyezte Horvátország második legnagyobb naperőművét az INA (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2023. május 24. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  110. ↑ https://www.bloomberg.com/news/articles/2018-08-26/fuel-stations-court-the-coffee-shop-dollars-in-eastern-europe
  111. ↑ https://www.bloomberg.com/news/articles/2018-06-21/mol-sees-retail-adding-to-profitability-in-shift-from-fuel-focus
  112. ↑ a b MOL launches car sharing service (angol nyelven). Budapest Business Journal. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  113. ↑ New carsharing system in Budapest is the bomb (amerikai angol nyelven). Daily News Hungary, 2018. április 14. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  114. ↑ MOL Limo fleet logs more than 10 mln mins in first year (angol nyelven). Budapest Business Journal. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  115. ↑ The sale of MOL hot dogs set a record: this year, the king of street foods available at Fresh Corners is at nearly 7 million units sold - Trademagazin (amerikai angol nyelven). trademagazin.hu, 2022. november 11. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  116. ↑ „Bejelentette a Mol: megnyerte a hulladékgazdálkodási koncessziós eljárást”, Portfolio.hu (Hozzáférés: 2022. június 15.) 
  117. ↑ A MOL és a hulladékgazdálkodás
  118. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2016. MOL Group. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  119. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2015. MOL Group. (Hozzáférés: 2016. április 1.)
  120. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2008. MOL Nyrt. (Hozzáférés: 2009. április 21.)
  121. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2007. MOL Nyrt. (Hozzáférés: 2008. március 31.)
  122. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2006. MOL Nyrt. (Hozzáférés: 2007. március 31.)
  123. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2005. MOL Nyrt. (Hozzáférés: 2006. március 31.)
  124. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2004. MOL Nyrt
  125. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2003. MOL Nyrt. (Hozzáférés: 2004. március 26.)
  126. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2002. MOL Nyrt. (Hozzáférés: 2003. március 31.)
  127. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2001. MOL Nyrt. (Hozzáférés: 2002. április 5.)
  128. ↑ MOL Nyrt. Éves jelentés 2000. MOL Nyrt. (Hozzáférés: 2001. április 6.)
  129. ↑ OMV gets EU objections statement over MOL takeover bid - Forbes.com. web.archive.org, 2011. június 4. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  130. ↑ „Hungarian Oil Firm Wary of Russian Rival's Stake”, Wall Street Journal - Asia, 2009. április 2. (Hozzáférés: 2020. február 11.) (amerikai angol nyelvű) 
  131. ↑ Hungary buys back MOL stake from Surgutneftegas (angol nyelven). Budapest Business Journal. [2019. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  132. ↑ „Hungary bought back Surgut's stake in MOL -PM Orban”, Reuters, 2011. május 24. (Hozzáférés: 2020. február 11.) (angol nyelvű) 
  133. ↑ https://www.ft.com/content/b22c1c9c-8619-11e0-be9b-00144feabdc0
  134. ↑ „Croatia says MOL CEO is suspect in bribe case”, Reuters, 2011. november 10. (Hozzáférés: 2020. február 11.) (angol nyelvű) 
  135. ↑ „Hungary prosecutors say MOL had no role in INA bribe”, Reuters, 2012. január 30. (Hozzáférés: 2020. február 11.) (angol nyelvű) 
  136. ↑ https://www.ft.com/content/8651e50f-dce7-37d7-ab88-ce6ed37ac142
  137. ↑ https://www.reuters.com/article/mol-ina-prosecution-idUSL5E8CU1FI20120130
  138. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Horvát elfogatóparancs a Mol-vezér ellen (magyar nyelven). hvg.hu, 2013. szeptember 27. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  139. ↑ Kikerült az Interpol honlapjára Hernádi Zsolt körözése | Politika | Közélet | Világgazdaság Online. web.archive.org, 2013. október 19. [2013. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  140. ↑ Mol-INA - Megtagadta Hernádi Zsolt átadását Horvátországnak a magya. web.archive.org, 2013. október 14. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  141. ↑ Tisztázta Hernádit a bíróság. web.archive.org, 2015. szeptember 24. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  142. ↑ a b UNCITRAL tribunal dismisses allegations of Hungarian investor’s bribery and refuses to set aside contract with Croatia – Investment Treaty News (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  143. ↑ a b Swiss top court rejects Croatia's request to annul INA-MOL ruling (angol nyelven). SeeNews. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  144. ↑ Croatia court convicts ex-PM, Hungary's MOL chief of bribery (angol nyelven). AP News, 2019. december 30. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  145. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Hernádi Zsolt Mol-vezért két év börtönre ítélték Horvátországban (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. december 30. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  146. ↑ Gergő, Brückner: Két évet kapott első fokon Hernádi Zsolt (magyar nyelven). index.hu, 2019. december 30. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  147. ↑ Orsolya, Somogyi: Politikai nyomásgyakorlásnak tartja a kormányzat Hernádi Zsolt elítélését (magyar nyelven). Politikai nyomásgyakorlásnak tartja a kormányzat Hernádi Zsolt elítélését, 2019. december 31. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  148. ↑ Szakértők szerint sérült az uniós jog a Mol és a volt horvát elnök elleni perben | Világgazdaság. web.archive.org, 2020. január 3. [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  149. ↑ Jogi szakértők darabokra szedték a horvát bíróságot a Mol-vezér elítélése után (magyar nyelven). 24.hu, 2020. január 2. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  150. ↑ Is the new EU Presidency a Russian Trojan horse? Croatia’s trial of the decade suggests it is ǀ View (angol nyelven). euronews, 2020. január 15. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  151. ↑ Jutarnji list - VIDEO: ZAGREBAČKI ŽUPANIJSKI SUD UKINUO ISTRAŽNI ZATVOR HERNADIJU! Ako odluka postane pravomoćna, povući će se tjeralica za njim (hr-HR nyelven). www.jutarnji.hr, 2020. január 29. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  152. ↑ Visszavonhatják az európai elfogató parancsot Hernádi Zsolt ellen | Világgazdaság. web.archive.org, 2020. február 6. [2020. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  153. ↑ Horvátország 235 millió dollár kártérítést fizet a Molnak (magyar nyelven). telex, 2023. február 1. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  154. ↑ Nemzet, Magyar: Több mint kétszáz millió dollárt kap a Mol a győztes per után (magyar nyelven). Több mint kétszáz millió dollárt kap a Mol a győztes per után, 2023. február 1. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  155. ↑ Hernádi Zsolt kilenc év után a horvát RTL-en: Nem történt semmilyen megvesztegetés a Mol-INA-ügyben (magyar nyelven). telex, 2023. április 21. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  156. ↑ Downstream Company of the Year, 2016: MOL Group. www.petroleum-economist.com. [2020. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  157. ↑ Energy Company of the Year—mid cap. www.petroleum-economist.com. [2020. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 10.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=MOL_Magyar_Olaj-_és_Gázipari_Nyrt.&oldid=27607131”