BUX
| BUX | |
| Ország | Magyarország |
| A BUX weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Áttekintés | |
|---|---|
| Hivatalos név: | A Budapesti Értéktőzsde Nyrt. részvényindexe |
| Típus: | Osztalékfizetés figyelembe vevő, teljes hozam index |
| Súlyozás: | Közkézhányaddal korrigált piaci tőkeérték súlyozású részvényindex |
| Számítás devizaneme: | Forint |
| Felépítés: | Változó számú, de legalább 12 és legfeljebb 25 részvény |
| Felülvizsgálat: | Évente kétszer – márciusban és szeptemberben |
| Számítás gyakorisága: | Folyamatos, öt másodpercenként |
| Ticker kódok: | Reuters: BUX, Bloomberg: BUX |
| Bázis érték: | 1991. január 2-án 1 000 pont |
| Kereskedett termékek: | BUX index határidős kontraktus, BUX index opciós kontraktus |
A BUX index a legismertebb hazai részvényindex, mely a Budapesti Értéktőzsdén forgó legnagyobb kapitalizációjú részvények mozgását reprezentálja. A BUX a BÉT hivatalos részvényindexe, mely valós időben kerül kiszámításra az aktuális piaci árak alapján. Az index kalkulációja a Xetra tőzsdei kereskedési rendszerben jegyzett árak alapján történik, amely egyben referencia árfolyamokat is jelent a magyar tőkepiac számára. Az index funkciója, illetve a magyar gazdaságban játszott szerepe és irányjelző mivolta megegyezik az amerikai gazdaság számára a DJIA vagy a német gazdaság számára a DAX indexek szerepével.
Az index kosarába kerülő részvények súlyának meghatározásakor a Tőzsde a világon az elsők között tért át 1999. októberétől a tisztán kapitalizáció súlyozásról a piacon ténylegesen forgó állományt jobban megragadó közkézhányad alapú súlyozásra. A BUX index egyben kereskedhető index is, határidős és opciós jegyzései a BÉT származékos szekciójában lehetségesek.
A BUX összetétele
[szerkesztés]A BUX jelenlegi összetevői és súlyarányuk: BUX összetétele
A legutóbb hatályba lépett átsúlyozás óta az alábbi vezető magyar vállalatokból áll össze a magyar blue chip index:
| Vállalat | Tőzsde | Ticker | ICB Szektor | Listázás kezdete | Index súly (2022.03.21) (%) |
|---|---|---|---|---|---|
| 4iG | BÉT | 4IG | Telekommunikáció | 2004-09-22 | 0,93 |
| ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. | BÉT | ALTEO | Energetika | 2010-10-12 | 0,32 |
| ANY Biztonsági Nyomda | BÉT | ANY | Diverzifikált iparágak | 2005-12-08 | 0,72 |
| Appeninn Nyrt. | BÉT | APPENINN | Ingatlan | 2010-07-02 | 0,27 |
| AutoWallis | BÉT | AUTOWALLIS | Gépjárműipar | 2013-06-25 | 0,42 |
| Budapesti Ingatlan Nyrt. | BÉT | BIF | Ingatlan | 1998.02.16 | 0,42 |
| CIG Pannónia | BÉT | CIGPANNONIA | Biztosító | 2010-11-08 | 0,29 |
| Delta Technologies Nyrt. | BÉT | DELTA | Informatika | 1999.02.01 | 0,13 |
| Graphisoft Park | BÉT | GSPARK | Ingatlan | 2006-08-28 | 0,53 |
| Masterplast | BÉT | MASTERPLAST | Építőipar | 2011-11-29 | 0,55 |
| MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. | BÉT | MOL | Olaj- és Gázipar | 1995-11-28 | 24,43 |
| Magyar Telekom | BÉT | MTELEKOM | Telekommunikáció | 1997-11-14 | 6,53 |
| Opus | BÉT | OPUS | Vagyonkezelés | 1998-04-22 | 2,24 |
| OTP Bank | BÉT | OTP | Bank | 1995-08-10 | 39,62 |
| PannErgy Nyrt. | BÉT | PANNERGY | Ipari szolgáltatások | 1994-06-13 | 0,26 |
| Richter Gedeon Nyrt. | BÉT | RICHTER | Gyógyszeripar | 1994-11-09 | 21,96 |
| Waberer’s International Nyrt. | BÉT | WABERERS | Ipari szállítás | 2017-06-20 | 0,37 |
Az index alakulása
[szerkesztés]A BUX-index értéke 1997 januárjában mintegy 200 ponttal haladta meg a 4 000 pontos értéket, amely 1997 júliusára 8 500 pont közelébe emelkedett. Ekkor az úgynevezett Kelet-ázsiai válság miatt 1997 novemberéig 5 700 pont környékére zuhant az index. 1997 végétől kezdve 1998 márciusáig 5 700 pontról 9 000 pontra emelkedett az index, majd a kialakult 1998-as orosz gazdasági válság hatására a márciusi 9 000 pontról 1998 szeptemberére 4 000 pont alá esett az index értéke. 1998 szeptemberétől kezdve több hullámban ismét 9 000 pont környékére emelkedett az árfolyam 1999 decemberére. A BUX-index árfolyam 2012 januárja után (2012 január 16 000 pont környéke) oldalazó mozgást mutatott be az árfolyam, amely több (8) hullámhegyével sem tudta átlépni a 2012 január-2014 december közti időszakban a 20 000 pontos értékhatárt. 2014 decemberében az orosz gazdaság gyengélkedése és a többek közt ezzel kapcsolatos világpiaci folyamatok hatására az index értéke ismét 16 000 pont környékére esett vissza.[1]
A válság utáni pozitív fordulat 2015-ben következett be a magyar részvénypiacon, amikor az index mozgása kitört az addigi szűk sávból, és a forgalom is növekedésnek indult. 2015 eleje óta 2017 év végéig a BUX összesen 137 százalékot emelkedett, ezzel nemcsak régiós, hanem globális összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott.[2] 2018-ban a BUX index több mint három éve tartó emelkedő trendje megtorpant, az index értéke 0,6 százalékot csökkent a tavalyi évi záróárhoz képest.[3] A 2019-es év kétszámjegyű növekedést hozott, a BUX index 18 százalékkal, 39 139 pontról 46 083 pontra emelkedett. [4] 2020-ban a pandémia megjelenése a BUX index alakulásán is éreztette hatását, ugyanakkor az index 2020 végére visszatért a járvány előtti szintekre, és az akkor új csúcsot jelentő 2019-es évzáráshoz képest is csak 8,6 százalékkal alacsonyabban, 42 108 ponton fejezte be a 2020-as évet.[5] 2021-ben folytatódott az index emelkedése - a részvényindex végül 50 721 ponton zárta az évet, amely 2020-hoz képest 20,6 százalékos, míg a pandémia előtti utolsó évhez, 2019-hez képest 10,6 százalékos növekedést jelent.[6] 2022-ben a BUX index a globális gazdasági bizonytalanságok ellenére stabil maradt, az évet 43 793 ponton zárva, 2023-ban pedig történelmi növekedést mutatott, az év végén 60 620 ponton zárva, amely 38,4 százalékos emelkedést jelentett 2022-höz képest.
Az index története
[szerkesztés]A magyar értéktőzsde 1864. január 8-án nyitotta meg kapuit az értékpapír-kereskedők előtt. Az első négy évben értékpapírtőzsdeként működött, majd 1868-ban nevét Pesti Érték-, Árutőzsde és Gabonacsarnokra változtatták és ekkortól árutőzsdei és gabonatőzsdei ágazatai is voltak. Elnevezése 1873-tól Budapesti Áru-és Értéktőzsde (BÁÉT) volt. 1889-től kezdve a budapesti kereskedési adatokat közölték Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is. A második világháború után, 1948. május 25-én a tőzsde és az általa kezelt vagyon az államosítás keretén belül állami tulajdonba került. A rendszerváltást követően 1990. június 21-én nyitotta meg ismét kapuit a pesti börze.[7]
A Budapesti Értéktőzsde ideiglenes tőzsdeindexét 1991. április 2-án publikálták először (az év elejéig visszaszámolva), kezdőértéke az 1990. január 1-jei állapot, 1000 pont volt. Hivatalosan 1995. január 6-án publikálták először a BUX-indexet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ismétli magát a riasztó orosz történelem?. investor.hu. [2015. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 17.)
- ↑ BÉT Stratégiai Jelentés - 2017 - BÉT (magyar nyelven). bet.hu. [2020. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
- ↑ BÉT Stratégiai Jelentés - 2018. [2019. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 24.)
- ↑ A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe 2019-ben is kétszámjegyű növekedést ért el. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Nagyot emelkedett a BUX decemberben, így a válság ellenére alig esett vissza a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. (Hozzáférés: 2022. március 22.)
- ↑ 10,6 százalékos BUX növekedés a járvány előtti szinthez képest. (Hozzáférés: 2022. március 22.)
- ↑ A BÉT rövid története. bet.hu. [2017. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 24.)
További információk
[szerkesztés]- A BUX profilja a BÉT honlapján
- A BUX alakulása
- A BUX összetétele
- A BUX a Reuters-en Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A BUX a Bloomberg-en
 A BUX index tagjai (2022) | |
|---|---|
|