Ugrás a tartalomhoz

Ábrai Károly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ábrai Károly
Élete
Születési névFigura Károly
Született1830. december 8.
Szatmárnémeti
Elhunyt1912. augusztus 18. (81 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza

Ábrai Károly (Figura Károly) (Szatmárnémeti, 1830. december 8.Budapest, 1912. augusztus 18.) pedagógus, szerkesztő, író. Felesége Kovács Ilona, leánya Aranka színész, fia Zoltán jogász, helyettes államtitkár, veje Soós István, Hódmezővásárhely polgármestere.

Élete

[szerkesztés]

Családnevét 1871-ben változtatta Ábraira. 1846-tól jelentek meg írásai az Életképek című lapban, amiket Julius álnéven írt. A debreceni főiskolán teológiát és jogot tanult. Önkéntesként részt vett az 1848–49-es szabadságharcban.

1850-től jogot és teológiát tanult a debreceni református kollégiumban. 1853-ban avatták lelkésszé, és a szatmárnémeti református gimnázium tanára lett. 1862-ben Hódmezővásárhelyre hívták, ahol a református gimnáziumban nyolc évig tanított. 1869-től 1877-ig az első helyi hírlap, a Vásárhelyi Közlöny szerkesztője. 1870-ben Vásárhely, majd Csongrád megye főjegyzője.e Honvédként vett részt

1876 és 1884 között Vásárhely polgármestere volt. Ő fúratja a város első két artézi kútját, a Bakay- (1880) és a Nagy András János-kutat (1884). Kezdeményezi a városi közkönyvtár alapítását. 1880-ban a városi küldöttség élén Turinban járt, ahol átadja Kossuth Lajosnak a díszpolgári oklevelet.. 1886-ban politikai ellenfelei megbuktatták, Ekkor Pestre költözött, írásaiból élt.

Számos lap munkatársa volt, szerkesztette az általa alapított Vásárhelyi Közleményeket (1869–1878). Irodalmi munkásságában főleg a történelmi tárgyú regények és elbeszélések a meghatározóak[1]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Számos lap munkatársa volt, szerkesztette az általa alapított Vásárhelyi Közleményeknek (1869–1878)
  • Irodalmi munkásságában főleg a történelmi tárgyú regények és elbeszélések a meghatározóak. Mintegy húsz kötetnyi történelmi regénye és elbeszélés-gyűjteménye jelent meg.
  • Az utolsó Szapolyai, regény, 1860[2]
  • Emléklapok a hatai történelemből, elbeszélések, 1861
  • A nagy hazafiak, regényes korrajz, 1866
  • Magyarország 1848–49-ben, regényes korrajz, 1869
  • Rajzok nemzetünk múltjából, 1862
  • Brankovics Ilona, regény, 1890
  • Hazáért és szabadságárt, regény, 1902

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kovács István: Hódmezővásárhelyi életrajzi kalauz: 500 év – 2700 név. Hódmezővásárhely, 2015. 
  2. Kovács István: Hódmezővásárhelyi életrajzi kalauz: 500 év – 2700 név. Hódmezővásárhely, 2015. 

Források

[szerkesztés]
  • Magyar irodalmi lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963–1965. 3. old.
  • Új magyar életrajzi lexikon I, (A–Cs). Magyar Könyvklub, 2001. 26. old. ISBN 963-547-415-6