Zsitvatő

	Zsitvatő (Žitava)
	A zsitvatoroki béke emlékműve
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Komáromi
Rang	Dunaradvány településrésze
Első írásos említés	1075
Polgármester	Ľubomír Púchovský
Irányítószám	946 38
Körzethívószám	035
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 44′ 41″, k. h. 18° 20′ 17″47.744690°N 18.337980°EKoordináták: é. sz. 47° 44′ 41″, k. h. 18° 20′ 17″47.744690°N 18.337980°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zsitvatő témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsitvatő, régen Zsitvatorok (szlovákul Žitava vagy Žitavská Tôň) Dunaradvány településrésze Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában.

Fekvése

Komáromtól 16 km-re keletre, a Duna bal partján fekszik.

Nevének eredete

Nevét arról kapta, hogy régen itt ömlött a Zsitva-folyó a Dunába. Folyószabályozás miatt azonban ma a Zsitva a Nyitrába ömlik, mielőtt eléri a Dunát, tehát a mostani torkolat nem azonos a 17. századi helyszínnel.

Története

Zsitvatő középkori eredetű magyar település volt, mely a 16. században pusztult el, később tanyaként éledt újjá. 1075-ben „Sitouto” alakban említik először, amikor I. Géza király 11 itteni házat ad a garamszentbenedeki apátságnak. 1158-tól 1527-ig átkelőhelye és vámja a nyitrai püspökségé volt.^[1] Ezután az esztergomi érsekség birtokolta.

Egy európai jelentőségű esemény fűződik ehhez a helyszínhez. 1606. november 11-én itt kötötte meg a császár és I. Ahmed oszmán szultán a tizenöt éves háborút lezáró zsitvatoroki békét Bocskai István közvetítésével.^[2] A helyi szájhagyomány szerint a békét egy öreg tölgy alatt kötötték meg, amely még 1940-ben is állt. A középkori falu a török háborúkban a 16. század második felében pusztult el, templomának romjai még a 19. század végén is láthatók voltak. A helyén létesített tanya a 19. században a Pálffy családé volt.

Fényes Elek Komárom vármegye leírása című művében (1848) a következőket írja Zsitvatőről: „Zsitvatő, puszta, fekszik a Duna mellett, hol a Zsitva folyam a Dunába szakad, 9 katholikus, 71 református lakossal, kik 12 zsellér- házban lakván, 90 hold szántóföldet, 100 kapás szőlőt mívelnek; ebből dézmát adnak, a szántóföldtől a zsitvai hídtól és vendégfogadótól pedig 500 pftot fizetned. Az 1847-ik évi augustusi tűzveszély által csak 2 ház maradt épen. Földesura herczeg Pálffy Antal. Nevezetessé teszi e helyet a zsitvatoroki békekötés, melly 1606-ban II. Rudolf és Mahomed közt köttetett; aláírása: Dátum in castris inter Danubium el fluvium Sitva positis, in festo sancti Martini, Anno Domini millesimo sexingentesimo sexto.” [1]

Komárom vármegye monográfiája szerint „Zsitvatő szintén az őskorban megült helyek közé tartozik, mert határában számos bronzkori lelet kerül elő. Már 1075-ben a garamszentbenedeki apátság itt 11 halászt kap házastul együtt. Ebben az oklevélben Sitoutui alakban van a neve feljegyezve. 1158-ban már vámos hely, melynek jövedelme a nyitrai püspököt illeti. 1373-ban révje is említve van. 1291-ben possessio Sytuatw, 1373-ban pedig Portus de Sytwathew alakban van említve. Hajdani templomának romjai a zsitvatői temető és a radványi felső malomrév között, a Duna partján még a közel multban láthatók voltak, köveit azonban széthordták. A török világban elpusztulván, nem támadt fel többé. Történelmi nevezetességet kölcsönöz e pusztának, hogy 1606-ban itt kötötte meg II. Rudolf a török szultánnal az innen elnevezett zsitvatoroki békét. A béketárgyalások helyéül a hagyomány egy régi tölgyfát jelölt meg, mely még ma is fennáll, és habár körülötte az erdőt már több ízben írtották, ezt a fát a kegyelet maiglan fentartotta.”^[3]

A terület Trianon előtt Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. Emlékművét 2006-ban, a béke 400. évfordulójára avatták fel.

Képtár

Helységnévtábla
Pótlólag kihelyezett magyar nyelvű helységnévtábla az 1990-es évekből
Zsitvatoroki béke emlékműve – részlet
Zsitvatői részlet
Temető – részlet
Temető – részlet
19. századi sírkő a temetőben
Ravatalozó
Szovjet partraszállási emlékmű
Szovjet partraszállási emlékmű

Jegyzetek

↑ Például 1367-ben Jakus pozsonyi városi bíró fizette le a bérletét DLDF 41696.
↑ Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1894 és 1898 között
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Komárom vármegye.

Források

Peter Ivanič 2015: Majetky opátstva v dnešnom Hronskom Beňadiku v rokoch 1075 a 1209. Studia Historica Nitriensia 19/1.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Zsitvatő témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

Dunaradvány

Földrajzportál
Történelemportál

[1] Például 1367-ben Jakus pozsonyi városi bíró fizette le a bérletét DLDF 41696.

[2] Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1894 és 1898 között

[3] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Komárom vármegye.

[1]

[2]

[3]