Zichy-kastély (Óbuda)
| Zichy-kastély | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budapest |
| Épült | 1746-1752 között |
| Építész | Jäger János Henrik és Bebo Károly |
| Stílus | barokk |
| Család | Zichy |
| Jelenlegi funkció | Művelődési ház, múzeum |
| Látogatható | igen |
| Cím | 1033 Budapest, Fő tér 1. |
| Elhelyezkedése | |
 Zichy-kastély
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 28″, k. h. 19° 02′ 47″47.541150°N 19.046275°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 28″, k. h. 19° 02′ 47″47.541150°N 19.046275°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy-kastély témájú médiaállományokat. | |
A barokk stílusú Zichy-kastély 1746 és 1752 között épült, közreműködtek Jäger János Henrik kőfaragómester és Bebo Károly szobrász. A melléképületek is a 18. században készültek el.
Története
[szerkesztés]
Óbuda 1659-ben[1] került a Zichy család birtokába. Zichy Péter nevéhez fűződik Óbuda uradalmasítása, és az első kastélyt ő építtette a 18. század első évtizedeiben.
Zichy Péter halálát követően fia, Zichy Miklós tervei szerint kezdték el a kastély építését. A kastély kivitelezésére Jäger János Henriket és Bebo Károlyt szerződtette le Zichy Miklós. A főépület 1752-re készült el, a melléképületek pedig 1754 és 1757 között jöttek létre. A főépület lépcsőzetét és kápolnáját freskók díszítették, továbbá a berendezése vetekedett az akkori főúri kastélyokéval.
Zichy Miklós halála után özvegye 1766-ban életjáradékért cserébe visszaadta a birtokot a Koronának. A 19. század folyamán ruharaktárként szolgált, az 1950-es években pedig szükségszállásokat létesítettek benne. A főépület 1974-es helyreállítása óta művelődési házként funkcionál. Ma az épületegyüttesben működik a Kassák Múzeum, a Vasarely Múzeum, a Térszínház, az Óbudai Múzeum és a népszerű Kobuci Kert.
2021-ben a kormány a Petőfi Irodalmi Múzeumnak (PIM) ajándékozta a szemben lévő óbudai-sziget déli részével együtt, amit gyaloghíddal terveznek összekötni.[2]
Források
[szerkesztés]- Zichy-kastély a Vendégvárón
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gál Éva: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig. In Tanulmányok Budapest múltjából. XXI. kötet Budapest: Budapesti Történeti Múzeum. 1979. Hozzáférés: 2024. április 18. ISSN 0238-5597
- ↑ Szalai Anna: Vizoviczki "öröksége" Demeter Szilárdra szállt. Népszava, 2021. április 7. (Hozzáférés: 2024. május 18.)
