Zachár Gyula (tanár)
Zachár Gyula | |
Született | 1853. május 21.[1] Edelény |
Elhunyt | 1910. május 26. (57 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | felsőkereskedelmi iskolai tanár |
Sírhelye | Farkasréti temető (8/3-1-3/4)[2][3] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Azari Zachár Gyula (Edelény, 1853. május 21. – Budapest, 1910. május 26.) székesfővárosi felsőkereskedelmi iskolai tanár; a magyar királyi vasúti tisztképző tanfolyam, a magyar királyi polgári iskolai tanítóképezde, a középiskolai tanárvizsgáló bizottság rendes tagja (az 1870-es években a sárközi takarékpénztár könyvelője volt Kalocsán) és a fővárosi önsegélyző takarékpénztár központi szövetkezetének egykori elnöke és vezérigazgatója.
Életútja
[szerkesztés]Tanulmányait a pesti kereskedelmi akadémián (későbbi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, ma: Budapesti Gazdasági Főiskola) fejezte be. 1871-ben adótiszt, majd 1873-tól takarékpénztári könyvvezető volt Kalocsán. 1877-ben első könyvét a Kettős könyvvitel alkalmazása hitelintézeteinkben címen írta. A turfa-ipar keletkezése és fejlődésének története című munkájával 1879-ben a pesti Lloyd-társaságnál 30 aranyas pályadíjat nyert, amire 1880-ban Széll Kálmán a magyar általános takarékpénztárhoz irodafőnökül hozta fel. 1883-ben, amikor a Magyar pénzintézetek országos nyugdíjegyesületét létesítette, s melynek igazgatója is lett, teljesen a szakirodalom művelésére adta magát, a Pesti Hírlap közgazdasági rovatának a vezetésével kezdvén munkáját. Ezen működése közben hívták meg 1884-ben a székesfőváros által létesített közép kereskedelmi iskolákhoz a könyvvitel, kereskedelmi ismeretek és levelezés tanárává. 1886-ban alapította a Gyakorlati Kereskedelmi Tudományok című havi folyóiratot, melynek 10 éven át volt a szerkesztője. 1888-ban a vasúti tisztképző tanfolyamhoz, majd pedig a budapesti állami polgári iskolai tanító-képezdéhez hívták meg tanárnak. Az igazságügyi miniszter a kereskedelmi ügyekre állandó törvényszéki szakértőül nevezte ki. Tevékenysége a közpályán se maradt meddő s több részvénytársulat vette igénybe szakmunkásságát. Megalapította az önsegélyező takarékpénztár központi szövetkezetet is, melynek igazgatója volt. Az ezredéves kiállításban mint az V. (kereskedelmi) csoport jegyzője működött közre. 1897-ben a budapesti országos tanárvizsgáló bizottság tagjává nevezték ki.
Cikkeit közölte a Magyar Pénzügy.
Munkái
[szerkesztés]- A franczia kettős könyvvitel alkalmazása hitelintézetekben. Különös tekintettel a vidéki takarékpénztárak lényeges és segédkönyveire. Egy táblázattal. Budapest, 1877.
- Fali kamattáblázatok irodák, hitelintézetek részére a kamatokat 1 frttól 5000 frtig különféle kamatlábra számítva. Vászonra húzható ívekben. Budapest, (1879.) 12 tábla.
- A turfa-ipar keletkezése és fejlődésének története. A pesti Lloyd-társaság által pályakoszorúzva. Budapest. 1880.
- Társadalmi önsegély. Az önsegély elmélete. Az iparos hitel szervezése. (Dicsérőleg kitüntetett pályamű.) Budapest, 1883.
- Fairbanks-mérlegek az 1885. magyar országos kiállításon. Budapest, 1885. (Különnyomat a Pesti Hírlapból.)
- Könyvviteltan iskolai és magánhasználatra. I. rész. Az egyszerű könyvvitel. Budapest, 1885. (Lengyel Sándorral.)
- Könyvviteli rendszerek. Az egyszeres és kettős könyvvezetés lényeges könyveinek alakja, vezetése és lezárásának bemutatásával. Budapest, 1886. Három táblázat vászonra húzva.
- Váltóisme, jog és szokások. Törvénymagyarázat illusztrált példákkal. (Budapest, 1888. (Gyakorlati kereskedelmi tudományok II. Mattyasovszky Lászlóval.)
- Általános üzleti könyvvitel az egyszerű és kettős mód rendszereiben. Budapest, 1888.
- Kereskedelmi isme, jog és szokások. A fennálló törvény szerinti intézkedéseknek a gyakorlati életben való alkalmazásával. Budapest, 1889.
- A pénzintézeti üzletvitel, a megfelelő üzleti szokások, számolások és a kereskedelmi törvény szerinti eljárás tárgyalásával. Budapest, 1892.
- Mezőgazdasági könyvvitel az egyszerű és kettős könyvvitel rendszerében. Budapest, 1894.
- Pénzintézeti könyvvitel. Budapest, 1896.
- Általános üzleti könyvvitel. Az egyszeres olasz és franczia kettős könyvvitel rendszere. Budapest, 1896.
- Könyvviteltan. Az egyszerű és kettős könyvvezetés elmélete és gyakorlata. Budapest. 1897.
- Vasúti számtan és könyvviteltan. Budapest, 1903. Két kötet (Olgyay Kálmánnal).
Szerkesztette a Pénzügyi Tárcza-Naptárt 1883-85. évekre; szerkesztette és kiadta a Kereskedelmi és Pénzügyi Szemle c. havi folyóiratot 1886. november 1-jétől 1896-ig és a Gyakorlati kereskedelmi tudományok a pénz-, biztosítási, közlekedési intézetek, a gyári és kézipar, a magán- és közforgalom, valamint a kereskedelem köréből c. gyűjteményes munkát 1889-től 1896-ig Budapesten.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17166.htm, Zachár Gyula, 2017. október 9.
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Bokor József (szerk.). Zachár, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X