Ugrás a tartalomhoz

Zöld szemesostoros

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zöld szemesostoros
Euglena viridis
Euglena viridis
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Ország: Excavata
Törzs: Ostoros moszatok (Euglenozoa)
Osztály: Euglenoidea
Rend: Euglenales
Család: Euglenaceae
Nemzetség: Euglena
Faj: E. viridis
Tudományos név
Euglena viridis
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zöld szemesostoros témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld szemesostoros témájú médiaállományokat és Zöld szemesostoros témájú kategóriát.

A zöld szemesostoros (Euglena viridis) egy mikroszkopikus vízi egysejtű az eukarióták törzséből. Az ostoros moszatok típusfaja.

A vizek öntisztulásában van a legnagyobb szerepe, de ősi fajaitól származtathatjuk a mai növény- és állattörzseket is.

Előfordulása

[szerkesztés]

A zöld szemesostoros az édesvizek és azok vízpartjainak lakója. Egy invázós faj, hiszen az egész Földön nagy számban elterjedt.

Testfelépítése

[szerkesztés]
A zöld szemesostoros sejtszervecskéi

A fajnak nincsen sejtfala, ezért citoplazmáját a rugalmas sejtmembrán határolja el a külvilágtól. A sejthártya nem változtatja meg a test alakját, emiatt a növényi egysejtű alakja állandó. Helyváltoztatás céljából ostorukat (flagellum) használják, mely segítségével ellökik magukat a vízben és ezzel mozognak. Az ostorra hasonlító sejtszervecske a sejtszájon keresztül a sejtgaratban végződik.

Életmódja

[szerkesztés]

Táplálkozás, kiválasztás

[szerkesztés]

A zöld szemesostorosok társas élőlények, csoportokat képeznek. Autotróf életmódot folytatnak, klorofill színtestek (főleg A és B színanyagok) segítségével fotoszintetizálnak. Igyekszik a világosabb, fényes részeket felkeresni a vízben, hogy zöld színtestjeivel fotoszintézist végezzen. Sötét részeken nem tud fotoszintetizálni, ezért a sejtszáján keresztül képes más sejteket és kémiai anyagokat felvenni (heterotrófia). A táplálék végig halad a sejtgaraton, amit majd az emésztő űröcskéje segítségével tud lebontani először savas, majd lúgos kémhatás közben. A bomlástermékek eltávolítását a lüktető űröcske végzi, végül a salakanyag a külvilágban végzi.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]