Euglenales
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Családok[1] | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Euglenales témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Euglenales témájú kategóriát. |
Az Euglenales (ICBN; más néven Euglenoida (ICZN) az ostoros moszatok egyik rendje. Ide tartozik a szemesostorosok nemzetsége (Euglena) néhány más gyakori nemzetséggel, például a Phacusszal és a Lepocinclisszel együtt.[1]
Nevezéktan
[szerkesztés]Az Euglenalest protisztológiatörténeti okból nevezik Euglenidának is: tekintették algának és protozoonnak, ezekhez külön nevezéktani kódexek tartoznak.[2] Algaként kezelve az ICBN hatályos rá, így helyes neve Euglenales, míg protozoonként kezelve az ICZN alá esik, így neve Euglenida.[1] Így ambiregnális csoport a párhuzamos nevezéktan miatt.[2]
Leírás
[szerkesztés]Jobbára édesvízi élőlényekből áll, szemben a nagyrészt tengeri testvércsoportjával, az Eutreptialesszel. Sejtjei kétostorúak, de csak egyikük emelkedik ki a sejtből, a másik rövid és nem emelkedik ki, így egyostorúnak néznek ki.[3] Ezzel szemben az Eutreptiales két kiemelkedő ostorral rendelkezik.[4]
Az Eutreptialeshez hasonlóan nincs feltűnő sejtszája.[5] 2–4 exponenciális spiráljuk van.[5]
Filogenetika
[szerkesztés]Jelenlegi leírása alapján az Euglenales 2 testvérkládból, az Euglenaceae és a Phacaceae családokból álló monofiletikus csoport.[6]
A filogenetikai kapcsolatokat bemutató kladogram:[1]
| Fotoszintetikus ostoros moszatok |
| ||||||||||||||||||
Genetika
[szerkesztés]Egy IR-génpéldány nincs jelen plasztisz-DNS-ükben.[7]
Az Euglena gracilis var. bacillaris plasztisz-DNS-e 132 034 bp hosszú,[8] míg a Phacus inflexus plasztisz-DNS-ében 29 intron van, ez a legkevesebb az Euglenalesben, és csak kevéssel több, mint az Eutreptia viridis esetén. A több maturázzal rendelkező csoportok nagyobb intronszáma megfelel az intronproliferációnak, de nem magyarázza a mechanizmusát. Ez 2018-ban a legkisebb szekvenált plasztisz-DNS volt 58 112 bp-ral.[7]:1. ábra
Az Euglena gracilisban az rbcS gén (a ribulóz-1,5-biszfoszfát-karboxiláz-oxigenáz egyik génje) III-as csoportbeli intronokat tartalmaz,[9] melyek feltehetően II-as csoportbeliekből egyszerűsödtek.[8]
Legtöbb (de nem minden) tagjukban megtalálható a mat2 és mat5 intronmaturázgén, míg a mat1/ycf13 mindig jelen van.[7]
Az Euglenales közös ősének tubA génjében legalább 3 intronja volt.[10]
Fontosság
[szerkesztés]Szerves szennyeződések bioindikátoraként használhatók a vizekben,[11][12] és nem állati eredetű ételek előállítására használhatók.[13]
Egy Euglena gracilis-eredetű élelmiszer előállítását 2020-ban az EFSA biztonságosnak ítélte 1 éves kor felett, mivel az előállítási folyamatot nagy valószínűséggel nem élné túl, és valószínűleg észlelhetetlenül kevés euglenoficint (kevesebb mint 0,1 pg/g) tartalmaz.[14] Az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban már korábban – utóbbiban már 2017-ben – megjelent.[14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Kostygov, Alexei Y. (2021). „Euglenozoa: Taxonomy, diversity and ecology, symbioses and viruses”. Open Biology 11 (3), 200407. o. DOI:10.1098/rsob.200407. PMID 33715388.
- ↑ a b Patterson, David J. (1992). „A Perspective on Protistan Nomenclature”. The Journal of Protozoology 39, 125–131. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.1992.tb01292.x.
- ↑ Triemer, Richard E.. Chapter 10. Photosynthetic Euglenoids, Freshwater Algae of North America: Ecology and Classification, 2, Elsevier Inc. (2014). ISBN 978-0-12-385876-4
- ↑ (2012) „Morphostasis in a novel eukaryote illuminates the evolutionary transition from phagotrophy to phototrophy: Description of Rapaza viridis n. gen. et sp. (Euglenozoa, Euglenida)”. BMC Evolutionary Biology 12, 29. o. DOI:10.1186/1471-2148-12-29. PMID 22401606.
- ↑ a b Yamaguchi A, Yubuki N, Leander BS (2012. március 8.). „Morphostasis in a novel eukaryote illuminates the evolutionary transition from phagotrophy to phototrophy: description of Rapaza viridis n. gen. et sp. (Euglenozoa, Euglenida)”. BMC Evol Biol 12, 29. o. DOI:10.1186/1471-2148-12-29. PMID 22401606.
- ↑ (2015) „Taxon-rich multigene phylogeny of the photosynthetic euglenoids (Euglenophyceae)”. Frontiers in Ecology and Evolution 3. DOI:10.3389/fevo.2015.00098.
- ↑ a b c Karnkowska A, Bennett MS, Triemer RE (2018. október 30.). „Dynamic evolution of inverted repeats in Euglenophyta plastid genomes”. Sci Rep 8 (1), 16071. o. DOI:10.1038/s41598-018-34457-w. PMID 30375469.
- ↑ a b Dabbagh N, Bennett MS, Triemer RE, Preisfeld A (2017. augusztus 25.). „Chloroplast genome expansion by intron multiplication in the basal psychrophilic euglenoid Eutreptiella pomquetensis”. PeerJ 5, e3725. o. DOI:10.7717/peerj.3725. PMID 28852596.
- ↑ Tessier LH, Chan RL, Keller M, Weil JH, Imbault P (1992. június 15.). „The Euglena gracilis rbcS gene contains introns with unusual borders”. FEBS Lett 304 (2–3), 252–255. o. DOI:10.1016/0014-5793(92)80631-p. PMID 1618332.
- ↑ Milanowski R, Karnkowska A, Ishikawa T, Zakryś B (2013. december 2.). „Distribution of conventional and nonconventional introns in tubulin (α and β) genes of euglenids”. Mol Biol Evol 31 (3), 584–593. o. DOI:10.1093/molbev/mst227. PMID 24296662.
- ↑ Lukáčová, Alexandra (2023. augusztus 12.). „The Influence of Phenol on the Growth, Morphology and Cell Division of Euglena gracilis”. Life 13 (8), 1734. o, Kiadó: MDPI AG. DOI:10.3390/life13081734. ISSN 2075-1729.
- ↑ Brunn, K: Algae can function as indicators of water pollution | WALPA. Nostoca Algae Laboratory , 2012. (Hozzáférés: 2017. július 25.)
- ↑ Harada R, Nomura T, Yamada K, Mochida K, Suzuki K (2020). „Genetic Engineering Strategies for Euglena gracilis and Its Industrial Contribution to Sustainable Development Goals: A Review”. Frontiers in Bioengineering and Biotechnology 8, 790. o. DOI:10.3389/fbioe.2020.00790. PMID 32760709.
- ↑ a b Turck D, Castenmiller J, De Henauw S, Hirsch-Ernst KI, Kearney J, Maciuk A, Mangelsdorf I, McArdle HJ, Naska A, Pelaez C, Pentieva K, Siani A, Thies F, Tsabouri S, Vinceti M, Cubadda F, Engel KH, Frenzel T, Heinonen M, Marchelli R, Neuhäuser-Berthold M, Poulsen M, Schlatter JR, van Loveren H, Ackerl R, Knutsen HK (2020. május 14.). „Safety of dried whole cell Euglena gracilis as a novel food pursuant to Regulation (EU) 2015/2283”. EFSA J 18 (5), e06100. o. DOI:10.2903/j.efsa.2020.6100. PMID 37649492.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Euglenales című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.