Ugrás a tartalomhoz

Görögfalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Závadka (okres Gelnica) szócikkből átirányítva)
Görögfalu (Závadka)
Görögfalu zászlaja
Görögfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásGölnicbányai
Rangközség
Első írásos említés1352
PolgármesterVladimír Kišák
Irányítószám053 33
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámGL
Népesség
Teljes népesség598 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság827 m
Terület22,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 52′ 01″, k. h. 20° 37′ 05″48.866869°N 20.617919°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 01″, k. h. 20° 37′ 05″48.866869°N 20.617919°E
Görögfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Görögfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Görögfalu (1899-ig Zavadka, szlovákul: Závadka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában. Magyar neve onnan származik, hogy lakosságának többsége görögkatolikus.

Fekvése

[szerkesztés]

Iglótól 21 km-re délkeletre, a Gölnic és a Hernád között található.

Története

[szerkesztés]

A községet a márkusfalvi Máriássyak családjából származó Batiz alapította, amikor 1270-ben a lengyelországi Nowy Targból bányászokat telepített ide. Első írásos említése 1352-ből származik „Zavada” alakban. A Máriássy család birtoka volt. A 16. század elején az elmenekült lakosság pótlására a pásztorjog alapján ruszinokat telepítettek a községbe. A falu lakói híres bacsák voltak, akik kiváló sajtot készítettek. Emellett a Budapestről Krakkóba tartó kereskedelmi útvonal őrzése is feladataik közé tartozott. A 18. században ismét megindult a termelés a bányákban. Főleg rezet, aranyat és ezüstöt bányásztak itt. 1787-ben 85 házában 628 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAVADA. Elegyes falu Szepes Várm. földes Ura Lőtse Városa, fekszik Lőtséhez 1 1/4 mértföldnyire; határja hegyes, és néhol sovány.[2]

A 19. században Albrecht főherceg volt a falu kegyura, aki vasolvasztót építtetett ide. 1828-ban 105 háza és 685 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zavadka, Szepes v. orosz falu, Markusfalva fil. 10 kath., 741 g. kath. lak. Görög kath. paroch. Rézbányák. F. u. a Márjássy nemzetség. Ut. post. Lőcse.[3]

1880 és 1890 között sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

A második világháború alatt a környéken tevékenykedő partizánokat segítették a lakosok.

Népesség

[szerkesztés]

1910-ben 710, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 600 lakosából 400 fő szlovák, 134 cigány és 61 ruszin volt.

2011-ben 606 lakosából 433 fő szlovák és 124 ruszin.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • A község temploma 1775 és 1778 között épült. A fatemplomot később átépítették kőtemplommá, majd ezt 1925-ben a falu lakói lebontották és megnagyobbították. Az eredeti templomból csak a torony és a kripta maradt. Tornyában három harang (Mihály arkangyal, Mátyás és Kisharang) lakik.[4]
  • A falu két végén egy-egy kápolna áll.
  • Görögfaluban megmaradt néhány ház, mely a népi építészetet őrzi.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Görögfalu nevezetességei. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 10.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Závadka District Gelnica
A Wikimédia Commons tartalmaz Görögfalu témájú médiaállományokat.