Ymir

Ymir (Ymer vagy Aurgelmer) a skandináv mitológia kozmikus ősóriása, aki az Yggdrasil világfa által körülfogott világok fagyott, illetve forró világának találkozásából született. A jeges Niflheim világából áramló hideg összeelegyedett a tűz birodalmának, Muspellheimnek hőjével, így a két világ közt elterülő, képlékeny űrben, a Ginnungagapban, egy emberi lény formálódott meg a folyamat eredményeképp létrejövő cseppekből. Ez a teremtmény volt Ymir, aki a hasonló módon született tehén, Audumbla tőgyéből áramló négy tejfolyóból táplálkozott. Maga Audumbla a jégtömbökön megülő sókristályokon élt, így azokat nyalogatva, véletlenül hívta életre Búrit, az istenek ősét.

Míg Ymir aludt, a hónalja alatt összegyűlő verítékcseppekből egy férfi és egy nő született, lábai pedig egymáshoz dörgölődve egy hatfejű fiút nemzettek. Így született meg az óriások, azaz a jötunnök népe.

Búri szintén nemzett egy fiút, Búrt, aki egy óriáslányt, Bestlát vette feleségül. Bestla három fiút szült: Odint, Vilit és Vét.

A három testvér később megölte Ymirt. A tett kiváltó oka ismeretlen, de feltehetően Ymir természetében keresendő, aki az istenek elmondása szerint gonosz volt, sarjaihoz hasonlóan. Erre az a tény szolgálhat magyarázattal, hogy az Ymirt megteremtő jég a Niflheim mérgező folyóiból származott.

Odin és fivérei a Ginnungagap űrjébe vetették Ymir holttestét, amelyből aztán megteremtették a Földet: húsából készítették el a földet, hajából az erdőket, csontjaiból a hegyeket, véréből a vizet, koponyájából pedig az égboltot. Agyvelejéből felhőket habartak, szemöldökéből, vagy szempillájából pedig az emberek világát, Midgardot.

Az Edda így ír róla:

Ymir húsából
hasították a földet,
véréből vették a tengert,
hegyekké csontjait törték,
hajából csomóztak erdőt,
eget koponyája kerít.

Szempilláiból alkották
a szíves hatalmak
Emberhont az emberfiaknak;
háborgó felhőket
habartak agyvelejéből,
létével lettek mindenek.

Ymir gyermekei, az óriások mind belefulladtak Ymir vérébe, kivéve Bergelmert és családját, akik egy tutajon átvészelték az árvizet. Később az ő leszármazottai lettek az óriások új nemzetsége.

Az óriásoknak azonban nem mindegyike rosszindulatú, és ezt az istenek is tudják: az ázok és óriások közt gyakoriak a szerelmes történetek: Thor, a mennydörgés istenének anyja is óriás volt, ahogyan Frey hadisten szerelme, Gerd szintén közéjük tartozik. Ezen kívül az istenek közeli barátja, a tengerek ura, Égir is jötunn.

Források

Skandináv Mitológia
Nordisk familjebok (2:a upplagan, 1908)
Edda Mitologikus énekek (Tandori Dezső fordítása)
A Pallas nagy lexikona

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ymer című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Ymir című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.