Wulfila
| Wulfila | |
 | |
| Született | 311[1] |
| Elhunyt | 383 (71-72 évesen)[2] Konstantinápoly |
| Állampolgársága | nem ismert |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | püspök |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wulfila témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wulfila vagy más néven Ulfilas (311. körül – 383) ariánus vallású püspök, aki az ariánus vallásra térítette a gótok nagy részét, megalkotta a gót ábécét és annak felhasználásával lefordította a Bibliát gót nyelvre,[3] mely az első ismert, egy germán nyelvre történt bibliafordítás.[4]
Élete
[szerkesztés]
Wulfila egy Kis-ázsiai származású kereskedőnek volt a fia, akit a gótok fogolyként hurcoltak országukba, majd miután kiváltotta magát a fogságból, továbbra is a gótok között maradt, megnősült és így Wulfila már a gótok között született. Már korán kitűnt tehetségével: kitűnő szónok volt és egyaránt jól beszélt latinul, görögül és gótul.[3]
A 340-es években a gótok egy csoportja, amelyik rokonszenvezett a birodalommmal és a kereszténységgel, áttelepült Moesia területére.[5] Wulfilát, aki az egyházi pályát választotta, 341-ben Nikomédiai Euszebiosz Konstantinápolyban a gótok püspökévé szentelte, térítőmunkával bízva meg őt.[3] Wulfila a II. Constantius és Valens császárok által pártolt arianizmusra, azaz a homoiuszion-hitvallásra kötelezte a gótokat.[6]
Wulfila működése hatására sok gót felvette az ariánus vallást, azonban a gót fejedelem, Athanarik veszélyt látott az új vallásban az országa önállóságára, így keresztényüldözésbe kezdett. Wulfila ekkor a keresztény gótok egy részével a Római Birodalomba menekült, ahol Moesia provinciában települtek le. Wulfila 383-ban, Konstantinápolyban halt meg.[3]
Bibliafordítása
[szerkesztés]Wulfila a térítő munka megkönyítése érdekében elhatározta, hogy lefordítja gót nyelvre a Bibliát. Munkájának nehézsége abban rejlett, hogy a gót nyelvben ekkor még semmilyen elvont fogalomra nem létezett megfelelő szó és a gót írásjelek az ún. rúnák is hiányosak voltak, így ezt a hiányt Wulfila maga volt kénytelen pótolni, ezzel a munkájával pedig mintegy megalapítója lett a germán irodalomnak.[3]
Fordítása töredékesen maradt ránk, mely online olvasható. Állítólag kihagyta belőle a Királyok könyvét, hogy a harcias gótokat ne serkentse még jobban a harcra.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://books.google.be/books?id=35ulCQAAQBAJ, 2022. január 27.
- ↑ https://books.google.be/books?id=Rq30AwAAQBAJ, 2022. január 27.
- ↑ a b c d e Tolnai világtörténelme
- ↑ Gothic alphabet. Encyclopaedia Britannica. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ Angenendt: A kora középkor 142. o.
- ↑ Angenendt: A kora középkor 142. o.
- ↑ Angenendt: A kora középkor 142. o.
Források
[szerkesztés]- ↑ Angenendt: A kora középkor: Arnold Angenendt: A kora középkor: A nyugati kereszténység 400-tól 900-ig. Budapest: Szent István Társulat. 2008. ISBN 978 963 277 023 9
- ↑ Tolnai világtörténelme: Tolnai Világtörténelme. Budapest: (kiadó nélkül). 1909.