Wolfsberg (Karintia)
Wolfsberg | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Karintia | ||
Kerület | Wolfsbergi | ||
Járás | Wolfsbergi járás | ||
Polgármester | Hannes Primus | ||
Irányítószám | 9400 | ||
Körzethívószám | 04352 | ||
Forgalmi rendszám | WO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 25 035 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 463 m | ||
Terület | 278,63 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
Elhelyezkedése | |||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 50′ 31″, k. h. 14° 50′ 27″46.841944°N 14.840833°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 31″, k. h. 14° 50′ 27″46.841944°N 14.840833°E | |||
Wolfsberg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Wolfsberg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Wolfsberg (szlovénül Volšperk) város Ausztria Karintia tartományában, a Wolfsbergi járás központja. Lakossága 2016. január 1-én 25 045 fő volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Wolfsberg Karintia keleti részén a Lavanttali-Alpokban, a Lavant-folyó völgyének kb. a közepén helyezkedik el. A városi önkormányzathoz tartozó terület 278,63 km², amivel 1973-as létrehozásakor a harmadik legnagyobb osztrák önkormányzat volt, 2015 óta pedig az 5. legnagyobb. Az önkormányzat 40 katasztrális községbe[2] szervezett 75 faluból és településrészből[3] tevődik össze.
A környező települések: északra Bad Sankt Leonhard im Lavanttal, északkeletre Preitenegg, keletre Frantschach-Sankt Gertraud, délre Sankt Andrä, délnyugatra Griffen, nyugatra Eberstein és Klein Sankt Paul, északnyugatra Hüttenberg.
Története
[szerkesztés]A település területén bronzkori, a vaskori Halstatt-kultúrához tartozó és római kori leletekre is bukkantak.
A 11. század elején, 1007 körül a régió a bambergi püspök tulajdonába került. A helyet először 1178-ban említik Wolfsperch néven a lavanttali Szt. Pál-apátság birtokleveleiben. A vár alatti falu kereskedelmi gócponttá vált és 1289-ben már városként hivatkoznak rá. 1328-ban Werntho bambergi püspök (1329-1335) Wolfsberget tett meg valamennyi karintiai birtokának központjává (övé volt többek között St. Leonhard, Villach, Feldkirchen, Tarvis, Griffen stb.). 1331-ben városjogot kapott. 1338-ban a városból kiűzték a zsidókat. 1475-1480 között a várat sikertelenül ostromolták a magyarok és a törökök is.
A 16. században a város a reformáció egyik központjává vált. A közeli waldensteini várban Hans Ungnad működtette az egyik első osztrák nyomdát és kinyomtatta Luther Bibliáját, valamint röpcédulákat is német és szlovén nyelven. A ellenreformációval az addigi protestáns kápolnát a kapucinusoknak adták át.
1716-ban egy tűzvész során 170 ház leégett. 1759-ben a többi bambergi birtokkal együtt a várost a Habsburgok vásárolták meg. A korábban jövedelmező borkereskedelmet a vasművesség váltotta fel. 1846-ban Hugo Henckel von Donnersmarck felső-sziléziai gróf vásárolta meg a birtokot, ő alakította át a várat az angol Tudor-stílusnak megfelelően, ahogyan ma is látni.
A vasút 1879-ben ért el a Lavant völgyébe.
1934 július 26-án az osztrák nemzetiszocialisták puccskísérlete során a puccsisták elfoglaltál Wolfsberget, ahonnan a hadsereg másnapra verte ki őket egy 22 halottat követelő csata során. A puccsisták Jugoszláviába menekültek át.
A második világháborúban egy mintegy 7 ezer embert befogadó fogolytábor (Stalag XVIII A) működött a város mellett. 1944. december 18-án egy szövetséges bombázásban 46 hadifogoly és 3 civil meghalt. A kapituláció után a brit megszálló hatóságok ide gyűjtötték össze a karintiai, kelet-tiroli és stájer nemzetiszocialistákat és háborús bűnösöket, kb. 3-4 ezer főt. 1948-ban a tábort átadták az osztrák hatóságoknak.
Lakosság
[szerkesztés]Wolfsberg lakossága 2016. január 1-én 25 045 fő volt. 2001-ben a lakosok 95,8%-volt osztrák, 1,1%-a pedig boszniai állampolgár. Ekkor 89,3% volt római katolikus, 2% protestáns, 2,1% muszlim, 5,2% pedig felekezet nélküli.
Látnivalók
[szerkesztés]- a wolfsbergi vár
- a waldsteini vár
- a Szent Márk-templom
- a pékek kápolnája (1497-ből)
- a forsti Keresztelő Szt. János-templom
- a Bayerhofen-kúria
- a Thürn-kastély
- a Weißenau-kastély
- a Reideben-vár
A város futballcsapata, a Wolfsberger AC az osztrák első osztályban játszik.
Híres wolfsbergiek
[szerkesztés]- Patrick Friesacher Forma 1-versenyző
- Walter Kogler labdarúgó
- Elisabeth Köstinger politikus, az Európai Parlament képviselője
- Sabine Schöffmann snowboardos, 2011-ben junior világbajnok
- Rainer Schönfelder olimpiai bronzérmes síző
- Christine Lavant költő, a városban élt
Testvérvárosok
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Aichberg (18,97 km²), Auen (6,01 km²), Forst (24,60 km²), Gräbern-Prebl (14,95 km²), Gries (0,94 km²), Hartelsberg (11,88 km²), Hattendorf (2,43 km²), Hintertheißenegg (14,44 km²), Kleinedling (4,35 km²), Kleinwinklern (0,48 km²), Lading (23,36 km²), Leiwald (14,29 km²), Michaelsdorf (3,49 km²), Oberleidenberg (11,62 km²), Paildorf (1,39 km²), Pfaffendorf (1,01 km²), Preims (19,39 km²), Priel (2,96 km²), Reding (1,50 km²), Reideben (1,14 km²), Reisberg (12,45 km²), Rieding (12,10 km²), Ritzing (0,93 km²), Schoßbach (0,15 km²), Schwemmtratten (0,46 km²), St. Jakob (1,07 km²), St. Johann (1,12 km²), St. Marein (1,10 km²), St. Margarethen (2,37 km²), St. Michael (4,71 km²), St. Stefan (7,32 km²), Thürn (5,17 km²), Unterleidenberg (3,35 km²), Vordergumitsch (5,45 km²), Vordertheißenegg (7,78 km²), Waldenstein (10,20 km²), Weißenbach (1,26 km²), Witra (21,86 km²), Wolfsberg Obere Stadt (0,16 km²), Wolfsberg Untere Stadt (0,11 km²)
- ↑ Aichberg, Altendorf, Arling, Auen, Eselsdorf, Forst, Forst Schattseite, Forst Sonnseite, Glein, Gräbern, Gräbern Twimberg, Gries, Großedling, Hartelsberg, Koralpe, Hartneidstein, Hattendorf, Hintertheißenegg, Kleinedling, Kleinwinklern, Klippitztörl, Kötsch, Kragelsdorf, Lading, Lausing, Leiwald, Magersdorf, Maildorf, Michaelsdorf, Oberleidenberg, Thonhausersiedlung, Paildorf, Pfaffendorf, Pfaffendorf-Siedlung, Pollheim, Prebl, Preims, Priel, Raggl, Reding, Reideben, Reinfelsdorf, Reisberg, Rieding, Riegelsdorf, Ritzing, Schilting, Schleifen, Schoßbach, Schwemmtratten, Siegelsdorf, St. Jakob, St. Johann, St. Marein, St. Margarethen im Lavanttal, St. Michael, St. Stefan, St. Thomas, Thürn, Unterleidenberg, Völking, Vordergumitsch, Vordertheißenegg, Theißenegg, Waldenstein, Weißenbach Gumitsch, Weißenbach Rieding, Witra, Wois, Wolfsberg, Wolfsberg Obere Stadt, Wolfsberg Untere Stadt, Wolkersdorf, Wolkersdorf Fabriksgebiet, Wölling
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Wolfsberg (Kärnten) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Wolfsberg honlapja
- StatistikAustria
- 1000 Jahre Wolfsberg - oder warum doch nicht? Archiválva 2016. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben