Reichenfels
| Reichenfels | |||
 | |||
| A Szt. Jakab-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Karintia | ||
| Járás | Wolfsbergi járás | ||
| Irányítószám | 9463 | ||
| Körzethívószám | 0 43 59 | ||
| Forgalmi rendszám | WO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1851 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 809 m | ||
| Terület | 87,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 00′ 27″, k. h. 14° 44′ 37″47.007500°N 14.743611°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 27″, k. h. 14° 44′ 37″47.007500°N 14.743611°E | |||
| Reichenfels weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reichenfels témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Reichenfels osztrák mezőváros Karintia Wolfsbergi járásában. 2016 januárjában 1893 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Reichenfels Karintia keleti részén helyezkedik el a felső Lavant-völgyben, a Packalpe és a Seetaler-Alpok hegyvonulatai között. A Wolfsbergi járás legészakabbi települése. Területe a következő katasztrális községekből áll: Reichenfels (1 064 lakos), Sankt Peter im Lavanttal (313), Sommerau (196), Weitenbach (279).
A környező települések: délre Bad Sankt Leonhard im Lavanttal, délnyugatra Hüttenberg, északra Obdach, keletre Hirschegg-Pack.
Története
[szerkesztés]A település - eredetileg a vár - neve ("gazdagkő") a környező hegyekben található ezüst- és aranyércből származik, amelyet már a római időkben is bányásztak. Ennek volt köszönhető a város középkori virágzása is.
A 11. századtól a bambergi püspök birtoka volt. A várat először 1227-ben említik. A település 1457-ben kapott mezővárosi státuszt. 1759-ig püspöki tulajdonban maradt, Mária Terézia idején osztrák fennhatóság alá került.
Az önkormányzat 1850-ben jött létre. 1958-ban hozzácsatolták az addig önálló Sankt Petert.
Lakosság
[szerkesztés]A reichenfelsi önkormányzat területén 2016 januárjában 1893 fő élt, ami némi visszaesést jelent a 2001-es 2083 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 97,4%-a volt osztrák állampolgár. A reichenfelsiek 95,5%-a katolikusnak, 1,5% evangélikusnak, 1,0% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.
Látnivalók
[szerkesztés]- A Szt. Jakab plébániatemplom eredetileg román stílusban épült a 13. században, de azóta többször átépítették. Jókora tornyán barokk hagymakupola látható, a főoltár szintén barokk, a keresztelőkút gótikus, a kerek csontkamra a temetőben pedig román stílusú.
- a városon kívül áll a Szt. Péter és Pál-templom, a Felső-Lavanttal egyik legrégebbi temploma; első említése 931-ből való. 1480-ban a törökök lerombolták és gótikus stílusban építették újra. Keresztelőkútja késő gótikus, főoltára a 17. századból való.
- a volt bányászfaluban, Sommerauban található Karintia legrégebbi Szt. Oszvaldnak szentelt kápolnája.
- a reichenfelsi vár romjai.
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- Rosemarie Eichwalder: Reichenfels im Lavanttal. Eine Ortsgeschichte des Marktes bis zum Verkauf der bambergischen Besitzungen in Kärnten an Maria Theresia (Dissertation, Univ. Graz). Gedruckte Ausgabe im Eigenverlag, Wolfsberg 2008, ohne ISBN
- Werner Thelian: Reichenfels - Ein Markt im Wandel der Zeit. Eigenverlag, Bad St. Leonhard 1996, ohne ISBN
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Reichenfels című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
